Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-23 / 4. szám

időt értünk. Itt a tél viharja! Hatalmasan rázza az erdő vén fáitl Sok száraz ágat lesodor róluk, sok vén, korhadt fát dönt le. De ha felderül az ég, sok mindent fogunk találni a nép számára, a mely meleget és világosságot visz be annyi sok szürke, sivár életbe, a mi eloszlatja az éhséget, a kétségbeesést, az elnyomást, az igazságtalanságot, a mely annyi tűzhelynek melegét oltotta ki." B. Pap István. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Patahj Dezső. (Folytatás.) Tudni való dolog, hogy Buda Várának a' Törököktől való viszsza vétele ós a' Töröknek Magyar Országbelsőbb Részeiből való kiverettetése esett 1-ső Leopold Cs. és Király idejében az 1686-clik esztdőben, és így az 1733-dik esztendő előtt, vagy Újvári Nehéz Pál halála előtt 47 esztendőkkel. Érhette hát Újvári Nehéz Pál a' Törököt mind Budán, mind Adonyban és részt vehetett a' Gyálaiak nyomorúságában, még pedig ollyan idős korában, mellyben ő Iífju Prédikátor, az az 28, 29, 30 's több esztendős is lehetett. De már e' szerint ezt a' Történetet nem igen tehetjük fellyebb 30 esztendőknél Újvári Nehéz Pál születése után, az az 1686-dik eszt., melly esztendőben Újvári Nehéz Pál 29—40 esztdők között levő ember volt és 81 esztendő körül való, mikor meg holt. Már e' szerént a1

Chronologiára nézve semmi nehézség nem leszsz, mert így abban semmi hitetlen, semmi felettébb vagy rendkívül való bé nem jő. Ez a' Kérdés és nehézség mind azáltal még így is fenn marad: K. Valyon Újvári Nehéz Pál volt-é valaha Prédikátor Makádon ? Ha volt: Ki után következett és ki következett utánna? F. Az Ekklésia Protocollumában, már Tiszt. Gyenes András Úr ideje előtt rendbe szedve láttatik a' T. Prédikátorok Laistroma az 1621-tŐl fogva 1763-ig, ugyan azon egy Kéz által, mint az írás mutatja. Pag. 70 Prot. I.1

Ki szedte és honnan szedte azt abba a' Rendbe, végére nem mehetek, mivel sem ehez hasonló írásformát az egész Protocollumban nem találok, sem maga az író a" Nevét fel nem jegyzette, sem a' Jegyzésnek esztendejét, hanemha Tiszt. Fábján László Úr volt az, mivel annak Neve a' legutolsó az azon Kéz által irott Laistromban. De sem ebben, sem amabban, mellyet T. Gyenes András Úr le íratott Miskoltzi Dávid által, sohol Újvári Nehéz Pál neve elő nem fordúl a' Tiszt. Prédikátorok Nevei között, — ollyan Köz-időre sem lehet ; Ezt a feljegyzést használta Dienes András is némi eltéréssel. találni, mellyben valami Interrninisterium, vagy Seriesbel Csorba találtatnék, és a' melly arra adna gyanút, hogy talán akkor tájban esett volna Újvári Pál szolgálatja. K. Hogy mondhatta hát Újvári Nehéz István, hogy az ő Attya G-yálai Prédikátor volt, és az által jővén Makádra, az ide való, de akkor meghalt Prédikátornak succedált ? F. Kár volt, hogy T. Gyenes András Úr ennek a' relatiónak jobban utánna nem járt, holott az ő Kegyelme ideje az Újvári Nehéz Pál halálához tsak 40 "s néhány esztendőkre esett: most ez a Kérdés megfejthetetlen. Ha szabad volna a' puszta vélekedés által a1

dolgon segíteni: úgy lehetni gondolkodni, hogy Újvári Nehéz Pál a' Gyálai Kiss Ekklesiában Lévita volt, ezért mondhatta a' Fija Prédikátornak. Ha továbbá a1

Gyálai általköltözést teszszük az 1681 v. 82 esztendőre, éppen akkor fekhetett Makádon halálos nyavalyában Tiszt. Mádi János, innen megeshetett, hogy ennek betegségében, sőt halála után is e' helyett szolgált, míg 1682 Kabai György hozattatnék helyébe és azért mondhatta a' Fija, hogy az itt megholt Prédikátornak succedált. E' vélekedés szerónt illyen Chronológiáját lehetne tsinálni Újvári Nehéz Pál életének: Újvári N. Pál szíilettetik a' Török kiűzettetése előtt (melly volt 1686-ban) 34 esztdőkkel Ao 1652 Gyálai Levita leszsz 28 esztendős korában az az . . Ao 1680 Ugyan ezen vagy a' következendő esztdőben esik a* Gyálai rémülés. Által költözik Makádra, az ide való Prédikátor Mádi János betegségében, az az . . Ao 1681 Itt meghal, talán mint privatus ember Ao 1733 élete esztendei 81 Az egész dologból ennyi bizonyos: 1. Hogy ezen történetből a' Helységnek 's Ekklesiának régiségét az 1600-dik esztendőre felvinni lehetetlen. 2. Bizonyos az is, hogy Gyála Falu volt, és elpusztúlt vagy elszélledt: már akár ez a" történet adott reá alkalmatosságot, akár más. Volt temploma is. 3. Az is igaz, hogy Gyálát erdőstől, rétestől, szántóföldestől együtt a' Makádiak bírták, és minekutána az Erdő és a' Rét a' Fels. Uraság kezére szállott is: a' szántó földjeit (mellyeket még most is Gyálának hívnak) mind ez ideig bírják: de azon az Jusson ó, hogy az egész Gyála vagy annak nevezetes Része Makádra költözvén, a' többi rósz szerte szélledvén, mint örökét birtokában megtartotta? vagy másként esett birtokjokba? meghatározni nem lehet. 4. Most a' Gyáláról által költöztek közül Kiss Istvánnak ós annak Testvérjének, néhai Kiss Mihálynak Házaikon kivül (Kiss Mihálynak maradtak két fijai, Mihály és Sándor, Kiss István még él az ő Házas Fijával, ugyan Mihályjal) több Família nintsen. De elég legyen erről ennyit írni.