Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
sítgeti az ekklézsia fundamentumát, hogy az eljövendő fejlődés terheit is megbírja. Es mindez nem üres szóbeszéd. Ahhoz, hogy valaki pusztán a hívek önként felajánlott adakozásával építse újjá templomát, iskoláját, papi lakását, a léleknek már egy magasabb öntudata kell, a mely nemcsak megérteni, de követni is tudja a Jézus szavait: mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki (az Istennek) kedvesek (Ján. 8: 29.). Megelégedett a kevéssel, érezte a hitnek megható erejét! így él ma is és mindaddig, a míg az Úr akarándja. „Uram ! nem űz nagyra szívem, szemem nem hányom magasan, nem lélekzem oly dolgokban, mik fölülhaladnak engem" — idézte kedvencz zsoltárát maga a jubiláns az egyházmegyén elhangzott üdvözlő beszédre válaszul. Es a kik őt ismerik, tudják, hogy a milyen találó, épen úgy igaz is az idézet az ő életére. Lelkesült a tudományért. Itt letehetnők nyugodtan a gondolatokat megrögzítő pennát. Földváry László tudományos irodalmi munkássága ismeretes. De mégis meg kell említenünk, hogy már a mult század 60-as éveinek közepén írt eredeti történeti czikkeket és fordított beszélyeket a Képes Világba, egyházi beszédeket közölt a Kecskeméti Lelkészi Tárban, 1881-től kezdve a Protestáns Pap-ban; apróbb köz- és napi érdekű czikkeket a Budapesti Hírlapban (Gyermekhalandóság okai és óvszerei. — A szertelen koldulás és lehető korlátai. — Eltótosodás és visszamagyarosítás Pest megyében. — Egy-gyermekrendszer s a magyarság fogyása túl a Dunán stb.). A Garzó Gyula által szerkesztett Gyakorlati Bibliamagyarázatokban írta a Jónás próféta könyvének exegezisét (1885), nagyon sok czikke (Valesius Antal János csallóközi esperes fogsága és a püspöki czím. — Adalék a hivatalos papi öltözethez. -— El lehet-e ejteni Szegedi Kis István doktorátusát stb.) jelent meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Sárospataki Lapokban és a Protestáns Szemlében. Nagyobb munkái : Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez. — Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékeinek reformácziója. — Id. hadadi Wesselényi Miklós báró és Cserey Ilona előélete s küzdelme és szenvedése vallásáért. — Kéziratban: A gyászévtized története két kötetben stb. Kisebb dolgozatainak száma jóval meghaladja a háromszázat. Nemcsak adatgyűjtő, de mint kritikus is jelentékeny mértékben járult az események tisztázásához. Ez a tudományos irodalmi munkásság nagy szorgalomnak, fáradhatatlan kutatásnak és sok áldozatnak eredménye. Képzeljük csak el, hogy mennyit kellett a mult dicsőségén csüngő Földvárynak fáradni, a míg minden könyv- és levéltárból távol összehordta ós földolgozta azt a rengeteg anyagot, a melyről munkái tanúskodnak. S ha még olyan pártfogásban lett volna része, a milyent megérdemel! Tisztes alakja a régi T. T. kálvinista papok — fájdalom — egyre gyérülő seregének, fogadd még egyszer köszöntésünket. Hordozzon még soká közöttünk az Úrnak kegyelme! Molnár János. KÖNYVISMERTETÉS. Felelet dr. Daxer ellenbírálatára. Lapunk f. évi 24. (jún. 12.) számában bírálatot írtam Lic. Dr. Daxer György pozsonyi ev. theol. tanár, volt békéscsabai főgimnáziumi vallástanár „A megváltottság és egyéni felelőség tudatának viszonya az újabb theológusoknál" cz., magántanári dolgozatul szolgált müvéről. Szerző a bírálatra ellenbirálattal felelt Lapunk f. évi 27. (júl. 3.) számában „Megjegyzések stb." cz. czikkében. Külföldi időzésem és utazásom miatt kénytelen voltam hazajövetelem után való időre halasztani az érdemleges feleletet Lapunk f. évi 29. (júl. 17.) számában közölt, ideiglenes feleletemül szolgáló nyilatkozatomban. Hazajövetelem, könyveim későre maradt kézhezvétele s a külföldi forrásművek megszerzése hazánkbeli nehézségeinek némi legyőzése után csak most van alkalmam a feleletadásra. Még fővárosunkban, a theol. akad. és egyetemi könytárakban is sok nehézséggel, számos mű hiányzásának kellemetlenségeivel kell küzködnünk. Nem is szólván a könyvtárak nyári használatának vagy inkább használhatatlanságának munkagátló körülményéről. De végre ím itt a válasz, az ellenbirálat viszonbirálata s a mű bírálatának befejezése. 1. Az első vitás pont a czímnek és a tartalomnak egymással való meg nem egyezése. A czím az „újabb theológusok"-ról szól, a tartalom pedig az újabb német theológusokról és két németre fordított művű skandináv theológusról beszél. A 19. század második felének angol, amerikai, franczia, franczia-svájczi, holland theológiájával egyáltalán nem foglalkozik. Ezt a feltűnő hibáját hatá-Dr. Fulliquet György, a genfi egyetem theológiai karának dékánja.