Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

akadályoz bennünket, ha ezt a jogos jogkörünket és érdekkörünket bárki meg akarná sérteni, azzal szemben igenis teljes erővel menjünk a jogosult önvédelmi harcz terére ; de különben menjünk testvéries érzülettel előre, ós ne feledjük el soha, hogy a modern világ bajai, szenvedései, sértései és veszélyei között vannak veszedelmesebb, gonoszabb, ellenségek, a kikkel szemben karöltve kellene küzdenünk". TÁRCZA. W , , , w B FÖLDVARY LASZLO ® ^ü^ 50 éves lelkészi jubileuma alkalmából Jr ... Ha nem tudnók, hogy honnan jöttél, hol s merre hurczolt az élet keze; lia 72 éves pályád nem volna előttünk, miként nyílt könyvnek lapjai, — elmennénk csöndes paróchiádra megkérni téged : mondd el nekünk édesbús hangodon a te egyszerűségében nemes, feltűnést kerülő, sokszor úttörő munkában fáradhatatlan életedet, a melynek folyamán — mint a kristálytiszta-vizű patak medrében a kisebb s nagyobb kavicsok — fenséges nyugalommal helyezkednek el egymás mellett sok édes örömnek és elsimult csalódásnak, magába zárkózó boldogságnak és a puritán kötelességteljesítésnek beszédes emlékkövei. ... Ha nem ismernénk a lelkedet, Istenben bízó hitével és alázatosságával; ha nem tudnánk a te cselekedeteidet, melyekért olcsó hírt, divatos népszerűséget vagy épen anyagi javakat solisem vártál cserébe ; ha nem beszélne szíved jóságáról, lelkipásztori munkád hűséges teljesítéséről kicsiny egyházadnak derűs békéje és folytonos emelkedése, vagy külső és belső szép rendje egyaránt: akkor nyomon követnénk pályádon, a lovas -berényi akadémikus rektorságtól kezdve — hajh ! hosszú kápláni éveken át, a kis Váczhartyánig és e kanyargós gyalogösvény mellett bizonyára ott találnánk mindenütt az emlékezésnek még félszázados távlatában is üde virágait, bizonyságául annak, hogy a hűséges szolgálattal, az igaz érdemmel szemben sem a mult, sem a jelen nem lehet érzéketlen. ... Ha nem ismernénk azt a rajongó szeretetet, a mellyel — mint egykor a próféta lelke ott a Kébár folyó partján Izráel népének csontteteme felett — szóltál anyaszentegyházunknak rég porrá vált első hőseiről, a mellyel feltártad dunamelléki egyházkerületünk nagy temetőjét, a gyászévtized* mártírjainak, hitvallóinak nagy hitét és megpróbáltatásait; — ha írásaidnak nagy sora nem beszélne tudásodról, szorgalmadról, éles ítéletedről: * Földvárynak ez a két kötetes munkája még kéziratban van, sajtókészen, a dunamelléki egyházkerület traktusainak szintén kész történetével együtt. akkor a múltból azoknak lelke tenne tanúbizonyságot melletted, a kiknek — magaddal egyetemben — élő emléket emeltél munkáidban. Jól tudom, hogy Földváry László szeretné magától elhárítani az iinnepeltetést; talán lesz kifogása az elismerésnek azon hangja ellen, a mely a mi sorainkban csak gyönge visszatükröződése annak a tiszteletnek, a mellyel iránta viseltetünk. De engedjen meg nekünk a pesti egyházmegye jubiláns nesztora, ha őt már életében analizáljuk. A mi emlékezésünk, a mi ünneplésünk két irányú. És a míg édes örömmel fonjuk érdemekben megőszült homlokára elismerésünk babérleveleit, szeretnénk, ha az ifjúság, a mely majd szintén hordozója leend a Földváry László által eddig Ötven éven át becsülettel viselt kálvinista papi palástnak, sokat, nagyon sokat tanulna az ő életéből. Mert megtanulhatja belőle a magyar kálvinista papi pálya komoly felfogását, az őrállói tisztség minden gyönyörűségét és felelősségteljes nehézségeit, a kevéssel való megelégedést, a hitnek megható erejét ós a tudomány szeretétét. Földváry László Kunszentmiklóson született 1838 június 24-én. Atyja, Antal 46 évig szolgálta az egyházat, mint tanító, káplán és vallástanár. Itt szívta magába azt a puritán szellemet, a mely lelkipásztori és tudományos működését egyaránt jellemzi. Szorgalmára, korán fejlődő élénk szellemére mutat, hogy a gimnázium hat osztályát szülőföldjén négy év alatt végezte el. Még két évi gimnáziumi tanulás után (Nagykőrösön), 1854 őszén a kecskeméti theol. akadémiára iratkozott be. Innen 1857-ben a lovasberényi ref. egyházhoz küldetett akadémikus rektornak, hol két évig tanított. A papi vizsgákat 1860-ban és 1861-ben tette le, aztán több helyen káplánkodott. 1870-ben, az akkor alakult orgoványi, majd 1878-ban a dunabogdányi- leányegyházba rendeltetett segédlelkészül. Jelenlegi helyén, Váczhartyánon 1881 óta működik mint rendes lelkész.* Ez a Földváry László életének nyomjelzője — annak külső változásaiban. Egyszerű, a kálvinista papok pályájának mindennapi képe. De Földváry László ennek az igénytelen keretnek nagy és értékes hatalmat adott lelkével. Én Istenem! hányan vagyunk, a kik a köznapi élet szürkeségéből nem tudunk, vagy nem is akarunk felemelkedni őr állókká, építő, éber lelkipásztorokká oda, a hova tisztünk szerint állíttatnánk: a Krisztus megvívhatatlan evangéliumának bástyafokára! Földváry László mindig tudatában volt hivatása komolyságának és magasztosságának. Őrt állt, s áll még ma is, 72 év súlyával vállain, hogy az evangéliumnak a katedrai tanításon tiíl is legyen ereje, hatása; épít, hogy az atyák erős hite diadalmaskodjék a világ hiábavalóságain ; éber, hogy a farkasok meg ne támadják, futkározó atyafiak meg ne zavarják az Isten anyaszentegyházának békéjét; bölcs lelkipásztor, a ki a jövőbe is néz és úgy erő* Önéletrajzi adatok Szinyei: Magyar írók élete és munkái, III. k.