Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

Fulliquet György látogatása. A világprotestantizmustól elszakad tan élő magyar protestantizmus a mult évi Kálvin-jubileum alkalmával a protestáns világkeresztyénség érdeklődésének a körébe jutott. A franczia és franczia-svájczi református keresztyénség pedig meleg testvéri szeretettel forrott össze a magyar református keresztyénséggel. A franczia reformátusok egyik kiváló vezérembere, Kálvin tudós történetirója, a montaubani ref. theol. kar dékánja, Doumergue Emil attól a testvéri szeretettől indítva, a mult őszön el is jött hozzánk testvérlátogatásra. Meglátogatott minket. Megismerte a magyar ref. keresztyénsógben rejlő vallási és művelődési értékeket. Czikkeket írt, felolvasásokat és előadásokat tartott rólunk honfitársai és hittestvérei előtt Most pedig könyvet ír rólunk. A franczia reformátusoknak s a világprotestantizmusnak akar bemutatni igazi értékünk szerint. Montaubanban pedig két magyar theológuspak ellátást eszközölt ki. A genfi protestáns keresztyénség vezető emberei, kiváló barátunk, Claparede Sándor elsőrendű közreműködésével ösztöndíjakat létesítettek a genfi egyetemen három magyar ref. theológus ifjú számára. Az idei, első évre pedig, páratlan áldozatkészséggel, ötre egészítették ki az ösztöndijakat, hogy mind az öt theol. akadémiánkról élvezhesse egy-egy ifjú a genfi tanulmányév áldásait. Most meg pár nap múlva hozzánk jön pár hétre Fulliquet György dr., a genfi egyetem theol. karának dékánja, a genfi és franczia-svájczi protestáns keresztyénség egyik kiváló vezérembere. Látogatása nemcsak a vendéglátás kötelességeire hívja fel figyelmünket, hanem feladatunkká teszi látogatása jelentőségének meggondolását is. Egyszersmind kötelez a látogatásban rejlő értékek tényleges értékesítésére. A magyar református keresztyénség kiváló barátja és vendége, Fulliquet György dr. az életerős protestantizmus munkás hadseregének egyik legtevékenyebb vezérmunkása. A munkabíró férfikor nyarában levő, jelenleg 47 éves férfiú életrajzi adatai a következők : Született 1863-ban, Genfben. Ugyanott végezte tanulmányait. Az egyetemen előbb a természettudományi kar hallgatója volt s a természettudományokból 1886-ban tudori vizsgálatot test. Aztán a theologiai szakot tanulmányozta részben Genfben, részben Németországban, Marburgban. 1888-ban volt a marburgi egyetem hallgatója. 1889-ben theol. bakkalaureátusi vizsgát tett Genfben a hit által való megigazulásról szóló dolgozatával. (La justification par la foi. 1889). Aztán 18 évig Francziaországban, Lyonban volt lelkipásztor. 1893-ban licenciátusi vizsgát tett Genfben az új-szövetségi vallásos gondolkozásról (La pensée religieuse dans le Nouveau Testament. 1893.) írt munkájával. 1906 óta pedig utódja a genfi egyetem rendszeres theologiai tanszékén a korán elhalt Frommel Gaszton tanárnak. Ez az életrajzi vázlat azonban tele van egy örökös tevékenységi lázban izzó egyéniség gazdag életével. Abban az életben ritka összhangba olvad a theológus elméleti munkája s az egyházi férfiú gyakorlati tevékenysége. Mint theológus a kritikai középirányhoz tartozik. Ahhoz, a mely több rokonságban van a német Ritschlféle theologiai iránnyal, illetőleg annak továbbfejlődött szárnyaival. Ennek Francziaországban kiváló képviselője Monod Vilfréd párisi lelkipásztor. Persze erre a theologiai irányra is rányomta a franczia szellem a maga sajátos bélyegét, a német elvont elméleti útvesztőket kerülő, gyakorlatias, kiegyeztető hajlamot és jelleget. Azonkívül kiváló franczia és franczia-svájczi theológusok (Sabatier, Maian stb.) szellemi hatása is belevegyült azok közé a tényezők közé, a melyeknek összeszövődósébol szokott előállni az az összetett szellemi szövedék, a mit jelenkori tudományos theologiai irányzatnak nevezünk. Fulliquet ennek az iránynak egyik vezetőemberévé lett s értékes munkákkal gazdagította a franczia nyelvű theologiai és bölcsészeti irodalmat. Számos folyóirati czikkén és röpiratán kívül néhány jelentős hittani, erkölcstani és hitvédelmi munkát írt. írt a francziaországi theologiai válságról (La crise théologique actuelle dans l'Eglise Réformée de Francé. 1892.), Izrael vallásos tapasztalatairól (Les Expériences religieuses d'Israel. 1901.), ifj. Maian Cézár volt genfi theol. tanár theológiájáról (La pensée théologique de César Maian fils. 1902.) és a bibliai csodákról (Le Miracle dans la Bible. 1904.). Előzőleg a világhírű franczia bölcsészeti gyűjteményben, a jelenkori bölcsészeti könyvtárban (Bibliothéque de Philosophie Contemporaine) egy erkölcs-bölcseleti tanulmánya jelent meg az erkölcsi kötelesség kérdéséről (Essai sur l'Obligation Morale. 1898.). Legutóbb tavaly az egyetem jubileuma alkalmából az egyetem kiadványaképen egy hitvédelmi munkája látott napvilágot a szenvedés problémájáról (Le probléme de la souffrance. Essai d'apologóiique moderne. 1909.). Ebből a főmunkákra szorítkozó, rövid jegyzékből is látható a Fulliquet tudományos munkássága. Hozzá kell vennünk az értékelésnél azt a körülményt is, hogy gyakorló és pedig sok munkával teljes lelkipásztori életben fejtette ki azt. Annál inkább tudjuk becsülni szellemi energiáját s elméletet és gyakorlatot egységbe foglaló egyéniségét. Mint gyakorlati egyházi férfiú a theológiai irányzatának megfelelő egyházi irányhoz tartozott. Ahhoz az egyházi középirányhoz, mely Francziaországban az egyház és állam elválasztása után Monod Vilfréd vezetésével „A Református Egyházak Egyesülete" (Union des Eglises réformées) név alatt szervezkedett mint középirány (Centre). A pozitiv irányzat hívei ugyanakkor „Evang. Ref. Egyházak" (Eglises réformées évangéliques) néven egyesültek. Ennek egyik vezetőembere Doumergue Emil. A kritikai baloldal (Gauche) pedig „Egyesült Református Egyházak" (Eglises réformées unies) név alatt tömörültek. Fulliquet mint a középirány híve vett részt a válságos időben a