Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

őket. Meg is mutatták a frankfurtiaknak, hogy mint fo­lyik le egy előadás az adult-school-ban. A róni. kath. egyház erősödése. Az angolországi róm. katholikusoknak legutóbbi nagygyűlésén, melyet Leeds városában tartottak, Bourne, westminsteri érsek, Anglia metropolitája, statisztikailag kimutatta, hogy 1850-ben Angliában és Wales-ban 587 templom, 99 is­kola, 11 ezer tanuló és 788 pap volt. Jelenleg azonban van: 1760 templom, háromszor annyi, mint 1850-ben, 1064 iskola, 339 ezer tanuló ós 3687 pap. Dr. T. I. RÉGISÉG. Egy ismeretlen egyházi író a XVIII. század végén. Vájjon nem örülne-e a mi gyallai csillagászunk, ha távcsöve elé bármily, eddig ismeretlen, kis bujdosó csillag vetődnék ? Hogyne örültem volna én, mikor lelkészérte­kezlet könyvtárunjk 1906-ban megjelent jegyzékében egy ismeretlen egyházi íróra, és pedig tatai egy házmegy énk­belire bukkantam ! Figyelmemet az keltette föl, hogy a könyvtári katalógus 31—41. és 54—57. számai alatt meg­jelölt „Conciones saerae" szerzője nincs megnevezve s a „kiadás helye és ideje" rovatban pedig „Szórnád 1784—1816" áll. Vajh' ki ő ós merre van hazája ? Ki lehet az, a ki a jelzett időben (1784—1816) latin prédikácziókat adott ki és pedig Szomódon, a miről eddig semmi iro­dalomtörténeti ismerettel nem. rendelkeztünk. Kikértem a saerae concionesből két kötetet s láttam, hogy azok kéziratok, kemény kötésben, különböző alkalmakra írt magyar predikácziók, azzal a becsületes, házilag készí­tett jó téntával írva, mely színét nem tíz évig, de szá­zadokig is megtartja, azokkal a gömbölyded szép betűk­kel, a mikkel öregeink írtak; de oly takarékosan sűrű sorokban és rövidítésekkel, hogy egy-egy lap nyomta­tásban kettő lenne, tehát a 16 vastag kötetből legalább 30 mostani kötet telnék ki, 15 nyomtatott ívével. Ki volt az a boldogtalan, ki oly sok tóntát s annyi tömérdek drága jó papirost vesztegetett el hiába? A könyv hátulján aranyozott nyomásban s belül a czímla­pon, írott nagybetűkkel csupán az áll: Conciones saerae Tomus Ilus vagy XIIus stb. De a szerző neve nincs kitéve, hanem az egyes beszédek végén ki van írva a dátum: R. Almasino (vagy Szomodino) ao. ekkor és ek­kor. No hát megvan az iránytű I Az Almás előtt álló R-betű nem azt teszi, hogy iíác-Almás, hanem Rév-k\­más (a mai Dunaalmás neve). Szomód pedig a tatai egyházmegyében van, a neve ma is ugyanaz. Tehát az almási, majd utóbb szomódi prédikátor uram ő kegyelme pennájával íródott ez a 16 kötet szent beszéd és biblia­magyarázat. Lássuk a „Töredékek'1 -bői, kicsoda volt abban az időben Almáson, majd Szomódon prédikátor? Ez a füzetke, mely a tatai venerabilis tractus régi protokollumainak adataibál van szerkesztve, és bizonyítja, hogy abban az időközben Solymosy György lelkészkedett a jelzett két helyen. Ezt a jelenlegi két kollega is megerősíti s rész­ben kiegészíti az ottani följegyzések adataival. Tehát minden kétségen kivül van, hogy a könyvtári jegyzékünk 31—41. és 54—57. sz. a. bejegyzett munkák írója Soly­mosy György. Ezt a katalógus újabb s egyébként is javítandó kiadásába oda kell tenni. És ha már idáig jutottunk, engedtessék meg, hogy Solymosy életének s korának viszonyairól egyet­mást elmondhassak. Tres faciunt collegium. Vele egyidőben más két prédikátor is működött az irodalom terén a tatai egy­házmegyében. És pedig nem úgy, mint Solymosy: isme­retlenül, világ elé nem lépve, hanem nyilvánosan, mun­káikat nyomtatásban megjelentetve. Ezekkel összehason­lítva, annál inkább értékelhetjük Solymosyt. Az egyik kartárs: Szerencsi Nagy István győri, a másik Szentmiklósy Timotheus, amannak hivatali utódja, majd etei prédikátor. Solymosy mindkettőnél jelesebb, mind elméleti, mind gyakorlati munkálkodására nézve. Mert ő eredeti tehetség, két kartársa pedig másoló, a mások munkáinak kiadója. A gyakorlat terén két kar­társa semmi különösebb működést nem fejtett ki; Soly­mosy mind a két szolgálati helyén épített, Almáson tor­nyot, Szomódon templomot. Mindenek fölött pedig egy enyészet szélére sodort gyülekezetet mentett meg az elzülléstől, s békét és rendet teremtett egymaga ott, a hol az egyházmegye, kerület minden erőlködése hiába­való volt. És a két szerencsésebb kartárs jó javadalmú parokhián gond nélkül élt; Solymosy pedig kis helye­ken tengődött mégsem parlagiasodva el s buzgalmában meg nem törve. Szerencsi Nagy István neve alatt három, németből fordított munkán kivül két nevezetesebb munka jelent meg, úgymint a Kis Gergely székelyudvarhelyi professzor Agendájának új, bővített kiadása (Győr 1788), melyet csak a két Pap István (Vámosi és Szoboszlai) tudtak kiszorítani a közhasználatból, a mult század közepén. És a Körösi Mihály debreczeni ispotályi lelkész által írt Condordancia (bibliai egyezményes szótár), melynek kézirata rokonság útján az ő kezébe jutván, ezt a P betűig sajtó alá rendezte s bővitgette. Azonban elébb meghalt, mintsem nyomdába adhatta volna. így rászállt a kézirat hivatali utódára r Szentmik­lósy Timotheusra, a ki kiadta 1790-ben Győrött. Tehát három pap dolgozott e kétkötetes hasznos munkán, melynek egy századon át még csak nyomába sem lépett nálunk senki, noha égető szükségét mindnyájan érezzük, mikor egy-egy tétel vagy tárgy miatt az egész Szentírás átkutatására nincs idő és kedv. A mult század második felében Fördős Lajos próbálkozott ily munkával, de csak negyedrészig haladt az ábécé rendben. Most legújabban a Parókhiális Könyvtár programmjába volt fölvéve ez is. Azóta meg is jelent Csizmadia Lajos Bibliai szókönyve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom