Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

Debreczen, 1909. Azonkívül az újabbkori Fordős, Lág­ler-Kálmán és S. Szabó-féle beszédgyüjtemények ősé­nek a szerkesztője. A hozzá beküldött dolgozatokat név­telenül közölte és |dta ki „Kathedrai Gyűjtemények" czím alatt, Győrött, 1790-ben, két kötetben. Tovább nem bírta. A munkatársak díj nélkül szívesen dolgoztak volna, de név nélkül nem. Mily magosan áll e tekin­tetben is tintafogyasztó kartársai fölött Solymosy! Név­telenül dolgozott egy hosszú életen át s névtelen maradt másfél századig ! Solymosy eredeti beszédeket írt 12 vastag kötet­ben és 4 kötet bibliamagyarázatot ? (a szinoptikusok, János, Cselekedetek és Római levél;. Ha ezeket lett volna módja kiadni, termékenységre fölülmúlta volna híres kortársát, Hunyadi Ferencz, debreczeni szuperintendenst, kit ré­gibb szónoklattaníróink (Tóth Mihály, Mitrovics) igen dicsérnek, sőt még Toldy Ferencz irodalomtörténete is méltat. Béltartalom s nyelvezet tekintetében semmivel sem áll alantabb a mi Solymosynk a nagy Hunyadi­nál. Tárgyalási módszere, nyelvezete természetesen a XVIII. századé, azaz : skolasztikus modorú. Beszédeiben több főrész, rendszerint 3—4, ezeknek ismét alrészei (5—8) és szőrszálhasogató filozofálás. Grammatikája: a debreczeni grammatika, melyről azt mondja Toldy, hogy ez bemocskolta az összes ref. egyházi irodalmat. Ámbár a sovány pápás irodalom nyelve sem volt különb s ha ő pápásnak születik s köteteteit kiadja: valószínűleg jeles író s egyházfejedelem lett volna. Közbe-közbe latin klasszikusokból és közmondásokból idézetek, római és görög történetkék beszövése. De hát mindez az akkori kornak általános bűne, miként a maié a sallang, a szóvirág, eszme nélkül való üresség, logikai felosztás hiánya, sűrű idézgetés Arany, Tompa, Madáchból, még Jókaiból is, miket az almási és szomódi ember épen úgy nem ért meg, mint Soly­mosy uram latin idézeteit nem értette meg 130 évvel ezelőtt. Bibliamagyarázatai azonban még ma is megállhat­nak, mert ezek nem száraz szó- és betűmagyarázatok, mint példának okáért a Rácz- vagy Garzó-féle, sem tu­dálékos geo- és topográfiái leírások, mint Barakonyiéi, hanem építő és buzdító tárgyi fejtegetések, ilyenforma menettel: Róma 13. r. 8—14. v. Rövid bevezetés után: „Imé itt, a felolvasott versekben az apostol 1. a felebaráti sze­retetet köti a római keresztyének szívére, 2. inti a mérték­letességre s tisztességes magaviseletre" — és e, két rész alá vonja a magyarázandó verseket. Vagy: II. Korint. 13. r. 1—10. v. „E három pontról elmélkedhetünk : 1. egy apostoli fenyegetésről, 2. egy apostoli intésről, 3. egy apostoli kívánságról". (Vége köv.) Nagyigmánd. Szentkúti Kiss Károly. O IRODALOM. Fulliquet György: L'Idylle de M. Vabbé Vogt. 1910. (28 1.) Ezen a czímen jelent meg legutóbb Fulli­quet Györgynek, a szeptember havában hazánkba elláto­gató genfi theológiai dékánnak a válasza Vogt r. kath. lelkész füzetére. Fulliquet György volt ugyanis a vezér­szónoka annak a jún. 24-iki nagygyűlésnek, melyet a Borromeus-enciklika tárgyában Genfben tartottak. Az óriási „Salle de la Réformation"-t egészen megtöltő hall­gatóságot valósággal magával ragadta hatalmas beszé­dével, melyben fényesen visszaverte a római egyház tá­madását, melynek „csalódhatatlan" feje reformátoraink emlékezetét meg akarta gyalázni. Ezeknek az erős vágá­soknak szerette volna élét venni és a pápát megvédel­mezni Vogt abbé. Az abbé füzetét „idyll"-nek nevezi eme válaszában a genfiek népszerű harczosa, Fulliquet György. 28 lapos pamílétjában szétszedi és egyenkint összemor­zsolja az abbé erőlködéseit. Ezzel még nem elégszik meg. Tizenkét konferencziát, nyilvános vitát ajánl föl Vogt abbénak a következő kérdésekről: 1. Á pápák és a reformátorok; 2. A hit és a jócselekedetek a protes­tánsoknál és a r. katholikusoknál; 3. A gyónás; 4. Re­formáczió a római egyházban vagy ellen; 5. A genfi reformáczió forrásai; 6. A reformátorok a saját maguk és a r. kath.-ok szemében; 7. A r. kath.-ok és a protes­tánsok Istenfogalma; 8. Az igazi és a hamis egység; 9. Áldozópap vagy lelkipásztor; 10. A Biblia a refor­máczió előtt és után; 11. A reformáczió viszonya a dog­mákhoz ; végül 12. A tekintély elve, vagy a szabad vizs­gálódás. Raffay Sándor: Útmutató a Jézushoz. Az evang. gyermekek első vallási tankönyve az elemi népiskola I. és Il ik osztályában. A pesti evang. magyar egyház tanterve szerint. Budapest, 1910. A pesti evang. magyar egyház kiadása. (52 lap.) 8°. Ára kötve 40 fillér. Ehez: Módszeres megjegyzések az elemi népisk. evang. val­lástanítás anyagának kezeléséhez. (16 1.) K. 8°. — Az új utat jelző,' reformot jelentő vallástanítási kézikönyvnek és a hozzáfűzött módszeres megjegyzéseknek érdemleges ismertetésére nemsokára visszatérünk. Előre is felhívjuk erre a tankönyvre a vallástanítással elméletileg és gya­korlatilag foglalkozók figyelmét. Pálóczi Czinke István : „Imádságok és Vallástételek". Az új iskolai év közeledtével értesítem lelkész- ós tanító­társaimat, hogy iskolai használatra szánt „Imádságok és Vallástételek" cz. könyvecském második, bővített kiadása megjelent. Hogy e mű közszükséget pótol, bizonyítja gyors kelendősége s — mint a tanító uraktól értesülök — gyors népszerűsége nemcsak a gyermekek, de szüleik között is. Az új kiadás ára 20 fill., vászonborítékban 30 fill. A mai nyomdai viszonyok között így is olyan példátlanul olcsó, hogy csak igen tömeges megrendelés mellett térül meg belőle a nyomdai költség. Megrendel­hető akár nálam, akár Lévai Izsó könyvkiadónál Rima­szombatban. 50 példánynál kevesebbet portómentesen nem szállíthatok. Rimaszombat, 1910 augusztus hó. Páló­czi Czinke István, ref. lelkész. EGYHÁZ. Léikész választás. A zalátai (Baranya m.) ref. egy­házközség Mádi István monori h. lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Székács-szobor. Kovács Andor orosházai lelkész, egyházmegyei gyámintézeti elnök a bányai egyházkerü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom