Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

Debreczen, 1909. Azonkívül az újabbkori Fordős, Lágler-Kálmán és S. Szabó-féle beszédgyüjtemények ősének a szerkesztője. A hozzá beküldött dolgozatokat névtelenül közölte és |dta ki „Kathedrai Gyűjtemények" czím alatt, Győrött, 1790-ben, két kötetben. Tovább nem bírta. A munkatársak díj nélkül szívesen dolgoztak volna, de név nélkül nem. Mily magosan áll e tekintetben is tintafogyasztó kartársai fölött Solymosy! Névtelenül dolgozott egy hosszú életen át s névtelen maradt másfél századig ! Solymosy eredeti beszédeket írt 12 vastag kötetben és 4 kötet bibliamagyarázatot ?

(a szinoptikusok, János, Cselekedetek és Római levél;. Ha ezeket lett volna módja kiadni, termékenységre fölülmúlta volna híres kortársát, Hunyadi Ferencz, debreczeni szuperintendenst, kit régibb szónoklattaníróink (Tóth Mihály, Mitrovics) igen dicsérnek, sőt még Toldy Ferencz irodalomtörténete is méltat. Béltartalom s nyelvezet tekintetében semmivel sem áll alantabb a mi Solymosynk a nagy Hunyadinál. Tárgyalási módszere, nyelvezete természetesen a XVIII. századé, azaz : skolasztikus modorú. Beszédeiben több főrész, rendszerint 3—4, ezeknek ismét alrészei (5—8) és szőrszálhasogató filozofálás. Grammatikája: a debreczeni grammatika, melyről azt mondja Toldy, hogy ez bemocskolta az összes ref. egyházi irodalmat. Ámbár a sovány pápás irodalom nyelve sem volt különb s ha ő pápásnak születik s köteteteit kiadja: valószínűleg jeles író s egyházfejedelem lett volna. Közbe-közbe latin klasszikusokból és közmondásokból idézetek, római és görög történetkék beszövése. De hát mindez az akkori kornak általános bűne, miként a maié a sallang, a szóvirág, eszme nélkül való üresség, logikai felosztás hiánya, sűrű idézgetés Arany, Tompa, Madáchból, még Jókaiból is, miket az almási és szomódi ember épen úgy nem ért meg, mint Solymosy uram latin idézeteit nem értette meg 130 évvel ezelőtt. Bibliamagyarázatai azonban még ma is megállhatnak, mert ezek nem száraz szó- és betűmagyarázatok, mint példának okáért a Rácz- vagy Garzó-féle, sem tudálékos geo- és topográfiái leírások, mint Barakonyiéi, hanem építő és buzdító tárgyi fejtegetések, ilyenforma menettel: Róma 13. r. 8—14. v. Rövid bevezetés után: „Imé itt, a felolvasott versekben az apostol 1. a felebaráti szeretetet köti a római keresztyének szívére, 2. inti a mértékletességre s tisztességes magaviseletre" — és e, két rész alá vonja a magyarázandó verseket. Vagy: II. Korint. 13. r. 1—10. v. „E három pontról elmélkedhetünk : 1. egy apostoli fenyegetésről, 2. egy apostoli intésről, 3. egy apostoli kívánságról". (Vége köv.) Nagyigmánd. Szentkúti Kiss Károly. O IRODALOM. Fulliquet György: L'Idylle de M. Vabbé Vogt. 1910. (28 1.) Ezen a czímen jelent meg legutóbb Fulliquet Györgynek, a szeptember havában hazánkba ellátogató genfi theológiai dékánnak a válasza Vogt r. kath. lelkész füzetére. Fulliquet György volt ugyanis a vezérszónoka annak a jún. 24-iki nagygyűlésnek, melyet a Borromeus-enciklika tárgyában Genfben tartottak. Az óriási „Salle de la Réformation"-t egészen megtöltő hallgatóságot valósággal magával ragadta hatalmas beszédével, melyben fényesen visszaverte a római egyház támadását, melynek „csalódhatatlan" feje reformátoraink emlékezetét meg akarta gyalázni. Ezeknek az erős vágásoknak szerette volna élét venni és a pápát megvédelmezni Vogt abbé. Az abbé füzetét „idyll"-nek nevezi eme válaszában a genfiek népszerű harczosa, Fulliquet György. 28 lapos pamílétjában szétszedi és egyenkint összemorzsolja az abbé erőlködéseit. Ezzel még nem elégszik meg. Tizenkét konferencziát, nyilvános vitát ajánl föl Vogt abbénak a következő kérdésekről: 1. Á pápák és a reformátorok; 2. A hit és a jócselekedetek a protestánsoknál és a r. katholikusoknál; 3. A gyónás; 4. Reformáczió a római egyházban vagy ellen; 5. A genfi reformáczió forrásai; 6. A reformátorok a saját maguk és a r. kath.-ok szemében; 7. A r. kath.-ok és a protestánsok Istenfogalma; 8. Az igazi és a hamis egység; 9. Áldozópap vagy lelkipásztor; 10. A Biblia a reformáczió előtt és után; 11. A reformáczió viszonya a dogmákhoz ; végül 12. A tekintély elve, vagy a szabad vizsgálódás. Raffay Sándor: Útmutató a Jézushoz. Az evang. gyermekek első vallási tankönyve az elemi népiskola I. és Il ik osztályában. A pesti evang. magyar egyház tanterve szerint. Budapest, 1910. A pesti evang. magyar egyház kiadása. (52 lap.) 8°. Ára kötve 40 fillér. Ehez: Módszeres megjegyzések az elemi népisk. evang. vallástanítás anyagának kezeléséhez. (16 1.) K. 8°. — Az új utat jelző,' reformot jelentő vallástanítási kézikönyvnek és a hozzáfűzött módszeres megjegyzéseknek érdemleges ismertetésére nemsokára visszatérünk. Előre is felhívjuk erre a tankönyvre a vallástanítással elméletileg és gyakorlatilag foglalkozók figyelmét. Pálóczi Czinke István : „Imádságok és Vallástételek". Az új iskolai év közeledtével értesítem lelkész- ós tanítótársaimat, hogy iskolai használatra szánt „Imádságok és Vallástételek" cz. könyvecském második, bővített kiadása megjelent. Hogy e mű közszükséget pótol, bizonyítja gyors kelendősége s — mint a tanító uraktól értesülök — gyors népszerűsége nemcsak a gyermekek, de szüleik között is. Az új kiadás ára 20 fill., vászonborítékban 30 fill. A mai nyomdai viszonyok között így is olyan példátlanul olcsó, hogy csak igen tömeges megrendelés mellett térül meg belőle a nyomdai költség. Megrendelhető akár nálam, akár Lévai Izsó könyvkiadónál Rimaszombatban. 50 példánynál kevesebbet portómentesen nem szállíthatok. Rimaszombat, 1910 augusztus hó. Pálóczi Czinke István, ref. lelkész. EGYHÁZ. Léikész választás. A zalátai (Baranya m.) ref. egyházközség Mádi István monori h. lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Székács-szobor. Kovács Andor orosházai lelkész, egyházmegyei gyámintézeti elnök a bányai egyházkerü-