Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

néha profán czélokra, a bennük meglevő műkincsek nem mennek-e veszendőbe, a latin nyelvet használják-e minden liturgikus ténykedésnél. Az új dekrétum 1911 január elsején lép életbe és teljes szigorral szolgálja majd a pápai középpontosítást. Modernista lapok. Murri Romolo, az olasz modernisták vezető férfia a „Rivista di cultura" helyébe, mely sohase jelent meg pontosan, új folyóiratot ad ki „11 Commento" czímen. A modernizmus szolgálatában áll továbbá a „La cultnra moderna", melyet négyévi szünetelés után megint Battaini szerkeszt Svájcz Mendrisio nevű városában. Német, franczia és olasz modernisták „Revue modernista intemationaleu

czímen nemzetközi folyóiratot adnak ki Genfben 4 nyelven, mely hatalmas munkaerővel rendelkezik és szép jövendőnek néz elébe. Aviolo Oennaro, a ki sok modernista munkát írt már, Nápolyban a „Battaglie d'oggi" (A mai csatározások) nevezetű folyóiratot szerkeszti. Ezt a nápolyi érsek a mult évben eltiltotta papságától és négyszáz papi előfizető közül mégis csak öten küldték vissza. Aviolo még arról is nevezetes, hogy egyesületet szervezett, hogy a kilépő modernista szellemű papoknak és kispapoknak világi állást szerezzen. Ugyanaz az egyesület a papi nőtlenség eltörlésén is fáradozik. Nagy protestáns templom Rómában. Sok tekintélyes külföldi újság azt híreszteli, hogy gazdag német és svájczi protestánsok Rómában, a pápai Szentpéterbazilikával szemben egy palotát vásároltak. Ezt le akarják bontani és helyére nagyszabású templomot szándékoznak építeni. A templomépítés költségeinek fedezésére az a pénzösszeg fog majd szolgálni, melyet a németországi protestánsok a Borromeusz-encziklika ötletéből gyűjtöttek. A hír a Vatikánban — mint érthető — igen nagy meglepetést és megbotránkozást idézett elő. — Ha a híresztelés valóra válik, hatalmas protestáczióval áll majd a pápa szemben és kilátását ebben az irányban a Pétertérről alaposan megrontják. Az azonban egészen bizonyos, hogy a brémaiak, válaszul X. Piiis körlevelére. Protest-Fond-ot (tiltakozási alap) hoztak össze és a tevékeny németországi „Evangelischer Bund" erősen gyűjti a pénzt, hogy a külföldi protestáns szórványokon élő hitsorsosok között a vallásos életet és kultúrát emelje. — Az ilyesmi válaszok mindenesetre nyomósabbak a latban, mint a gyűléseken elhangzott tiltakozások. A pápa üdvözlete. X. Pius Lépicier szervita pátert, a ki a római propaganda dogmatikai tanára, ötvenéves papi jubileuma alkalmából meleghangú levélben üdvözölte. Dicsőíti benne a pátert, hogy az egyház tanítását derekasan megvédelmezte a modernistákkal szemben. Lépicier ugyanis a mult évben művet írt „a dogma állandóságáról és fejlődéséről" czímen (de stabilitate et progressu dogniatis), melyben azt hangsúlyozza, a mit a jezsuiták még ma is tanítanak, hogy a tévtanhirdetők nemcsak kiközösítendők az egyház kebeléből, hanem halálra is ítélendők. A „Kölnische Volkszeitung" ebből az alkalomból a pátert a római katholikus egyház legnagyobb ellenségének bélyegezte és szemére vetette, hogy elfeledkezik arról, hogy nem a középkorban él, hanem paritásos jogállamban. Nem eto rsadg. Evangéliumi szövetség nagygyűlése. A németországi evangéliumi szövetség (Evangelischer Buncl) 23-ik nagygyűlését szeptember 25—28-ig Chemnitz városában tartja meg. A legjelesebb theológusok fognak a fölolvásó-asztalhoz ülni. A hírneves Kaftan a keresztyén világfelfogásról, ultrámon tanizmusról és protestantizmusról, Meyer tanácsos az evangélikus egyház megerősítéséről Ausztriában, dr. Sclmlz, königsbergi egyetemi tanár az evangéliumi szövetség hitvédelmi feladatáról, dr. Hunzinger, erlangeni egyetemi tanár a reformáczió életerejéről fognak értekezni. Szóba kerül majd a német protestantizmus világfeladata is és a német evangélikus egyház helyzete a külföldi szórványokon. Válasz a szabad keresztyénség és vallási haladás berlini világ gyűlésének. A négy évtized óta fennálló poroszországi evangélikus konferenczia szeptember elsején Berlinben nagygyűlést tart, melyen a szabad keresztyénség világkongresszusán elhangzott tanításokra, mint túlságosan liberálisokra, válaszolni fog. Többek között Grützmacher rostocki tanár a Szentháromságról, Wilke, bécsi theologus az ó-testamentum jelentőségéről a keresztyén hitre, fog beszélni. A konferenczia rendezősége felhívást intézett a németországi protestáns egyletekhez és a keresztyén világ jelesebb képviselőihez. A felhívás egyebek közt ezt mondja: „Szégyen volna, Krisztus ügyének elárulása volna az, ha Németország hívő keresztyénsége szó nélkül hagyná a berlini világgyűlés tárgyalásait, melyen zsidók, mohamedánok, indusok, buddhisták is résztvettek mint tagok. Nemcsak a szentháromság tanát veszélyezteti ez a kongresszus, hanem alapjában véve az egész keresztyén tanítást". (?) — A kongresszust tudvalevőleg főképen az unitáriusok szorgalmazták úgy Berlinben, mint Boston-ban Amerikában. Nagybritannia. Felnőttek iskolája. Nagybritanniában 1845-ben, leginkább a qudkerek sürgetésére, megalapították az első iskolát felnőttek számára (adult-school'•}'. Azóta ezeknek az iskoláknak száma már 1500-ra emelkedett és 100 ezer taggal dicsekszik. A tagok a munkásosztályból kerülnek ki. A czél az, hogy az iskolából kimaradtakat vallásos életre tanítsák és szoktassák. Előadásaikon szorgalmasan olvassák az élet könyvét: a bibliát, azt magyarázzák és tanításait mindenütt vonatkozásba hozzák a mindennapi élet fordulataival. Ellátogatnak a tagok nagyobb csoportokba verődve a külföldi államokba is. hogy tanulmányozzák az ottani iskolai viszonyokat és művelődési mozgalmakat. A napokban Frankfurtban jártak, a hol a város hatósága nagy ünnepléssel fogadta