Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-23 / 4. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A szív örvényei. Andrássy Kálmán. — Vezérczikk: Prohászka püspök karácsonyi czikke. Dr. K. I. — Iskolaügy: A gyakorlati nevelés kérdése református iskoláinkban. Dr. Barcsa János. — Könyvismertetés : Jánosi Zoltán: Papi dolgozatok. — Belföld : Az első magyar országos testnevelési kongresszus. Halász Zsigmond. — Külföld: Angliai szemle. B. Pap István. —Régiség: Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Pataky Dezső. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A szív örvényei. Lukács IV. u

_.-jo-Lukács evangélista az emberi szív ösvénye mellé állítja lelkünket a róla nevezett evangéliom 4-ik rész 14—30 versekben jelzett történetben. A szív felindulásának két véglete zajlik előttünk. Egyik az odatapadó gyöngédség meleg, nyájas derűje; másik a hirtelen felriadt sötét, romboló vaderő. Örök igazság, örök tanulság hangzik felénk a messze múltból. Jézus fellépése elején történt. Názáret környékén jó híre volt már az ifjú Mesternek, midőn rászánta magát, hogy ott is bemutatkozik, a hol felnövekedett, a hol mindenki ismerte a maga módja szerint. Akár véletlenség volt, akár Isten dolga, meglepő volt a hallgatóságra, hogy a Jesajah könyvéből felolvasni akarván, épen azon jóslatra nyitott, melyet a maga lelke előrejelzésének jelentett ki: „ma teljesedett be az írás a ti hallásotokra". Bizonyára lélekrehatóan magyarázhatta a jóslat rávonatkozó prófétai rajzát s bár az újdonságnak és kíváncsiságnak is része lehetett az eredményben, de mégis föl kell tennünk, hogy beszédének valódi hatását fejezi ki a szentíró, midőn ezt mondja: „és álmélkodának az ő kedves beszédein, melyek szájából erednek vala". És hirdette az úrnak kedves esztendejét. A szívek úgyis erre vágytak. S az ember mindig legszívesebben hall arról, a mire vágyik. Jézus érezte ezt, belátott a lelkökbe s jelzi is azonnal: „ós monda nekik: bizonyára ama példabeszédet mondjátok nekem : orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Ivapernaumban történtek, cselekedd itt is, a te hazádban!" S itt következik a végzetes fordulat. Jézus őszintén, az örökigazságra mutat: minden gyógyulás, minden csodásnagy dolog kiinduló pontja: a hit, a föltétlen bizalom. Izráelben ez a kiinduló pont fogyatkozott meg. Az utolsó próféta rettenetes lelki felfordulást jelez Jahve keserű szemrehányásában: „azt mondtátok: hijábavaló az Isten szolgálata és mi haszna, hogy megtartjuk törvényét és hogy alázatosan járunk a seregek Ura előtt ?! Sőt inkább, magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket!"... Hát nem is támadt aztán próféta keresztelő Jánosig! Jézusnak tehát volt oka az ismerős názáretieknek szemökre hányni hitetlenségöket s figyelmeztetni őket Illés és Elizeus próféták eseteire, a Jahve haragjára. A szentírók tudomásunkra adják, hogy Jézust nem sokra nézték Názáretben; sőt atyafiai, köztük anyja is, szinte félbolondként tartották. „Nem is tett ott csodát, az ő hitetlenségök miatt". A hitetlen nép: — kényes nép, önző nép, nyersindulatú nép. Mindig így volt, — mindig így lesz. Egyrészről tehetetlen, hangulatos, kétségeskedő, külső segély után kapkodó, — másrészről, csalódásában erőszakos. Egyik nap: — hozsánna ! másik nap : — feszítsd meg ! A szív örvényei ezek. Ez örvény nyílt meg a Názáreti előtt, midőn jóisinerősei elé hű képet mutató tükröt tartott. Ebbe a tükörbe nehéz nyugodtan belenézni a kényes földi halandónak ! „Azok pedig bételének haraggal és fölkelvén, kiűzék őt a városból és vivék őt egész a hegynek széléig, melyen városuk épült, hogy onnan letaszítsák!" Fájdalom, az emberi szívnek ilyen örvényei azóta is kavarognak, akadályozván a komoly magunkbaszállást. Holott pedig istenországa mibennünk vagyon. Szívünkből kell kiindulni gyógyulásunknak. A kedves esztendő az Úrtól vagyon. Az úr pedig a lelkekben és lelkek által működik. Külső csodák, Ígéretek, hangzatos jelszavak, fizetésjavítások, — mind csak az a bizonyos üres felleg az aszályos földre. A ki ezekben bízik, — nádszálhoz