Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

a mult század folyamán. Az áttértek közül igen sokan uagy szolgálatokat tettek a keresztyénségnek. Egy át­tért zsidó fordította le pl. a bibliát kínai nyelvre *s még ma is azt használják. Az áttértek közül mintegy 600-an lelkészkednek most a keresztyén egyházban. L. Meyer amerikai lelkész (volt zsidó) az amerikai zsidók evange­lizálásáról beszél. Az utolsó 8 évben egymillió zsidó vándorolt Amerikába. Sohse volt szerinte oly jó alkalom a zsidók áttérítésére, mint napjainkban. (Folyt, köv.) Dr. K. I. KÜLFÖLD. Svájcz. A „La Semaine Religiuse" a Borromeus-encziklika ügyében a genfi klerikális , „ Courrier de Genéve" magasz­taló czikkére a többek közt ezeket válaszolja: „Nem helyteleníthetjük azt, ha Kóma hit ós erkölcs dolgában igaz, helyes és nemesítő munkát végez. De nem helye­selhetjük oktalan egyoldalúságát és nemtelen gyűlölkö­dését. Es még sokkal kevésbbé helyeselhetjük rút szi­dalmazásait, melyekkel dicső reformátorainkat piszkolja, azokat a reformátorokat, a kiket a haladó tudomány, a lélektani búvárlatok és történeti kutatások legkiválóbb férfiaknak tartanak. Hozzá még Pál apostol szavaival támad reájuk, hogy ők Krisztus keresztjének ellenségei voltak és hasuk volt az istenök. Ha Pál apostol — foly­tatja a „La Semaine Religiuse" — a XV. és XVI. szá­zadban megjelent volna Olaszország földjén, azokkal a kemény, megbélyegző szavakkal bizonyára VI. Sándor és X. Leó pápákra támadt volna és nem Luther Már­tonra, sem Kálvin Jánosra". Svájczi segély az örményeknek. Az örmények segítsé­gére siető svájczi bizottság ülésén Favre Lipót beszá­molt legutóbbi kisázsiai útjáról, melyen Cilicia lakosai kö­zött segélyakcziókat teljesített. Előadta, hogy a sivas-i árva­házban a fenti bizottság mintegy 50 leánykát és fiút tart el és nevel, a kiknek szülei az 1909-iki nagy öldöklések alkalmá­val pusztultak el. Ezeken kivül még körülbelül nyolczvan árva gyermeket helyezett el Hadzsin, Urfa, Ahitab, Tar­sus, Maras községekben. Tarsus és Adana tartomá­nyaiban 107 ezer frankot osztott szét a svájczi bizott­ság pénzéből. Ezekben a tartományokban a gabona ára rendkívül felszökött. Az örmények sorsa kimondhatat­lanul szomorú. Nem egyszer éhínség veszélye fenyegeti a szerencsétlen örmény lakosságot. Frán czia ország. Keresztyénszocziálisok. A protestánsok egyháztár­sadalmi szövetsége ebben az évben Besangon városában tartotta ülését, De Boyve elnöklete alatt. Különösen két kérdés foglalkoztatta a szövetséget: a szocziális erkölcs és a közgazdaság kérdése. Elhatározták, hogy nemzetközi munkát indítanak a keresztyénszocziálisok egyesítésére, mely egyöntetű működésre vezessen. Besan­con-ban sokan megjelentek Svájczból, Angliából, Bel­giumból és Olaszországból is. Párisi protestánsok. Az ősszel nagy sikerrel jártak azok a kegyes összejövetelek, melyeket a Párisban tar­tózkodó protestánsok rendeztek. Ezek nemcsak a hité­letet emelték, hanem összetartásra is serkentették a liit­sorsosokat. Sőt a róm. kath.-ok közül is sokan eljár­tak a bibliamagyarázatokra s nagyon megkedvelték a protestantizmus szépségeit egyszerűségében és bensősé­gében. Most azon fáradoznak hitsorsosaink, hogy a pá­risi belmissziót mennél áldásosabbá tegyék. Németország. Vallástanítónök konferenczia ja. A német vallás­tanítónők legelőször 1905-ben jöttek össze Göttingen városában. A konferencziának, melynek jelenleg egész Németországban hétszáz tagja van, az a czélja, hogy az evangelikus vallásoktatást bibliai és szorosan hitval­lásos alapon minél alaposabban és sikeresebben végezze. Először .is a tagokban iparkodik erős hitet ébreszteni. Fölkelti figyelni őket és érdeklődésűket a theologiai kér­dések iránt. Felhívja őket arra, hogy az iskolában a liberális irány es a vallásellenes áramlatok rombolásait megakadályozzák. Az idén Drezdában tartották a tanító­nők összejövetelöket, melyen egyebek közt ilyen thémá­kat is fejtegettek : a Jézus Krisztus személyében való hit, az első emberpár, a zsidó vallás befolyása Pál apostol Krisztus-tanára, az általános vallásosság és a krisztusi hit. Az egyik előadónő erélyesen lelkére kötötte a tagok­nak, hogy sohse mulasszák el növendékeiket idejekorán fölvilágosítani azokról a kérdésekről, a melyek az életbe belépésük alkalmával mindjárt foglalkoztatják. Ha nin­csenek kellőleg előkészítve, ez ellenséges áramlatoknak nem bírnak ellenállni. Vevők ethikája. A chemnitz-i egyháztársadalmi kongresszuson 1Terkner tanár a vevők, vásárolók erkölcsi kötelességeiről tartott előadást. Szerinte a vevők sok tekintetben hatással lehetnek a tömeg jólétének emelé­sére. Ennek meggondolásából keletkezett, a „vevők szövet­sége". Ez a szövetség például csak azokat az üzleteket támogatja, melyek megfelelő, tisztességes keresetet biz­tosítanak munkásaiknak ós alkalmazottainak és nem ter­helik túl őket munkával. A vevők, minthogy pénzök hovafordításában teljesen szabadok, nemcsak a mun­kásosztály sorsán képesek segíteni, hanem erkölcsileg nemesítő hatással lehetnek az irodalomra, újságírásra, művészetre és színházra is. A rossztól, a szennytől megvonják támogatásukat és áldoznak a jónak. Sőt nagy, nemzeti eszmék szolgálatába is szegődhetnek pénzökkel, ha például honi termékeket vásárolnak első sorban. Herkner tanár ezen gondolatok kapcsán ismételten hang­súlyozta azt, hogy a modern világot minden rétegében, minden irányban ethikailag emelni és nevelni kell és felhívta a szellem munkásait, hogy nemes munkájokban minden áron erre törekedjenek. A világ legnagyobb orgonája. Hamburgban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom