Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-26 / 26. szám

Szándékos visszaélés esetén ezenfelül a hibás közegek ellen a megtorló intézkedések is foganatosítandók lesznek. Midőn a szóban levő utazási kedvezmény igénybevételének fentebb közölt módozatárol a jelen értesitést közzéteszem, megjegyzem, hogy a folyó év tartamára szóló arczképes igazolványok kiállítása iránti folyamodványok legkésőbb folyó évi július hó végéig terjesztendők be a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI., Andrássy-út 75. szám). A kereskedelemügyi miniszter utasította a m. kir. államvasutak igazgatóságát arra, hogy az igényjogosultaknak szabályszerű folyamodványai alapján az arczképes igazolványokat részükre sürgősen állítsa ki s küldje meg. Végül, tekintettel arra, miszerint a fentebb érintett minisztertanács határozata értelmében a vasúti arczékpes igazolványok kiállításáért és a következő évre való érvényesítéseért fizetendő kiállítási illeték, mely eddig 1 koronában volt megállapítva, általánosságban 2 koronára felemeltetett, ennek folytán az elvesztett, vagy bármely okból használhatatlanná vált igazolvány helyett kiszolgáltatandó újabb igazolvány kiállításáért eddig megállapított 2 korona kiállítási illeték helyett, jövőben 3 korona lesz fizetendő. MISSZIÓÜGY. Az edinburghi világmissziói konferenczia. Lapunkban is számot adtunk több ízben azokról a hónapok óta tartó előkészületekről, a melyek a f. hó 14-én Edinburgh-ban megnyílt és tíz napig tartó világ missziói konferencziát megelőzték. Huszonkét év előtt, 1888-ban tartották az első ilyen konferencziát Londonban, tíz éve 1900-ban pedig New-Yorkban. Az a kettő azonban sokkal kisebb méretű volt. mint a mostani. Ezt tekinthetjük az első igazi világmissziói konferencziának. A világ minden tájáról jövő kiküldötteket és érdeklődőket csak úgy ontották a vasutak és a hajók. Mi ketten (a bátyámmal) a németek csoportjával jöttünk külön hajón Hamburg-ból. 13-án, hétfőn, hajnalban érkeztünk Edinburgh kikötő városába, Leith-be, miután előző két nap végig élveztük a tenger minden gyönyörűségét, de egyszersmind — hátrányát is. Megérkezésünk után a világkonferenczia irodájába mentünk, hogy átvegyük belépő jegyeinket. Bár előzetesen kilátásba helyezték Lapunk számára a sajtó-jegyet, mégis csak hosszú utánjárás után sikerült azt megkapnom. A világ minden részéről annyi lap akarta elküldeni munkatársait, hogy valóban lehetetlen volt mindnek helyet adni. A skót nép igazi vendégszeretetét mutatja, hogy a konferencziának több, mint ezer idegenből jött tagja, edinburghi és környékbeli magánházaknál kapott otthont. Fogadtatás. A világmissziói konferencziára a földkerekség minden részéről egybesereglők ünnepélyes fogadtatása 13-án, hétfőn este volt a skót királyi múzeumban. Bárcsak belépőjegyekkel lehetett bejutni, mégis mintegy ötezren gyűltek egybe. Eljöttek a konferenczia tagjai, vendéglátó házigazdáik, a gyűlés előkészítői kiilömböző hatóságok. Megjelent a Lord Provost, a város polgármestere, a magisztrátusok, a városi tanács tagjai hivatalos öltözetükben. Az óriási nagy középső csarnok minden elmozdítható tárgyát elvitték, csakhogy a nagy tömeg valahogy elférjen. A fogadtatás ötnegyed óra hosszat tartott. A kiküldöttek nevét sorban fölolvasták s odamentek a polgármesterhez, ki kezet nyújtott nekik feleségével együtt. De 9 óra tájt abba kellett hagyni a bemutatásokat, mert még annyi kiküldött volt hátra, hogy sohse jutottak volna a végére. Azért a polgármester elmondotta szívélyes hangú üdvözlő beszédét. Az amerikaiak közül dr. A. J. Brown a presbyteri külmissziói szövetség titkára mondott köszönetet a fogadtatásért, azután Lord Balfour of Burleigh, a konferenczia elnöke, a résztvevők köszönetét tolmácsolta a polgármesterrel és a városi tanáccsal szemben. Majd La Trobe, a herrnhuti testvérek egyházának egyik püspöke a kontinensről jöttek köszönetének adott kifejezést. Átnyújtotta a német gyarmatügyi minisztérium üdvözlő iratát is. Az üdvözlő és köszönetnyilvánító beszédek elhangzása után a skót katonai zenekar játszott. Majd frissítőkkel szolgáltak a jelenlevőknek. A nemzeti himnusz eljátszása után a nagyközönség szép rendben eloszlott. Megnyitó istentisztelet. Június 14. volt a konferenczia első napja. A gyűlések hosszú sorozatát ünnepélyes istentisztelet nyitotta meg a St. Giles kathedrálisban, hol annak idején a híres skót reformátor, Knox János prédikált. Az istentisztelet déli 12 órakor kezdődött, de már félórával előbb megtelt a hatalmas góthikus boltozatú templom, melynek falait a skót katonaság megtépett ősi zászlói díszítik. A templom most a skót ref. államegyházé, így annak lelkészei végezték az istentiszteletet. A XCVI1I. zsoltár eléneklése után dr. Me. Ádám Muir, a skót államegyház nagygyűlésének moderatora imádkozott, majd a gyülekezett éneklő modorban elolvasta a LXVII. zsoltárt, egy lelkész az ó-testamentumból olvasott föl (Es. 49. 7-12.)- A 107. ének eléneklése az, új-testamentumból való bibliaolvasás (Jel. 3 .7-12.), újabb ének (71 és az apostoli hitvallás együttes elmondása után újból ima következett. Majd a templom énekkara énekelte el Haendel hatalmas alkotásának, a Messiásnak végső áriáját, a Hallelujáh-t igazán elragadó szépséggel. Ezután következett a prédikáczió, melyet dr. Wallace Williamson tartott Mát. 13.38.-ról: „A mező pedig e világ..." A skót egyház nevében üdvözölte a világ minden tájáról egybegyűlteket. A konferencziát összehasonlította a régi ökuménikus zsinatokkal. Szerinte azóta nem volt ilyen fontos gyűlés. Rámutatott arra, hogy nem lehet magasztosabb czél annál, mint a mi a konferenczia tagjait testvéries munkára egybegyűjtötte. Ez a munka sohse volt olyan eredményes és olyan fontos, mint napjainkban. A ránk következő tíz esztendőben többet lehet és kell is tennünk a világ evangelizálása körül, mint eddigelé. Az alkalmat meg kell ragadnunk. Az egyház van hivatva, hogy az egész világot megismertesse Krisztussal. Isten azután keresztyénné teszi őket s meg is teszi, ha az egyház teljesíti hivatását. A mező a világ. Foglaljuk el az egyház számára, hogy e föld országai az Isten országai legyenek! Az emlékezetes szép istentiszteletet, melyet a föld kerekségének mindenféle protestáns felekezetéből összesereglettek sokasága igazán szentek egyességéve tett, a 114 ének („Jézus fog uralkodni mindenütt . . .") és áldás zárta be.