Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-19 / 25. szám

hanem jún. 30 és jól. 1. között foglalna helyet, mint dátum nélküli nap. E reform mellett a február teljes hónappá lenne s minden negyedévben egyenlő lenne a napok száma és pedig úgy, hogy minden évszakban a megfelelő hónapok egyes napjai a hét ugyanazon napjaira esnének s ezzel az időmeghatározás egyszerűvé válnék. Az új beosztás szerint pl. az év első negyede ezt a képet mutatná: Január Február Márczius Hétfő . . 1, 8, 15, 22, 29 6, 13, 20, 27 4, 11, 18, 25 Kedd . . 2, 9, 16, 23, 30 7, 14, 21, 28 5, 12, 19, 26 Szerda . 3, 10, 17, 24 1, 8, 15, 22, 29 6, 13, 20, 27 Csütörtök 4, 11, 18, 25 2, 9, 16, 23, 30 7, 14. 21, 28 Péntek . 5, 12, 19, 26 3, 10, 17, 24 1, 8, 15, 22, 29 Szombat . 6, 13, 20, 27 4, 11, 18, 25 2, 9, 16, 23, 30 Vasárnap 7, 14, 21, 28 5, 12, 19, 26 3, 10, 17, 24, 31 Ugyanezen beosztást mutatnák a következő évnegyedek is. — Az új naptár beosztása praktikus, egyszerű és nagyon megkönnyítené a mostani, elég bonyolult időszámítást. Tudnak tehát Rómában okos dolgot is csinálni, — ha nem a theologiával foglalkoznak. A zsolnai zsinat emlékezete. Az idén van háromszázadik évfordulója a magyarországi evangélikus egyház történetében nagyjelentőségű zsolnai zsinatnak. A dunáninneni evang. egyházkerület, aug. 29—30. napjain Zsolnán tartandó közgyűlésével kapcsolatban méltóan kivánja felújítani a zsolnai zsinat emlékezetét s az emlékünnepélyen képviseltetni fogják magokat a többi testvérkerületek is. Aug. 27-én vallásos estélyt tartanak, a melyen, Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök imádsága és Laszlcáry Gyula egyházkerületi felügyelő megnyitó beszéde után, Zsilinszky Mihály bányakerületi felügyelő tart felolvasást a zsolnai zsinatról és annak koráról. Aug. 28-án délelőtt és délután ünnepélyes istentiszteletek lesznek, a melyeken Baltik Frigyes dunáninneni, Zelenka Pál tiszakerületi és Oyurátz Ferencz dunántúli püspökök fognak fungálni. Aug. 29—39. napjain a kerület tanácskozásai következnek. A budapesti evangélikus egyházmegye június hó 24-én a Deák-téri iskolák dísztermében évi rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó után az esperes évi jelentése. 2. Az 1909. évi zárszámadás és 1910—11-ik költségvetés. 3. A magyar egyház módosított vallástanári hiványának megerősítése és jóváhagyása. 4. „A protestáns iparos és kereskedelmi tanuló ifjak otthona" szabályzatának jóváhagyása. 5. A bányai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület missziói szabályrendeletének javaslata. 6. Jelentés az egyházmegyei levéltár rendezéséről. 7. Az egyházkerületi közgyűlésre küldendő tagok választása. 8. Esetleges indítványok. Ezt követőleg az egyházmegyei gyámintézet tartja meg közgyűlését. A trencsénmegyei ev. lelkészértekezlet f. hó 6-án tartotta meg gyűlését Trencsénben. Az értekezlet legfontosabb tárgya az evang. egyház számbeli csökkenése okainak kipuhatolása és az ellenszerek megkeresése volt. Az ügyet Vitéz Lajos bánruzsányi lelkész referálta s konstatálta, hogy az evangélikusok száma, úgy a trencséni egyházmegyében, mint az egész országban csökken. A trencséni egyházmegye fogyásának okait az értekezlet a kivándorlásban, a nagy halandóságban, a kellő orvosi kezelés hiányában s a szeszes italok korai és mértéktelen élvezetében, — az országos fogyás okait pedig ezeken kivül, az egyke rendszerben és a vegyesházassági reverzálisokban látja. Ennek megfelelőleg, az orvoslást illetőleg, javaslatot is terjesztenek a folyó hó végén Trencsénben tartandó egyházmegyei gyűlés elé. A javaslatban a következő indítványok foglaltatnak: 1. A közegészségügy törvényhozási úton javíttassék, kellő számú orvos alkalmazása mellett és a gyógykezelés olcsóbbá tételével. 2. Az 1868. évi 53. t.-cz. 12. szakasza visszaállítandó. 3. Az egyetemes gyűlés által kiadott utasítás szigorúan betartandó. 4. Olyan egyetemes papválasztási törvény alkotandó, mely lehetetlenné teszi nemzetiségi kérdések miatt az egyházakban előfordulható zavarokat, áttéréseket, a papi állásoknak éveken át tartó üresedését s meggyorsítsa a papválasztások miatti peres eljárást. 5. Missziói helyeken missziói lelkészi állások rendszeresítendők. 6. A vallás minden fokú iskolában intenzivebben tanítandó és a hitoktatók méltányosan díjazandók. 7. Kórházakban az apáczák működése ellenőrizendő. 8. Tanítónőképezdei-, női- és ifjúsági-egyletek létesítendők. 9. Olcsó egyházi és politikai lapok, naptárak, vallásos népiratok szerkesztendők és terjesztendők. 10. Az egyetemes adóalapi segély igazságosan osztandó szét. 11. A papi fizetés rendezése sürgetendő. Jíécs a magyar istentisztelet ellen. Tekintettel a Bécsben élő sok evangélikus magyar emberre, magyar istentiszteletet is akartak tartani. A terv azonban hajótörést szenvedett az alldeutsch-egyesület és más nemzetiségi egyesületek magyargyűlöletén. Ezek az egyesületek a bécsi ev. egyházközség vezető embereinél óvást tettek a magyar istentisztelet ellen, mint a mely a német nemzeti érzést sérti. Az egyházközség bizottsága, heves vita után, negyven szavazattal tíz ellen elhatározta, hogy nem lesz magyar istentisztelet. — Sajnálatos elfogultság és kielégíthetetlen gyűlölet tükröződik vissza ebből, a mely elvakul tságában még az Isten igéjét is képes elzárni az azt szomjúhozó lelkek elől. Mi csak ennyit mondunk, reá; de milyen, Európára kihangzó zajt csapnának a jó osztrák szomszédok, ha mi is hasonlóan járnánk el a német nyelvű istentiszteletek ellen! A Borromeus-encziklika hullámai még mindig magosra csapkodnak s egyhamar alig is fognak lecsillapodni. Németországon 'és Svájczban hatalmas gyűléseket tartottak már, a melyeken nemcsak a protestánsok vettek részt, hanem a felvilágosodott r. kath.-ok is és erőteljes rezolucziókban tiltakoztak az encziklika durva támadásai ellen. Az Evangélikus Szövetség berlini gyűlése elhatározta azt is, hogy Németország öszszes városaiban tiltakozó gyűléseket rendez és nem nyugszik meg addig, a míg a pápa a reformátorok emléke és a német nemzet ősei ellen elkövetett durva sértést jóvá nem teszi. A német birodalmi kormányon kivül a szász kormány is lépéseket tesz Rómában a sérelem orvoslása iránt, s Frigyes Ágost király kijelentette a kormány előtt, hogy maga intéz ez ügyben levelet a pápához. Hír szerint a bajor és az osztrák-magyar követek is tiltakozásokat jelentettek be kormányaik nevében a Vatikánnál. A német kormány és a vatikán között különben folynak az elégtételt illetőleg a diplomácziai tárgyalások, a melyek a német kormány erélyessége mellett, a melyben hajlandó elmenni egész a diplomácziai viszony megszakításáig, — minden valószínűség szerint kellő diplomácziai eredményre vezetnek és alkalmasint magok után fogják vonni Merry del Yal pápai államtitkár bukását is. — Római hírek szerint a durva encziklikát egy spanyol kapuczinus bibornok, Vives y Tuta fogalmazta sa bibornok kollégium több tagja is megütközött annak középkori hangja fölött. Az Osservatore Romano, a pápa hivatalos lapja és utánna a klerikális lapok enyhíteni törekesznek ugyan az encziklika nyomában támadt felháborodást, azzal a kifogással, hogy a lapok rosszul fordították le a latin szöveget, de ez a kifogás