Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-15 / 20. szám

téve. Minden tisztességes eszközzel hasson oda, hogy a tervezett házasság a mi templomunkban köttessék meg s a születendő gyermekek, a református vallásban nevel­tessenek, de legalább is egyházunk kárára egyezség ne köttessék. 2. Tekintse meg a szükséghez képest az egyháza területén levő állami anyakönyvvezetőségeknél a házas­sági hirdetéseket s hivassa magához, keresse fel, vagy megbízható egyének (rokonok, násznagyok, presbiterek) által kerestesse fel a keresztleveléért nála nem jelent­kező református felet s az előző pontban írottak szerint járjon el. 3. Készítsen nyilvántartást s abba vezesse be a vegyesházasságra lépők nevét (szülőikét) és vallását, korát, lakhelyét és azt, hogy köttetett-e a gyermekek vallására vonatkozólag egyezség, s ha igen, mely egy­ház javára és mely templomban történt a házasulok es­ketése ? 4. E nyilvántartás az egyházlátogatások alkalmá­val is felmutatandó és megvizsgálandó Adatai közül a gyermekek vallására kötött megegyezések negyedévenként a presbitérium gyűlésén felolvasandók s jegyzőkönyvbe veendők, évenként az esperesnek bejelentendők s újév­kor a templomi szószékből közhírré teendők. 5. Tekintse meg és vizsgálja át félévenként a szü­letésekről szóló állami anyakönyveket s azok adatait hasonlítsa össze egyháza keresztelési anyakönyvének adataival, s ha arról győződnék meg, hogy a szülők nem kereszteltették meg gyermeküket, hasson oda, hogy ezt az elmulasztott vallási kötelességüket teljesítsék s gyer­meküket kereszteltessék meg. Ha pedig arról győződnék meg, hogy a református vallású gyermeket más vallás­felekezetű lelkésszel kereszteltették meg, ez esetben al­kalmas módon hasson oda, hogy a szülők jövőre az il­letékes lelkészt keressék fel; az állami anyakönyvben pedig nézzen utána, hogy a gyermek vallása a törvény­nek megfelelőleg lett-e bevezetve, s ha nem így tör­tént, az anyakönyv kiigazítása iránt haladéktalanul in­tézkedjék. 6. Tartsa nyilván, hogy a vegyesházasságból szü­letett és törvény vagy megegyezés szerint református gyermekek felekezetünk iskoláiban taníttassanak; s a mennyiben állami, községi, vagy más felekezetű iskolába járnak, gondoskodjék, hogy református vallásoktatásban részesüljenek, más vallású hitoktató tanóráira ne jár­janak. Ha pedig mégis oda kényszeríttetnének, a lelkész az esetet jelentse az illetékes iskolai hatóságnak, s ha itt sem nyerne orvoslást, esperese útján tegyen előter­jesztést, mint vallássérelmi esetről a püspöknek. 7. Úgy a vallástanításnál, mint főkép a konfir­mandusok oktatásánál nagy súlyt helyezzen a lelkész és vallástanár a hithűség s az egyházhoz való ragaszkodás felkeltésére. Oktassa ki már a kontirmandusokat, még inkább ker. ifjúsági egyesületekben a felnőtteket a ve­gyesházasság kötése esetén követendő magatartásra. Népies felolvasásokban világosítsa fel híveit ama kísér­tésekről, melyeknek vegyesházasság esetén ki lesznek téve s a kötelességekről, melyek ezekkel szemben őt egyházunk iránt kötelezik. 8. Ha a lelkész a fentiek szerinti gondosság elle­nére is a tervbe vett házasságról csak akkor értesülne, a mikor a gyermekek vallására vonatkozó megegyezés egyházunk hátrányára már létrejött, mivel ezen meg­egyezés ugyanazon hatósági személy előtt, a hol létre­jött, a házasság megkötése előtt vissza is vonható s a visszavonás után egyházunk előnyére szolgáló meg­gyezés is köthető: hasson oda a lelkész minden tisztes­séges és törvénybe nem ütköző módon, hogy a házasulok az egyházunk hátrányára kötött megegyezést még a há­zasságkötés előtt visszavonják s újabb megegyezés ja­vunkra létesüljön. 9. Mivel egyházunk hívei köziil igen sokan meg­bánják később, hogy gyermekeiket más vallásra ígérték át s mindenképen igyekeznének elkövetett hibájukat jóvá tenni, a lelkésznek köteléssége ily esetekben őket felvilágosítani, hogy hibájukat mikép tehetik jóvá, az 1894: XXXII. t.-cz. 3. §-a által meghatározott módon. 10. Az egyházunkban esketett vegyespároknál, ha a gyermekek vallására vonatkozólag egyházunk javára megegyezés köttetett, e tény az esketési anyakönyv „Jegyzet" rovatában, a megegyezés számával és keltével, feljegyzendő s a házastársak más helyre költözése esetén, az illetékes lelkészi hivatallal tudatandó. 11. Azon vegyesházasulók, kik más egyház javára kötöttek megegyezést, egyházunkban ki nem hirdethetők, meg nem eskethetők és egyházi tisztséget nem visel­hetnek. 12. A reform, egyház belhivatalnokai és presbiterei olyan vegyesházasság megkötésénél, hol a gyermekek törvényes megegyezéssel más egyház részére átadattak, közre nem működhetnek. 13. Az egyház belhivatalnokai és presbiterei köte­lesek minden tervbe vett és tudomásukra jutott vegyes­házasságot a lelkésznek bejelenteni s egyházunk érde­keinek biztosítására minden lehetőt megtenni, e czél­ból a lelkész által reájuk bízott közbenjárást magukra vállalni. 14. Az egyházak gondoskodjanak, hogy vegyes­házasoknak ingyenes egyházi esketése minden körülmé­nyek közt biztosíttassék, s a mennyiben ezáltal a lel­készek stóla csonkulása állna elő, azok méltányosan kárpótoltassanak. 15. Egyebekben az egyházi törvények s különösen az I. t.-cz. 143. és 144. §-ai, az 1904. évi nov. hónap 10-ik napján megnyílt országos zsinat 890. sz. határo­zatával elfogadott rendtartás s az egyetemes konvent 1895. évi nov.-i 76. sz. határozata kapcsán közzétett tájé­koztató Utasítás az I. t.-cz. 7. §. alapján alkotott szabály­rendeletek az irányadók. 16. Az egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek és közgyűlések az ezen szabályrendelettel előírtakkal szemben elkövetett tények vagy mulasztások megtör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom