Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
PROTE TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálv!n-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó cs felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Látás és hit. Balatoni I. — Vezérczikk : A vadbázasságok törvényesítése. H. I.— Tárcza : Skandináv vallásos irodai m. Szeberényi Lajos Zsigmond. — Könyvismertetés: Mayer Endre: Jézus Krisztus és a szocziálizmus. V. J. — Belföld: Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi állapotai. Homola István. — Külföld : Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályáza*. — Hirdetések. Az Elet Könyvéből. Látás és hit. Boldogok, a kik nem látnak ós hisznek. Ján. 20.s; ) . Jézus feltámadása után meg-jelent sokaknak. A tanítványok félelemmel, teljes bátortalansággal mondják Tamásnak: Láttuk! Tamás felelete: semmiképen nem hiszem, ha nem látom és ujjam nem bocsátom a szegek helyébe. Tamás a még ma is kétkedő és hitetlen lelkek megszemélyesülése, a kik az örök élet, idvesség, Istenországa kérdéseiben is érzékszerveik által akarnak teljes bizonyosságot szerezni. Tamás boldog volt. Hallotta az Urat, látta öt, megfogta kezeit. De ma ki fogja érzékeink által, e bizonyosságot nyújtani? Kap is rajta a hiMlen világ. Nem jött, vissza senki; nem szólott a felől senki; nem látok, nem hallok, nem érzekellnetek. így hitetlenkedik a világ s látást, hallást, érzékelést követel, ha a vallás dolgairól van szó. S mily hiszékennyé válik más egyebekben, a hol pedig nem kevésbbé volna szükséges az a nagyon követelt kézzelfogható bizonyosság. Ott elég a mások bizonyságtétele; elég az eredmény latasa, bár a személyes látás, a tény mibenlétének tudása, megfejtése hiányzik is. ím közeledik a Hallej-üstökös. A csillagászok állították, hogy jönni fog, — s elhitte a világ, a nélkül, hogy maga látta volna. Hitt a bizonyságtevőknek, a kik az ég vándorának pályafutását kiszámították s végre magát is meglátták az ő csillagvizsgáló-eszközeik által. S előttünk vannak a delejességnek és villamosságnak, a láthatatlan sugaraknak csodái. Ki tudja megmondani a bölcsek közül, hogy mi lényegében egyik is másik is, s hogy egy szemernyi matériához miként kapcsolódhatik az energiának szinte elfogyhatatlan mennyisége? Senki sem, — és a hit dolgaiban hitetlenkedő világ mégis hisz, minden világos magyarázat nélkül, s a bizonyosság, a lényeg megértése helyett megelégszik az eredmény látásával. De hát a feltá rnadas, az örök élet valósága, a feltámadott és az örökké élő Jézus ható ereje felől nincsenek-e époly megbízható bizonyságtevők, mint a Halley-üstökös pályájának kiszámítói s megjelenésének jelentői? Nem érezziik-e a feltámadott s élő Jézus örökkéható energiáját, s nem láthatjuk-e annak felséges eredményeit? Miért volna szabad hinnünk csak ott, a hol positiv tudásra volna szükség, — s miért nem volna szabad ott, a hol a hitnek birodalmába léptünk? Miért lehetnének csak azok boldogok, a kik látnak és hisznek, — s miért ne lehetnének boldogok azok, a kik hisznek s e hit által látnak, tudnak, tapasztalnak ? ! Bizony-bizony, következetlen a világ, a mikor a hit dolgaiban előbb látni akar, hogy hihessen, — a tudás dolgaiban pedig kész hinni, látás és megértés nélkül is! De mi ne igazodjunk utánna. A hit dolgaiban a hit vezessen bennünket. S ez a hit látja a feltámadott Üdvözítőt; tudja, hogy eljő a feltámadás napja; hallja, hogy az Úr szól ; érzi, hogy igazsága diadalra jut! De birtokunkban van-e ez a hit? Mert ha nincs, ha vannak is szemeink és füleink, mégis vakok és süketek vagyunk és a legmagasabb földi értelein mellett is csak sötétben tapogatózunk. * Balatoni J.
