Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-03 / 14. szám

barátját, a rabszolgaság eltörlésének nagyérdemű bajnokát s jelentőségét jellemzi. Részletesen ismerteti az értekezés első felében az ember akarati tevékenységét és a társadalmi életet, a bibliának és a keresztyénségnek, az ó- és újkori gondolkozóknak az akarat s a rabszolgaságkérdésével szemben való álláspontját s így állítja méltó világításba és magaslatra az emberiség eme nagy jóitevőjének nemes alakját, ki életében nem érhette meg küzdelme teljes sikerét, amennyiben egy hónappal halála után mondotta ki az angol parlament a rabszolgaság teljes megszüntetését. (1833. aug. 25.). Tárgyi és személyes értékelési szempontból egyaránt hibás a Servet-halálának Genf-ellenes megítélése (85 1.). A negyedik értekezésben (99—179 1.) Jézust, az emberiség legnagyobb jóltevőjét jellemzi széles alapon. Először az ember érzésvilágát, aztán a kedélyéletből folyó hitéletet ismerteti. Aztán vallástörténeti és vallásbölcseleti alapon, történet-kritikai irányzattal tárgyalja a bibliát, Jézus életét és tanítását, a keresztyénséget s annak további fejlődését. Széleskörű tudása mellett is meglátszik, hogy szerző nem szakember és hogy nagyon kritikai irányú protestáns keresztyén. A bibliai kritikája, Jézus élete, jelleme és jelentősége, a feltámadás, a szentháromságtan s a későbbi keresztyén tanfejlődés tárgyalása, bár sok igaz, értékes és szép elemet tartalmaz, de több tárgyi és elvi tévedést is és egészben véve Jézusnak olyan halvány jellemképét adja, hogy abból aligha érthető, világtörténelmi jelentősége. Nemcsak a hit Krisztusának, de a történelem Jézusának sem találjuk meg az egész képét ebben az értekezésben s annak szerzőjénél. Azonban személyes hitének emelkedettségét és bensőségét, a „ hitalapító" Jézus iránt való nagy tiszteletét mindenütt érezhetjük. A négy értekezés így, az ember testi, értelmi, akarati, érzelmi tevékenységének, testi és szellemi, társadalmi és vallási életének jellemzésével a négy nagy jóltevő jellemzése keretében egy vázlatos világnézetet és egységes kulturideált adott, a mely, bár több ponton nem egyezik a mi keresztyén felfogásunkkal, de nemes értékeket tartalmaz. A széleskörű tudás, emelkedett felfogás és a sok helyütt költői szépségű nyelv becsessé teszik a Szász Béla művelt közönség számára írott könyvét. _ V. J. Tanügytörténeti és pedagógiai czikkek repertóriuma 1908-ig bezárólag. (Folytatás.) Fejes István. Jegyzetek a népiskolai magyar nyelvtan tanításához. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1858:1 1.) — Szabályrendelet a vallásoktatásról. (Sárospat. L. 1907:421 1.) Fejes Kálmán. Tájékoztató y-nak népiskolai vallástanítási czikkére. (Dunántúli Pr. L. 1900:409 1.) H. fekete Péter. A helyesírás. (Debr. Pr. L. 1903 : 374 1.) Felméri Lajos. Draper és a reformált theologiai intézetek. (Erd. Pr. Közi. 1874 :233 1. stb.) — Lajthántúli népiskolázás. (Erd. Pr. Közi. 1879: 37 1.) — A hazai népiskolázás. (Erd. Pr. Közi. 1879: 121 1.) — A néptanítók társadalmi állása Angliában. (Erd. Pr. Közi. 1880:47 1.) — Lancaster és Bell, az angol népoktatás alapvetői. (Erd. Pr. Közi. 1881:147 1. stb.) — Nők a főiskolákon és egyetemeken. (Erd. Pr. Közi. 1884:175 1.) — A képzelet művelése. (Erd. Pr. Közi. 1890:59 1. stb.) — Mill Stuart beköszöntő beszéde. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1868:8 1. stb.) — Erkölcsi nevelés és iskolai isteni tisztelet. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1885:1477 I.) — Egységes középiskola és nemzeti műveltség. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1892:145 1.) — Honismeret és iskolai kirándulások. (Pr. Egyh. és Isk. Lap. 1893:388 1.) — Theologiai studiumok és a tudományos kritika. (Sárospat. L. 1891:258 1.) A latin irodalom tanítása. (Sárospat. L. 1892 : 49 1.) ' Ferenczy Gyula dr. A debreczeni egyetem kérdése és az Alföld.' (Debr. Pr. L. 1905:606 1.) — Az iskola. (Debr. Pr. L. 1907 :418 1.) Filep Endre. Az énektanítás befolyása a vallásos érzelem fejlesztésére és az erkölcs nemesítésére. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1895: 500 1.) — A valláserkölcsi nevelésről. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1897:515 1. stb.) Finkey Ferencz dr. Theologusaink kiképzéséhez. (Sárospat. L. 1895 :837 1.) Finkey József dr. Mutatványjelenetek Filokteteszből. (Sárospat. Füz. 1:437 1.) — Észrevételek a theologiai oktatás kérdéséhez. (Sárospat. L. 1891:199 1.) Földes Géza. Az osztatlan elemi iskolák tanításterve. (Dunántúli Pr. L. 1899:798 1.) Földi Jenő. Tekintélyi elv a nevelés oktatásban. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1899:372 1.) Földváry Jenő. A németországi protestánsok és a tőlük nyerhető tudomány. (Dunántúli Pr. L. 1906:689 1.) Fövenyessy Bertalan. Kell-e külön népiskolai világtörténelmi kézikönyv ? (Sárospat. L. 1904 : 918 1.) Futó Mihály. Ref. gimnáziumaink igazgatása. (Sárospat. L. 1893: 312 1. stb.) Fülöp Gyula. Önálló életre vezetés. (Dunántúli Pr. L, 1904 : 5 1. stb.) Fülöp József. Az elemi és középiskolák egymáshoz való viszonya. (Dunántúli Pr. L. 1905:145 1.) — Néhány szó a felnőttek oktatása tárgyában. (Dunántúli Pr. L. 1890 :687 1.)