Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-13 / 7. szám

falához kötik s takaró nélkül hevertetik a hideg köve­ken. Ezt a bánásmódot azzal indokolják a görög-keleti papok, hogy a hagyomány szerint szent György is így gyógyította ezeket a szerencsétleneket. A klastromban a betegek csak kenyeret és vizet kapnak eledelül, reggel és este s ezt is csak kisebb adagban. Berendt most azon fáradozik, hogy Jeruzsálemben modern berendezésű in­tézet emeltessék számukra. Tervét a hivatott közegek minden irányban támogatják. Amerika. Az Amerikában élő olaszok között az evangéliumi élet szépen fellendült. Rochesterben nem régiben az olaszok evangélikus hitközséget alapítottak; élükön egy valdens pap áll. Szép kápolnát építettek maguknak és így nem kell többé igénybe venniök a presbiteriánusok templomát. A hitközség egyre növekedik, az új tagok a r. katholikus egyházból jönnek át. New• Yorkban a „ Christ­mission" működik meglepő eredménnyel. Már vagy 30 év óta áll fönn. Connor Jakab volt a megteremtője. Ezer meg ezer r. katholikust nyert már meg a tiszta evan­géliumi életnek. Bolíviában (Délamerika) a legutóbb hozott törvény bezáratta az összes klastromokat. A barátoknak és az apáczáknak eltiltotta a bevándorlást. A klerikálizmus csúf túlkapásai ébresztették fel az emberekben a kérlelhetetlen gyűlölet érzését. Dr. T. I. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folytatás.) A IV. részben a prédikátor 1813-ik conventióját írja le Czeglédi. Nem annyira a conventió, mint néhány hozzáfűzött megjegyzés kelti itt fel figyelmünket. PL: „Említtetik két Sziget v. Gyümöltsös. Az egyik, melly napnyugatra esik és Szalai Mihályéval volt határos, az árvizek miatt elve­szett. A másik délre van, Miklós Jánoséval és Áts Mihá­lyéval határos; van benne, a mint mondják, egynehány szilva, vad és szelid körtvély fa. Ezt olly mesterségesen titkolják az Ekkla mellett buzgó Elöljárók, hogy senki sem akar erről semmit tudni, még a szomszédja sem. Féltik a L. Pásztort, hogy hideglelést kap, ha gyümöl­tsöt eszik." Az V. rész a makádi eklézsiában szolgált fiú- és leányiskolái tanítóknak és egyszersmind a nótáriusi hiva­talt is viselteknek a laistromát foglalja magában, 1717-től kezdve. Az I. Prot. 90. lapjain található az első névsor, 1717-től 1784-ig, egy írással, valószínűleg Séllyey Ist­vánéval. Tekes István 1805-ig folytatta a névsort, me­lyet Czeglédi átírt az új jegyzőkönyvbe, s itt folytatták utódai is. A VI. rész röviden végez „A Makádi Rfta Ekkle­siában Oskolatanítók Conventiójával." A VII. részben „Az egyszersmind Birák és Cura­torok Laistromát" következő Jegyzéssel kezdi az író : ,,A' Birák Laistroma tulajdonképpen a1 Coinmunitás Protocollumára tartozik ; hogy még is az Ekklésia Pro­tocollumában vagyon az rendbe szedve 's esztendőről esztendőre le hozva, annak ezt a valóságos okát találom: Az előbbeni időkben nem volt ezen Ekklesiának különös Curatora, hanem a' Birák vitték a' Curatori Hivatalt is, melly onnan bizonyos : lo. Mivel a' régi Protocollumokban egy Curator Neve sem említtetik. 2o. Mivel minden épí­tések, igazítások a' Templom, Paróchia és oskola körűi a' Birák Nevek után vágynák feljegyeztetve. Ez a' Funda­mentoma annak, hogy a' Birák az Ekklesiai fizetésre nézve immunizáltattak. De ezen immunitást azután is megtartották, mikor már Curatorok lettek. így már mind a' Birák, mind a' Curatorok immunisok. Jó ! Miképpen manipuláltattak pedig az Ekklesia dolgai azon Érdemes Birák alatt, nagyon bizonytalan, mivel az előtt nem vala az Ekklesiának majd semmi, de kivált számadó Proto­colluma, de talám a' Lelkek száma szerént ki vetett kevés Pénzen, & Vasárnapi publicatiókon, az önként való ada­kozásokon kívül, és a' Lélek búza és árpa felesleg részén kivül semmi fundusa sem is volt az Ekklesiának, követ­kezésképpen a' Perceptióra nézve a' Számadás igen tsekélység volt 's többnyire tsak a' Lelki Pásztort illeti, a' kinek kezébe mentek az adakozások, az Erogatióra nézve pedig, a' Conventiókra igen el kelt, a' mi a' Per­ceptióba be jött. A' mi az Ekklésiának egyébb szüksé­geit nézi, úgy látom, hogy a költségesebbek nem valami Fundusból, hanem solemnis publicatio által gyűlt adako­zásból tétettek; — a' kissebbek pedig, mivel az Erdőről szabadon hozhattak fát, vesszőt, s. a. t., nád is pedig igen bőven termett, puszta szorgalmatosságok által a' Bíráknak bé tellyesíttettek. Értem azt is, hogy volt az Ekklesiának a' Dunán Malma is, e' meglehetős Fudus volt, de mikor kezdődött 's mikor és hogy végeződött, nem tudom. Az Ekklesia szöllője, melly most is meg­van (ha igaz, hogy Tiszt. Czirják János Úr Predikátor­ságában testállódott), legfellyebb sem lehet 67 esztendős Fudusnál régibb. Az Ekklesia szántó földjei pedig Tiszt. Tekes István Úr idejében szereztettek. Elég az, hogy nem lévén Számadó Protocollum, a' régi manipulatio módja puszta homályosság. Legelső nyomát találni a' Számadás Formájának T. Czirják János Úr idejében a' Protocollumban. Azután Tiszt. Tekes István Úr szerzett egy különös Számadó Protocollumot az Ekklesiának. Aző Kegyelme idejében, ugyan volt már Curator is, voltak Fundusi is az Ekkle­siának. Perceptorok, Erogatorok voltak a' Bírák, a' Cura­torok és a' T. Prédikátor, Számadó pedig tsak maga volt a' Tiszt. Prédikátor A' templom számadása is így

Next

/
Oldalképek
Tartalom