Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

alakulásakor számottevő tőkével rendelkeznék, súlylyal és erővel is bírna. Szakosztályai lennének: 1. Irodalmi és sajtó, 2. egyházpolitikai, 3. szoeziális, 4. jótékonysági szakosztályok, a melyekben szépen elférnének a két protestáns egyház legkülönfélébb egyesületei, szövetségei. A Protestáns-Szövetség minden évben egyszer tartana gyűlést, felváltva az ország különféle helyein s ellensúlyozhatná a r. kath. népszövetség nagygyűléseit. Szakosztályai ugyanekkor a legkülönbözőbb teendőket tűzhetnének napirendre, s a legkülönfélébb intézmények kiindulási pontjai lehetnének ezek az évi gyűlések, a hol egyúttal minden egyesület a maga évi jelentéseit is szétosztogatná. Itt teremhetnének jó gondolatok és eszmék s termékenyen hatnának mindkét protestáns egyház életére. így volna lehetséges egy erős és jó protestáns szellemű napilap létesítése is. Értsük meg egymást, legyünk egyek nagy dolgok létesítésében, mert ebben van az erő! Pálóczi Horváth Zoltán dr., a Kálvin-Szövetség titkára. KÜLFÖLD. A magyarországi református egyház amerikai egyházmegyéje. (Folytatás és vége) A magyarországi református egyház amerikai egyházmegyéjének gyülekezeteiről, e gyülekezetek valláserkölcsi és anyagi állapotáról az eddig közölt és a gyülekezetek anyakönyveiből és pénztári számadásaiból vett statisztikai adatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a mult évben az egyházmegye 20 anyaegyházközségében az összes évi bevétel 55 ezer 809 dollár 79 centet tett ki, ezzel szemben a kiadás 46 ezer 817 dollár 48 cent lévén, a folyó év elején a gyülekezetek készpénzmaradványa 8 ezer 991 dollár 31 cent volt. Leszámítva a gyülekezetek bevételeiből az 1907. évi áthozatokat és a kölcsönpénzeket, a 20 gyülekezetnek a saját népétől 1908-ban bevétele volt 29 ezer 585 dollár 34 cent és így egy gyülekezetre átlagos számítással 1479 dollár és 26 cent évi bevétel esik. Ez a mindenesetre szép és teljesen kielégítő eredmény azt is mutatja, hogy az évi bevételek mindegyik gyülekezetben egyensúlyban voltak a kiadásokkal. A főbb bevételi tételeket a következőképpen csoportosíthatjuk. A 20 gyülekezetben befolyt: egyháztagsági dijak fejében 6695 dollár 84 cent; templomi perselypénz czímen 8147 dollár 51 cent; kegyes adományokban 8189 dollár 49 cent; egyházi ünnepélyeken, mulatságokon 2914 21 cent; vegyes czímen 3638 dollár 29 cent; hazai egyháztól templomépitési czímen nyert ingyensegély 2000 dollár; kölcsönök 16,468 dollár 19 cent; az 1907. évi áthozatok 7756 dollár 26 cent. A gyülekezetek templomainak becsértéke 209 ezer dollár; a paróchiáké 52 ezer 200 dollár; az üres telkeké 11 ezer 50 dollár; a bérházaké 25 ezer 600 dollár; a templomokban, paróchiákban, üres telkekben és bérházakban fekvő összes érték 297 ezer 850 dollár. Ezt az értéket összesen 167 ezer 640 dollár adósság terheli, a melyből 125 ezer 600 dollár magyarországi adósság, 42 ezer 40 dollár pedig amerikai kölcsön. Az egyes gyülekezeteknek az ingatlanokban fekvő tiszta vagyonát a következőkben tüntethetjük fel: Alphának az igatlanokban 4545 dollár tiszta vagyona fekszik ; Bridgeportnak 3700 dollár; Buffalónak 950 dollár; East Clevelandnak 16,600 dollár; West Clevelandnak 2500 dollár; Delraynek 6400 dollár; Johnstownnak 1000 dollár; Kearsargenek 2300 dollár; New Brunswicknak 1000 dollár ; New-Yorknak 21,000 dollár; Passaicnak 6 ezer dollár; Perth Amboynak 5500 dollár; Phoenixvillenak 4500 dollár; Pittsburgnak 14,665 dollár; a pocahontasi egyháznak ingatlan vagyona nincs; South Bethlehemnek 3000 dollár; Trentonnak 2200 dollár; Wallingfordnak 3900 dollár ; Windbernek 4000 dollár; Woodbrige-Carteretnek 7650 dollár; összes vagyon az ingatlanokban 130 ezer 210 dollár. A legteljesebb tárgyilagosság szem előtt tartásával, ezekben óhajtottam megismertetni a magyarországi református egyház amerikai egyházmegyéjének mult évi működését, valláserkölcsi és anyagi állapotát. Mellőztem a dicsérő vagy dicsekedő szavakat, tisztán csak a száraz számokkal beszéltem. Ha van dicsérni vagy dicsekedni valónk, úgy maguk a száraz statisztikai számok beszéljenek mellettünk. Legyen szadad azonban azt a következtetést mégis levonni, hogy az amerikai református magyarság valláserkölcsi és egyháztársadalmi életében a legjelentősebb szerepet a magyarországi egyháznak amerikai egyházmegyéje tölti be. Az amerikai magyar ref. egyházmegye életéről adott kép teljessége végett még felemlítem, hogy két egyházközség csatlakozása, illetve a csatlakozás folytán a gyülekezeti vagyon liova tartozása peres kérdésében mondott ítéletet amerikai polgári bíróság. Trentonban a Reformed Church hat magyar református ember nevében indította meg a pert a csatlakozottak ellen. A biróság a csatlakozott egyház javára döntötte el a pert, s így a trentoni egyház összes vagyona a csatlakozottak tulajdonában maradt. A második pere az egyházmegyének Delrayben volt. Dr. Kacziány Géza volt hazai tanár ugyanis egyszerűen elfoglalta a delrayi egyházat, a melynek a lelkészi állása e nyáron üresedésben volt ós a melynek presbiteriánus fenhatóság alatt ő akart a papja lenni. Októberben volt a törvényszéki tárgyalás Detroitban, s a biró a hazai egyház álláspontját fogadta el és elrendelte, hogy Kacziány Géza dr. és párthívei azonnal hagyják el a templomot ós paplakot ós semmi módon se avatkozzanak be a delrayi egyház dolgaiba. Felemlíteni még azt is, hogy az amerikai Reformed Church és a presbiteriánus egyház közösen panasszal fordultak a hazai egyház ellen a presbiteri rendszert tartó református egyházak világszövetségének ez évi