Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

júniusában tartott new-yorki főgyűléséhez is. A világszövetség azonban épen ezen a gyűlésen vette fel a hazai egyházat rendes tagjai közé; a panasz dolgában pedig semmi határozatot sem hozott, hanem visszatette az amerikai bizottsághoz. Kuthy Zoltán, esperes. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folytatás.) Csak a1

vagyon hát már hátra, hogy egy két szóval meg mondjam, mitsoda Rend lészen ezen Új Protocollumnak leírásában. Tudni illik Megírom : I. Azokat a' dolgokat, mellyek ezen Helységnek régiségét és nevekedését bizonyitják. Felhozván ebben T. Gyenes András Úr előadását, annak Crisisével együtt. II. Az ezen Ekklesiában vólt T. T. Prédikátorok Laistromát. III. Némelly nevezetesebb Jegyzéseket, mellyeket vagy magok tettek, vagy a1

-melyeknek másunnan végekre lehetett menni. IV. Az Ekklesiában szolgált Oskola Tanítóknak Laistromát. V. Mind a' Tiszt. Prédikátoroknak, mind az Oskola Tanítóknak mostani Conventiójokat, VI. A most fenn álló Templom építtetésének Históriáját, a:

reá tett Költségekről való számadással együtt. VII. Az Ekklesia Fundusainak, 's javainak Inventáriumát. VIII. A Bírák és Curátorok Laistromát. Adja a' Jó Isten, hogy ezen igyekezet szolgáljon az ő Szent Nevének ditsősségére és ezen Ekklesia külső és belső hasznára. I-ső Rész. Azokról a1

dolgokról, mellyek ezen Helységnek régiségét, reformáltatását és nevekedését mutatják. 1-ször Régisége ezen Helységnek onnan mutattathatnék meg Fundamentomosan, ha ennek leg első megszállásának esztendeje valamelly Protocollumból, vagy legalább szóval egymásnak által adott Traditzióból világos lehetne ; de mivel sem illyen Protocollumunk nincs, sem valami világos Traditziónk : szükség, hogy a mellyek igazságosaknak ' láttatnak, azokból vegyünk erősségeket. A.) Erősséget vehetünk ennek Régiségének próbájára abból, liogy ebben a' régibb 's legtörsökösebb Famíliák, még Nagy Attyaiktól sem hallottanak semmit ennek a' Helységnek megszállásáról; hanem ezt a' Mostani élőknek Ősei is az ő idejek előtt régtől fogva fenn álló Helységnek emlegették maradékaik előtt.. . Ezt a gondolatot, az Okoskodás Formájában, illyen Feltételekben lehetne kimondani: A' melly Helységnek eredetéről a' legősibb lakosoknak Ősei sem tudtak Semmi bizonyost, annak igen réginek kell lenni. Makád Helysége eredetéről pedig ennek legidősebb lakosinak ősei sem tudtak semmit (mert ha tudtak volna, által adták volna a' maradékoknak); ők is mint régi Helységet, tsak úgy tudták ezt. Tehát Makád Helységének igen réginek kell lenni. B.) Erősség, melly ennek régiségét próbálja az az 0 Templom, melly ebben a" Helységben fenn állott, és a mellyben gyakoroltatott az Isteni tisztelet, mind ezen újjabb Templomnak építtetéséig, és a' mellynek kövei tészik egy részét e' mostani Templom falának... Az az 0 Templom feküdt hosszára napkelettől napnyugat fele,1 a napnyugoti része erős kő oszlopokkal volt megtámogattatva. Nevekedvén pedig a' Helység, a' déli oldalához ragasztatott egy Porticus vagy Czinterem, a' Gyálai elhagyattatott Templomnak köveiből (mellyekről ide alább fogunk szóllani.) Ezen templomnak építtetéséről, valamint a Helység megszállásáról is a' Nagy Attyaiktól sem hallottak semmit a' legöregebb Makádi lakosok is, és az mindenkor nagy régiséget mutatott. Ennek napkeleti részéhez volt egy Torony ragasztva kő fallal, mellynek fedele 1751-ben újíttatott meg, azután ismét tsakhamar, úgymint 1759-ben fellyebb emeltetett és ismét új tető alá vétetett, melly tetőnek és felemeltetett Résznek Schemáját meg lehet látni, fel emeltetésének Históriáját, költségeit, a' Jóltévők nevekkel együtt pedig olvasni az 1-ső Protocollum 94, 97, 98, 101. sat Levelein. Azok a Festett Képek, mellyek Kintses János Rectorságában (mert az ő neve után vagyon téve ez a' Jegyzés), a' ki itt 1736-tól fogva 1741-ig tanított, bé meszeitettek, de ismét kitetszettek, mikor ez Uj Templom építtetésekor amaz 0 Templom elbontatott és a meszelés a' Falról leverettetett, azt mutatták, hogy valamikor Görög, vagy Rátz munka lehetett az, a' mint hogy többnyire ezt az egész Szigetet Rátzok lakták régen, melly meg tetszik abból is, hogy kivévén azokat a' Németekkel a' később időkben megültetett Helységeket, Sz. Sz. Martont, Újfalut és e' két Református Helységeket, Makádot és Sz. Sz. Miklóst, a' több Helységekben mind e' mai napig rész szerént tsupa Rátzok, mint Lórén és Tökölén, rész szerént Magyarokkal és Németekkel elegyest valók laknak, mint Rátz-Keviben, Csépen, Csepelen. Illyen festett képek vágynák az Oltsai Templom oldalán és a' Madotsain is. Akár Görög, akár Rátz munka lett légyen ezen Templom, de az igen régi volt; sőt arról sem tud senki semmit, hogy és miképpen jött az a Magyarok birtokába, melly egyszersmind a' Helység régiségének is bizonysága. (Folyt, köv.) 1 A mostani templom észak-déli irányban épült,