Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

tuma nem a földi egyház, hanem az, a mi ennek belső, a hit világába tartozó tartalmát képezi. A szerző mindkét értekezésében megállapítja azt a közismert dolgot, hogy az a meghatározás, a melyet a róm. kath. egyház állapított meg a küzdő, földi egyházra vonatkozólag, tulajdonképen csak istenországára nézve állhat meg és hogy helytelen az ő tanítása, a mely szerint látható egyház és Istenországa egymást teljesen fedő fogalmak ; a protestáns konfessziók meghatározása pedig nem a földi, látható, hanem a láthatatlan, eszmei egyházra vonatkozik. Helyesen fejtegeti a szerző az első értekezésben a hit, vallás, felekezet és egyház fogalmait. Volt már alkalmam vele egyetértően kifejezni azon felfogásomat, hogy az egyház a keresztyénség, a keresztyén vallás társadalmi szerve és hogy nincs zsidó stb. egyház. De a keresztyénség körén belül is mi az egyház, mi a felekezet, mi a szekta? Szerző szerint a külön egyházat a „külön önálló szervezet teszi." Ott van egyház, a hol a keresztyénség egy önálló szervezetben van összefoglalva, oly szervezetben, a mely egy bevégzett egész és felette magasabb szervezet nem létezik. Az önálló szervezet kritériuma az egyháznak. Ez egész helyes meghatározás, s így nekünk protestánsoknak különösen nem szabad merészen és fennhéjázőan dobálózni a „szekta" elnevezéssel. Az egyház a megkereszteltek szervezett közössége. Tehát annyi egyház van, a hány az önálló szervezetben megnyilvánuló közösség. A róm. kath. egyház csak egy és pedig minden részletében jus divinumon alapuló szervezetet, egy egyházat ismer, szerinte minden más csak létjogosultság nélküli felekezet. Az egyházak, az önálló szervezetek körén belül lehetnek szekták, mint a különféle tanvéleményeket vallók közönségei, de ezek természetesen nem tartoznak a jogi vizsgálódás látókörébe. Első értekezésének végén adja szerző az egyháznak jogi meghatározását ekként: „egyház alatt értjük a keresztyén híveknek a közösségét, a kik ugyanazon hitet vallják és vallási czéljaik végett közös szervezetben egyesít vék". Szóval az ugyanazon hit is kritériuma az egyháznak, nemcsak a megkeresztelés és az önálló szervezet. Ez, azt hiszem, bátran elhagyható, mert tény, hogy egyazon egyházhoz is a lényegben is nagyon különböző hitet valló, vagy épen minden hit nélküli emberek is tartozhatnak jogi értelemben. Azt hiszem, helyesebb ezt a definicziót használni: az egyház a megkereszteltek szervezett közössége és jogi értelemben annyi egyház van, a hány az önálló szervezett közösségek száma. Rámutat Csiky arra, hogy sokan az egyházat az „intézet" névvel jelölik meg. A meghatározás lényegén mit sem változtat, az ha ezt a nevet használjuk, mert „intézet" szervezettséget föltételez. A németek tesznek megkülönböztetést az egyház, mint üdyközösség és üdvintézet között (Heilsgemeinschaft, Heilsanstalt). E fogalmak azonban inkább a theologiai vizsgálódás körébe tartoznak és az egyháznak immanens ós transcendens oldalát jelölik meg. Második munkájában dr. Csiky a róm. kath. ós prot. egyházfogalmakat és végiil az egyház „jogi létezőségét" vizsgálja Előbbi fejtegetéseinek folyományaként mondja, hogy „az egyház jogi intézmény", és az az egyház, a mit a jogi valóságban szervezetileg megvalósulva látunk. Végig hangoztattuk, mondja, hogy a theologia egyháza nem az, a mit egyháznak kell tartanunk és felismernünk. A lelki egyház — Isten országa — nem jogi intézmény, az a joggal nincs érintkezésben, de az nem is egyház, csak annak vallási tartalma és a czél, mely felé az egyháznak törekednie kell." Én azt hiszem, hogy fejtegetéseiben a szerző túllő a czélon. Fejtegetései, illetve kijelentései legalább is félreértésre adhatnak alkalmat. Mert míg több helyen nagyon határozottan hangsúlyozza, hogy a földi egyház az „ideális" egyházzal a legszorosabb összeköttetésben van és az előbbinek az utóbbit magában kell foglalnia, mégis azt mondja, hogy az egyház meghatározásánál csak jogi szempontok szerint lehet indulni. Szerinte a hittani fogalmak nem az egyházat határozzák meg, csak az egyház eszméjét, az egyház csak földi megvalósulás, szóval csak az az egyház, a mely a jogrend szerint szerveztetett. Ez azt jelenti, hogy minden organizmus a jog ismérvei szerint határozandó meg és csak ennek kategóriái szerint juthat kifejezésre. Az, a mi az egyházat a szó valódi értelmében egyházzá teszi — és ebben Sohmnak van igaza — nem a jog és, spekulatív értelemben szólva, ha az egyház nem lenne más, mint a jogi vizsgálódás objektuma, úgy bizonyára nem lenne egyház. Mert már az újszövetségben is az egyház nemcsak helyi gyülekezetet jelent, hanem a Krisztusban hívők összességét, az ige és sakramentumok köré sereglő keresztyéneket, mint kollektív organikus egészet (Efezusi levél, Kol. I. 18. 24. 1 Tim. III. 15-). Az egyház, mint ilyen, a Krisztus teste, Istennek háza, temploma. Krisztus arája. Az egyház valódi, lényegét kifejező meghatározást nem a jogi terrenumról vesszük. De a maga egészében vizsgálva az értekezést, konczedáljuk, hogy dr. Csikynél csak egyes kihegyezett kijelentéseiben jut kifejezésre e túlmerev jogászi felfogás, mert mint egész munkájából látható, ő is „ivott abból a csodaserlegből és látta az új világot, a mely beragyogja a földet", vagyis, látja azt az egyházat, a mely Sohm szerint mint ideál oly éles ellentétben áll e világban tényleg látható és a jogrend szerint megvalósult egyházzal. Az egyház tehát, mint más, jogilag szervezett társaságok körében megjelenő, ezekkel kapcsolatos intézet vagy szervezett közösség a jog szférájába is tartozik, és az nem is képezheti vita tárgyát, hogy mindjárt keletkezésének első idejében is volt valamilyen szervezete (1 Kor. XII. 28. Ef. IV. 11. 12. stb.), mert hiszen, mihelyt e világban megjelent, e megjelenése bizonyos életműködések által történt" és az élet szerveket és szervezetet