Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

zötte elkeveredve miliárd picziny, színes csiga. A míg világos volt, ezekből szedegettünk fel emlékül. Lassan aztán minden elcsendesedett. Tábori ágyunkat egészen a viz szélére húzzuk. Lepihenünk. Nem tudom meddig maradtunk ébren. Nem beszélgettünk. Gondolkoztunk . . , ... Itt járt egykor e csendes partokon. Először csak egyedül volt. Megpillant két testvért, a mint épen hálóikat a vízbe vetik. „Kövessetek engem, és azt ni ívelem hogy embereket halásszatok". Most már hárman vannak. Kevés idő múlva már öten. (Mt. 4.) Azután „ismét kim éne a tenger mellé. Es megláta Mátét (Lévit), a ki a vámszedő helyen ül vala és monda néki: Kövess engemet". És az fölkel. Követi. Hova? Saját házába. Asztalhoz ülnek, s velők egy igen vegyes társaság is letelepedik. A farizeusok nem is tudják szó nélkül hagyni: — Ni 1 Hogyan teszi tönkre a karrierjét! „Mi dolog, hogy a vámszedőkkel és bűnösökkel eszik és iszik?" Hát nem tudja, hogy a ki szurokhoz nyúl, magát is beszennyezi ? . . . De Jézus programmján a kritika mit se változtat. 0 nem ti hozzátok jött, ti nagyon „igazak" ! (Mk. 2.J Ott áll a térségen. „És az ő tanítványainak serege (már serege van!) és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tirusnak és Sidonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák öt és — meggyógyíttassanak betegségeikből". Szemeit rájuk emeli. És szól : „Boldogok vagytok ti szegények ... Boldogok ti, kik most éheztek, mert megelégíttettek . . . Boldogok ti, kik most sírtok . . . Csak ti jól tegyetek, semmit érte nem várván és — ama magasságos Istennek fiai lesztek, mert 0 jól tevő a háládatlanokkal ós gonoszokkal is!" (Lk. 6.1

7

stb.) „Mikor pedig minden Ő beszédeit a nép hallatára bevégezte, beméne Kapernaumba". És küldöttség keresi fel. Előkelő zsidók hívják egy pogány századoshoz, a ki jobb volt sok keresztyénnél, mert szolgája egészségét is becsesnek tartotta. A zsidók igen kérték Jézust: „Méltó, hogy megtedd neki; mert szereti a mi nemzetünket és a zsinagógát is ő építtette nekünk". (Lk. 7-! s köv.) ... Egy napon hajón érkezett meg Jézus. Külmiszsziói úton volt a túlsó parton, a Gadarai pogány sírok vidékén. Alig hogy megjő, egy gutaütöttet hoznak elébe. S Jézus biztatásul-gyógyításul csak ennyit mond : „Bízzál fiam! — Megbocsáttattak neked a te bűneid! — Kelj föl I . . Mert Jézus nem jótékonykodik a nyomorulttal. Nem koldusokat akar nevelni. Ő talpra állítja az embert! 823 Beszéde közben megzavarják. És nem haragszik. „Egy erős férfi esett lábai elé s zokogva kéri: — Beteg a lányom, fakadó virágom, egész világom ! A halál csontkeze már megragadta ..." Jézus indul. Betegágyhoz indul. De már koporsóhoz érkezik. Vigasztalást szól: — „A leányzó nem halt meg, hanem aluszik . . ." (Mt. 9.2

4

) E szavakra a gyászos álarezok mögül is kiérzik a — vigyorgás. Kinevetik Jézust ... — A tó partján megvirradt. Ránk ragyogott a hegyek mögül felbukkant napsugár. Keresünk a parton élőlényeket. Városokat. És hatotti csend mindenütt. Csupán egy zsinagóga fehér kövei látszanak. Megszólalnak. Kiáltanak. Kétezer óv óta kiáltják: „Jaj néked Korazin ! Jaj neked Bethsaida! ., . Jaj néked Kapernaum, a ki az égig fölmagasztaltattál, — a pokolig fogsz megaláztatni; mert ha Sodomában történnek vala azok a csodák, a melyek te benned lettek, mind e mai napig megmaradt volna." (Mt. 11.2

1

_2

3

) ... És még ma is, mikor vihar támad a kék tó fölött s a láthatatlan újjak belecsapnak a hullámokba — a hárfa zúgja az erős éneket: — Jaj neked Kapernaum, . . . jaj nektek mind, ha csak füleitek volnának, de sziveitek nincsenek! Takaró Géza. KÖNYVISMERTETÉS. Az egyház jogi fogalma. Az egyház elmélete és jogi lényege. Két egyházjogi értekezés. Irta: dr. Gsiky Kálmán sárospataki jogakadémiai tanár. Dr. Csiky Kálmán, a sárospataki jogakadémia fiatal tanára, két értekezést írt az egyházjog köréből. Mindkét értekezés fontos, alapvető kérdéseket tárgyal. Az elsőben, melynek czíme: Az egyház jogi fogalma, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként kell az egyházat jogi szempontból helyesen definiálni. A másik értekezés az elsőnek mintegy kiszélesítése, kiegészítése. Azt vitatja ebben, hogy „az egyház való fogalmát csakis jogi szempontból állapíthatjuk meg; az egyház, mint társadalmi közület a jog szférájába tartozik, a jog ismérvei szerint határozandó meg és lényege ehhez képest vizsgálandó és fejtendő ki; az egyház jogi létezőség, társadalmi külső rend s mint ilyen a jog oldalában fejeződik ki." Ez, rövidre fogva, a két értekezésnek tartalma és tendencziája. Mindkét értekezésben tehát azt fejtgeti a szerző, hogy az egyház helyes, elfogulatlan meghatározása, lényegének helyes fel- és megismerése csak jogi szempontból lehetséges. Azért van ez, mert egyfelől a különböző egyházak különböző hitelvekből kiindulva, az egyház meghatározására nézve nemcsak hogy nem egyetértelműek, hanem meghatározásaik egymással ellentétben állók; másfelől pedig a theologia vizsgálatának objek-