Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

; A Ne temerte ügyéhez. A mult héten az a hü* kelt szárnyra, hogy a Ne temere dekrétum dolgában kedvező fordulat történt. Legelső sorban a Magyar Hírlap jelen­tette, hogy a dekretum ügye nagyjában rendben van, a mennyiben a kormány határozott és tapintatos közbe­lépése folytán a dolog közmegelégedésre fog elintéztetni. A M. H. ezt a jelentését megczáfolta a Magyar Szónak illetékes helyen szerzett értesülése, a mely szerint sem a kultuszminisztériumban, sem a herczegprimási hiva­talban n^m tudnak a felől, hogy a pápa választ adott volna a megtett előterjesztésekre. Ez ellentétes híresz­telések közül azonban — mint értesülünk — az első nyert újabban megisinételtetést. A debreczeni képviselő­választásra leutazott függetlenségi képviselők közül ugyanis értesülésünk szerint — gróf Bethlen István, gróf Apponyi üzeneteképen azt jelentette ki a Csanak­páfti választók előtt, hogy a Ne temere ügye mindenki megelégedésére oldatik meg. Hogy mi igaz e híresztelé­sekből, mi nem? nem tudjuk. Őszintén mondjuk, hogy a kedvező megoldást üdvözölnénk szívesen; mert bár ultramontán ellenfeleink úton útfélen hirdetik is, hogy harczot keverünk: a valóság az, hogy szívesebben élnénk békességben, mint háborúban. S ha harczi zaj veri fel a csendet, bizony nem azért történik, mert mi akarjuk a harczot, hanem csupán azért, mert mi is élni akarunk s nem akarjuk nyakunkba rántatni a klerikális fanati­kusok által kötögetett hurkot. ,Az osztrák Los von Rom mérlege. Tíz eszten­deje immár annak, hogy Schönerer osztrák képviselő kiadta a Los von Kom jelszavát. Ez idő óta az osztrák róm. kath. egyházból hatvanezer ember tért ki és csat­lakozott vagy a protestáns egyházakhoz, vagy az ó-katho­liczizmushoz. A klerikális lapok a kitértek számával szemben, a veszteséget elleplezni igyekvő dicsekvéssel hangoztatják, hogy az osztrák németségnek 95 százaléka még mindig római katholikus, tehát a Los von Rom mozgalom nem érte el czélját, a németségnek Rómától elszakítását. De nyert volna csak Róma valahol tíz esz­tendő alatt a protestantizmustól 60 ezer embert, majd másként beszélnének a klerikális lapok is! Annyi két­ségtelen, hogy az osztrák protestantizmus a hozzácsat­lakozottakkal igen jelentékenyen erősödött, s ezen nekünk van okunk örülni! Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli evang. egyházkerület márczius 17-én fogja megtartani rendkívüli közgyűlését, hogy áldozzon bold. Ihász Lajos emlékeze­tének és hogy az ő elhunytával megüresedett kerületi felügyelői állás betöltése iránt megtegye a szükséges hivatalos intézkedéseket. A kongruás lelkészek figyelmébe. Egy konkrét eset­ből kifolyólag a közigazgatási bíróság elvi döntvény alak­jában kimondta, hogy a lelkészi kongrua-kiegészítés és a papi tizedkárpótlás nem esik illeték egyenértéki adó alá. A protestáns közös bizottság f. hó 27-én ülést tartott. Értesüléseink szerint két fő tárgya volt a tanács­kozásnak. Az egyik a sérelmek orvosoltatásának, a má­sik a 48: XX. végrehajtására vonatkozó törvényhozási intézkedésnek a kérdése. Dr. Sztehlo Kornél, a bizottság előadója, memorandumba foglalva terjesztette elő az újab­ban felmerült sérelmeket s ezek között különösen a Ne temere decretum-ügyét. Hosszabb eszmecsere után, a melynek során Szentiványi Árpád a vegyesházasságok kérdésének kedvező megoldását helyezte biztos kilátásba, a bizottság nem fogadta ugyan el a Sztehlo által elő­terjesztett memorandumot, de az újabban kedvezőleg hangzó hírek daczára is sajnálatosnak jelentette ki a kérdés megoldásának hosszú elhúzódását. A miért is el­határozta, hogy feliratilag fogja felhívni a kormányt a megoldás gyors keresztülvitelére. A 48: XX. végrehajtása tárgyában alkotandó törvényt illetőleg sajnálattal kon­statálta a bizottság, hogy bár a kultuszminiszter több ízben jelezte a törvényjavaslat benyújtását: mindezidejg még nem lépett ennek kérdésében érintkezésbe az érde­kelt egyházi hatóságokkal s nem adott azoknak módot és alkalmat véleményük kinyilvánítására. Elhatározták tehát, hogy e tárgyban is felterjesztéssel élnek ós fel­hívják a kultuszminisztert, hogy a benyújtandó javastat tervezetét közölje a bizottsággal. — Ez értesüléseinkhez csak két megjegyzést fűzünk. Az egyik az, hogy minden biztató híresztelés daczára sem bízunk a Ne temere ügyének megnyugtató megoldásában. A másik az, hogy ha a miniszter közölné is a bizottsággal a 48 : XX. végre­hajtására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét: miként mondanak a felől alapos véleményt, mielőtt a szükség­letek újabb, részletes és pontos felszámítása meg nem történt? ! Statisztikai adatok a budapesti reform, egyház 1908. évi életéből. Megkereszteltetett 1177 finemű és 1025 nőnemű, összesen 2197. Egyházi szertartással el­temettetett 660 férfi és 528 nő, összesen 1188. Konfir­máltatott 243 fiú, 288 leány, összesen 531. Egyházilag megköttetett 702 házasság, a melyből tiszta ref. házas­ság volt 177, vegyes 535' A vegyesházasságok közül 278 kötött egyezséget a ref. egyház javára. Áttért a ref. egyházba, róm. kath. 69, evang. 4, gör. kath. 3, gör. kel. 3, unit. 2, zsidó 73, összesen 155. Kitért a ref. egyházból összesen 81. A természetes szaporodás útján tehát 1009, áttérések útján 74, összesen 1083 lélekkel szaporodott a gyülekezet. ISKOLA. Az államosítás felé. A Debreczeni Protestáns Lap egy elszomorító tényről ad hírt, a mely újra csak azt dokumentálja, hogy egyházi adócsökkentésünk ügye ele­jétől kezdve el van hibázva. Az adócsökkentésnél ugyanis, úgy a hogy, tekintettel volt a felszámítás a kis gyüle­kezetekre, a nagyokat azonban teljesen figyelmen kívül hagyta. Következménye ennek az, hogy a nagy gyüle­kezetek, pl. Budapest, a melynek rohamos fejlődése és az ezáltal támasztott újabb szükségletei nagyon is mél­tók volnának a figyelembe vételre, valamint az alföldi, egy sereg iskolát fentartó gyülekezetek semmi, vagy számba alig vehető segítségben részesíthetők. Legköze­lebb, a mint fentebb jelzett forrásunk közli, a hajdú­szoboszlói nagy egyház tartott gyűlést, a melyen sajná­lattal értesült arról, hogy miután adócsökkentés iránti segélykérvénye elutasíttatott, ennek következtében az egyházi adónak 2%-kal emelése szükséges, a végre, hogy a felekezeti iskolák fentarthatók legyenek. A gyűlés kimondta ugyan, hogy a 2%-°s emelést 1909-re meg­szavazza; utasította azonban a presbitériumot, hogy ha szükségleteire az egyetemes egyháztól segélyt nem tud kieszközölni, akkor indítsa meg a tárgyalásokat az isko­lák államosítása iránt. — Nem keressük — mert hiszen a hajdúszoboszlói egyház anyagi viszonyait és egyházi adó­perczentjét nem ismerjük — hogy mennyiben indokolt az egyházi közgyűlés határozata. Mi csak azt látjuk belőle, hogy egy nagy, híres egyháznak ősi felekezeti iskolái forognak veszedelemben. Nincs semmi kifogásunk a nép­oktatás államosítása ellen, sőt meg vagyunk győződve, hogy ennek behozatala nélkül a magyar nemzeti érde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom