Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

kek diadalra sohasem fognak jutni, de akkor, a mikor más egyházak görcsösen ragaszkodnak, részint felekezeti, részint nemzetiségi czélokból felekezeti népiskoláinkhoz s a mikor nagy áldozatokkal és az államkassza ellen irányult ügyes mesterkedésekkel lehetővé tenni igyekeznek azok fentartását: csak szomorúan láthatjuk, hogy a református egyház felekezeti iskolái, főként a népes gyülekezetekben, egymásután kerülnek a felekezetlen (ma éppen nagyon is felekezeties!) állam kezébe. Tehát itt is csak a protestantizmus a vesztes. Vagy mondassuk ki tehát a kizárólagos állami népoktatást, vagy gondoskodjunk a saját népiskoláink fentartásáról; de ne öldököljük önmagunkat azzal az elvvel, hogy mert valamely gyülekezet nagy gyülekezet: nincs szüksége a támogatásra! Felhívás a siketnéma gyermekek taníttatására. A siketnémák budapesti állami intézetébe, nevelő-oktatásra, felvétetnek, a 7—10 éves korú siketnéma gyermekeken kívül, később megsiketült, beszédben hátramaradt és részleges hallással bíró, tanköteles korú, tanításra alkalmas gyermekek. A felvétel vallásra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül kiterjed minden olyan épelméjű gyermekre, a ki hallási vagy beszódbeli fogyatkozása miatt siketnéma-intézetbe való s a kiknek felvétele iránt az érdekelt hozzátartozók szabályszerűen felszerelt kérvénnyel fordulnak az intézet igazgatóságához. A teljesen szegénysorsúakra nézve a felvétel egészen díjtalanul történik; sőt méltánylást érdemlő esetekben még segélydíj nyújtása állal is lehetővé teszi az intézet igazgatósága, hogy az érdekeltek a nevelés és oktatás áldásaiban részesülhessenek. Az intézetnek jelenlegi 146 növendéke közül ez idő szerint csak 17 református vallású, mivel csak ennyien folyamodtak felvételért. Az érdeklődőknek egyszerű levélbeli megkeresésükre készséggel megküldi az intézet igazgatósága (Budapest, VIII. ker. Mosonyiutcza 8. szám) a szükséges felvételi nyomtatványokat és a többi tájékoztató iratokat. Az intézetre a legmelegebben felhívjuk a lelkész és tanító urak figyelmét. A magyar nyelv új tanításterve. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi XXVII. törvényczikk alapján új tanítástervet adott ki a nem magyar nyelvű elemi népiskolák számára, a magyar nyelv tanítása tárgyában . Az új tanításterv abból a szempontból készült, hogy annak követése mellett a nem magyar anyanyelvű gyermekek a negyedik osztály bevégeztére gondolataikat élőszóval és írásban képesek legyenek magyarul kifejezni. A tanítástervvel együtt a hivatalos lap közli a miniszternek a tanfelügyelőségekhez, közigazgatási bizottságokhoz és az egyházi főhatóságokhoz a végrehajtás tárgyában intézett rendeleteit is. A rendeletek főintézkedései a következők: A tanításterv meg nem tartása, vagy az óraszám csökkentése, épp úgy, mint a magyar nyelv tanításának eredménytelen volta, ha az a tanító hibájára vezethető vissza, a tanítóval szemben az 1907. évi XXVII. törvényczikk 22. §-ának 1. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényálladékát állapítja meg, s a mennyiben a tanító ezen hibájában olyan nem állami hatóságnak, melynek rendelkezési joga több iskolára kiterjed, vagy a lelkészek részessége megállapíttatnék, a hivatkozott törvény 26. és 27. §-ainak alkalmazását szigorúan keresztülviszi. A tanterv az egvtanítós hatosztályú népiskola típusának szempontjából minimális, azaz oly tantervnek készült, melynek követelményei, úgy a heti óraszám, mint az elvégzendő tananyag tekintetéből, a legkedvezőtlenebb helyzetű népiskolában is megtartandók. Viszont azonban, a mint a tanerők számával tagoltabb szervezetet nyer az iskola, a tanítók kötelessége lesz, hogy ne csak a megszabott tananyagot tárgyalják tüzetesebben, de annak körét is bővítsék. Hogy a magyar nyelvtanítás módszerében kevésbbé jártas tanítók a követendő eljárás felől tájékozva legyenek és czéltalan kísérletezések ne történjenek, erre szolgál az egyidejűleg kiadott útmutatás, melynek követése a tanítóra nézve ugyan nem kötelező, de a törvény által kitűzött czélt mindenesetre el kell érnie A tanfelügyelőnek iskolalátogatásai alkalmával a leggondosabb vizsgálattárgyává kell tennie, hogy vájjon : 1. a nem magyar tannyelvű iskola tanítója a magyar nyelvet oktatóképességgel bírja-e; 2. a jelen rendelettel kiadott tantervet szorosan megtartja-e; 3. a mennyiben annak használatánál nem a közölt útmutatáshoz alkalmazkodnék, tanítási módszere megfelelő-e; végül 4. ezek szem előtt tartása mellett megállapítani, hogy vájjon a magyar nyelv tanításában tapasztalt eredmény a tanterv „jegyzet" rovataiban az egyes osztályok részére előírt czélnak megfelel-e? Ha eredménytelenség olyan tanítóval szemben állapíttatnék meg, a ki saját választott módszere szerint jár el, az a tanító annak használatától fegyelmi vizsgálat terhe alatt eltiltandó, a mely intézkedést követőleg a kiadott útmutatás használata az érdekelt tanítóra nézve kötelezővé válik. A tanterv teljes végrehajtásának számonkérése azonban csakis az 1910/11 • tanév folyamán történhetik meg. Sub auspiciis regis. A kolozsvári tudományegyetemen f. hó 27-én avattak fel három jelöltet az államtudományok doktorává, sub auspiciis regis. Ez a kitüntető doktorrá avatás bennünket is érdekel, a mennyiben a felavatott három kiváló jelölt, közül kettő igen közel áll protestáns egyházunkhoz és egyik ősi kálvinista iskolánkhoz. Az egyik Hegymegi Kiss Pál, a tiszántúli ref. egyházkerület boldog emlékezetű püspökének: Kiss Áronnak fia. A másik Búza László, a sárospataki főiskola új jogtanára. A két kitüntetett fiatal doktort tehát mi is a legszíveszebben üdvözöljük. Tlieologus-kongresszus. A magyar prot. theologiák ifjúsága február 3—5. napjain, az összes prot. theologiák képviseletével, kongresszust tart Kolozsvártt a ref. theologián. Febr. 3-án d. e. 11 órakor Kálvin-emlékünnepély lesz a következő műsorral: 1. Gyülekezeti ének. 2. Ima : Vásárhelyi János kolozsvári theologus. 3. Alkalmi beszéd: Györék József sárospataki theologus. 4. Énekel a kolozsvári theol. énekkar. 5. Emlékbeszéd: Eőri Szabó Dezső budapesti theologus. 6. Gyülekezeti ének. EGYESÜLET. Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség választmánya f. hó 27-én ülésezett Budapesten, hogy a folyó ügyeket elintézze és az akczió megindítását megbeszélje. Sajnálattal konstatálta a választmány, hogy a mult évi november elején felterjesztett alapszabályok még mindig nem láttamoztattak a belügyminiszter által, hanem a halogatás útvesztőjében tévelygettetnek. Míg ugyanis a róni. kath. népszövetség alapszabályai minden kerülgetés nélkül, rövid úton láttamoztattak, addig az Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség alapszabályai már három hónap óta küldözgettetnek véleményezés végett különböző fórumokhoz. Legelső sorban áttétettek a kultuszminisztériumhoz s itt Varady L. Árpád czímzetes r. kath. püspök mondott felőlük véleményt, bizonyára a róm. kath. ügyosztály megkérdezése után. Azután pedig letétettek a ref. egyetemes konvent ós az evang. egyetemes gyűlés elnökségeihez s most itt vesztegelnek. Ebből az eljárásból látszik, hogy az OVESZ-t is az ORLE.-vel egyenlő