Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

alig ad valamit; az életrajzi (Halfdan Langaard, Szini, Radó, Kelen stb.) a fordított irodalomra nem utal részletesen. A kilencz írói arczképhez csak hat fényképet ad a szerző és azoknak a kivitele nem eléggé, művészi s nem eléggé világos. Az írói életrajzok és az irodalom felsorolása terén nem egyenlő gonddal jár el. Ez a könyv fogyatkozása. Ezzel szemben áll a kilencz írónak gondos és alapos művészetbölcseleti s némi tekintetben keresztyén hitvédelmi tárgyalása, méltatása és bírálata, a legtöbb helyen valódi művelt-népszerű nyelven. Ez a könyv igazi becse. Legfennebb két dolgott kell megjegyeznünk az írók összeválasztása kérdéséről. Nehéz kérdés, az bizonyos. Mi azt véljük, hogy a mint a szerző Nietzschét kihagyta, a legalább annyira ismert Tolsztojt is kihagyhatta volna ; ha pedig teljességre törekedett, akkor Nietzschét is fel kellett volna vennie. A kisebb jelentőségű Ernst Ottó, Suderman és Key E. helyett, vagy melléjök nagyobb jogosultsággal tel lehetett s talán fel kellett volna venni a franczia Anatole Francé, az olasz D'Annunzio és a holland Multatuli írói arczképeit is. De a könyv, úgy is, a mint előttünk van, igen becses. Csak sajnáljuk, hogy vidéki nyomdában, nem megfelelő dísszel állították ki, mert hivatva volna arra. hogy művelt családjaink nemes szórakoztató és lélektápláló olvasmánya legyen. Érdeklődéssel várjuk a szerzőtől a vallásos problémáknak ígért tárgyalását is. V. J. BELFÖLD. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. A tiszántúli ref. egyházkerület november hó 23—25. napjain ülésezett Debreczenben, dr. Erőss Lajos püspök és gr. Degenfeld József főgondnok elnöklete alatt. A gyűlés kiemelkedőbb mozzanatairól a következőkben számolunk be. Gróf Degenfeld József megnyitó beszédében, miután fájdalommal emlékezett meg a kerület halottairól, az esztendő fontosabb eseményeire és egyházpolitikai vonatkozásaira tért át. Az egyházpolitikai helyzet még mindig kedvezőtlen a református s általában a protestáns egyházra, s az ellentétek, az egyházat érő támadások nem csillapultak. Nagyobb örömmel szólt ezután a Kálvinjubileumról s a genfi ünnepélyekről, a melyeken a magyarországi ref. egyház képviseletében ő is jelen volt. A tetszéssel fogadott megnyitó után dr. Erőss Lajos püspök jelentését olvasta fel Sass Béla. A jelentés beszámolt az esztendő egyháztársadalmi és egyházpolitikai alakulásairól. Foglalkozott a magyar protestántizmus helyzetével, az egyház autonómiáját folytonosan veszélyeztető áramlatokkal s a klerikalizmus újabb és újabb térfoglalásaival. E kedvezőtlen helyzetben a protestantizmus erősítésére volna szükség. A megerősítő erőt azonban nem az anyagiakban, hanem a lelkiekben kellene keresni. De ha már az állami anyagi támogatás nélkül megélni nem tudunk, akkor a költségvetésszerü támogatás bizonytalansága helyett, a jogoknak törvényben biztosítása volna szükséges. Viszont azonban arra kellene nevelni a híveket, hogy a magukra utaltatás esetén is mindenkor támasztékai legyenek az egyháznak. Végül megemlékezett a jelentés a genti jubileum lefolyásáról s annak egyes, még nem ismert részleteiről. A gyűlés a püspök jelentését elismeréssel honorálta s azt külön is kinyomatni és minden egyházban szétosztani rendelte. A pénzügyi bizottság előterjesztése alapján megállapította a gyűlés a kerület jövő évi költségvetését 525,775 korona bevételi és 418,765 korona kiadási előirányzattal. Ezzel kapcsolatban a Ref. Tanáregyesület könyvkiadványainak támogatására 500, a Debreczenben állítandó Kálvin-emlékre pedig 3000 kor.-t szavazott meg. Konventi tagokká, lelkészi részről Sass Béla, Széli Kálmán, Dávidházy János és Sütő Kálmán, világi részről György Endre, Dóczi Imre, dr. Baksa Lajos és Ujfalussy Béla választattak meg. A közalapi és a rendkívüli államsegélyekre ajánlást illetőleg elfogadta a gyűlés a bizottság javaslatait; majd pedig kijelentette, hogy a gyülekezetek által, a konvent legutóbb hozott határozata értelmében felveendő tőkekamatsegélyek szabályszerű törlesztéséért elvállalja a kezességet. A második napi ülés legnagyobb részét a tanárválasztások foglalták el. A közgyűlés és a debreczeni egyház nyolcz-nyolcz tagjából alakult és a kerületi elnökség elnöklete alattt összeült választó-bizottság a debreczeni főiskola jogbölcsészeti tanszékére Tegze Gyula dr. egyetemi magántanárt, a kecskeméti jogakadémia igazgatóját, a rendszeres bölcsészeti tanszékre Mitrovits Gyula dr. miskolczi ref. felsőbb leányiskolái igazgatót, a német nyelvészeti és irodalomtörténeti tanszékre pedig Schmidt Henrik dr. egyetemi magántanárt, a budapesti kereskedelmi akadémia tanárát választotta meg. A további választás során a közgyűlés a kerületi és főiskolai számvevőszéket Varga Pállal töltötte be. Sass Béla a gazdasági tanács részéről tett előterjesztéseket. Ezek kapcsán foglalkozott a gyűlés a debreczeni főiskola anyagi helyzetének megvizsgálása és esetleg a főiskolai takarékpénztár létesítése tárgyában kiküldött hetes bizottság jelentésével. Többek hozzászólása után a gyűlés a takarékpénztár tervét elejtette, még pedig azért, mert a főiskola vagyonát nem lehet koczkáztatni. E helyett a kevésbbé koczkázatos s egyik ingatlanra való törlesztéses kölcsönnek a pénzügyi viszonyok mérlegelésével való felvétele, továbbá a jelzálog-kölcsön átruházás (cessio) mellett foglalt állást. A theologiai tanári fizetéseknek az áll. jogakad. tanárok fizetésével egyenlő kiegészítésére kérendő államsegély kérdésében a gyűlés úgy határozott, hogy az államsegély kéréséhez nem járul hozzá. Elhatározták, hogy az Andaházy-Szilágyi intézetet. 300,000 korona költséggel újjáépíttetik.