Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

Az első napon gróf Degenfeld József főgondnok, a másodikon Erőss Lajos püspök adott ebédet a közgyűlési tagok tiszteletére. Az ez utóbbin elhangzott felköszöntők közül kiemelkedett Görömbei. Péter esperesé, gróf Tisza Istváné és gr. Degenfeld Józsefé. Görömbei Péter a tiszántúli kerület két részre osztásának s egy új délvidéki egyházkerület szervezésének kívánságát hangoztatta. Gróf Tisza ezzel szemben a kerület együttmaradása mellett foglalt állást7

mert a kerületek szaporítása az erők megosztására vezetne, már pedig nagy czélok csak egyesült erővel valósíthatók meg. Ilyen nagy czél a debreczeni egyetem megvalósítása. 0 sokáig abban a véleményben volt, hogy nem kell hozzáfogni a megalapozáshoz, a míg egy korszerű egyetem czéljaira megfelelő erőforrások nincsenek. Ma már azonban megváltozott a nézete és igazat ad azoknak, a kik arészletenkint való kiépítésnek voltak hívei és munkásai. A magyar nemzet sorsa szempontjából a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a nyugat-európai kulturát reczipiálő képességgel lépést tartson az átalakító ős erő. Ezen a téren a magyar kálvinizmusra vár a vezető-szerep, a mely mindig vezetni igyekezett a kultura és a nyugateurópai czivilizáczió átvétele terén, de egyúttal meg volt benne a nemzeti szellemhez és jelleghez való ragaszkodás is. Ezért kell kulturális góczpontot fenntartani Debreczenben is, hogy a kálvinizmus fészkében megtanulja a magyar ember a maga tőről metszett észjárásával magyar kincsesé áthasonítani azt, a mit a nyugattól tanult. Élteti tehát azokat, a kik a debreczeni egyetem alapjait igyekeznek lerakni, s azok között legelső sorban gróf Degenfeld Józsefet. Gróf Degenfeld a beszédre adott válaszában örömét fejezte ki a felett, hogy immár azok is mellette vannak a debreczeni egyetem fokozatos kiépítésének, a kik eleinte más véleményen voltak, és a legszivesebben üdvözölte ezek között gróf Tisza Istvánt. A jelenlevők nagy örömmel látták a két erős, de az utóbbi időkben bizonyos ellentétben állott vezetőférfiú egymáshoz való közeledését, — a mi, ha még teljesebbé válik, kétségtelenül nagy hasznára leend, mind a kerületnek, mind a debreczeni egyetem ügyének. A harmadik napi ülésen belkörű közigazgatási ügyek kerültek szőnyegre. A díjlevelek rendezésére hoszszabb határidőt engedélyezett a kerület. Jóváhagyták az alapítványokra vonatkozó egyházkerületi szabályrendeletet, mely körülírja az alapítványok kezelését és a velük való eljárást. A gyűlés megbízta a kerületi ügyészt, hogy egy általános szövegezésű alapító levelet szerkesszen meg, melyet sokszorítva az egyházközségek között szétosztanak. Több alapítvány és alapító-levél tárgyában való intézkedés után tudomásul vették a tanügyi bizottság jelentését. Adás-vételi szerződések és kölcsön-ügyek, csereszerződések és díjlevelek jóváhagyása után, a közgyűlés Degenfeld József gróf főgondnok zárószavaival és Eröss Lajos püspök imájával ért véget. A Kálvin-Szövetség működése. A Kálvin-Szövetség szocziális és irodalmi szakosztálya nov. hó 25-dikén látogatott ülést tartott. A szocziális szakosztály Bernát István orsz. képv. elnöklete alatt örömmel vette tudomásul, hogy a hadapesti ref. tanoncz-otthon megnyílt, s hogy a marosvásárhelyi tanoncz-otthonnak a keresk. miniszter segélyt helyezett kilátásba. Tervbe vette Budapesten egy munkás-otthon létesítését is. A munkás-otthont az V—VI. kerület külső részén óhajtja létesíteni, s a katecheta testület is súlyt helyezvén ezen vidékre, a budapesti ref. egyháztanácshoz emlékiratot intéz ezen területen állandó összejöveteli helyiség szerzésére, mely egy állandósított katecheta vezetése alatt állana. A dunamelléki egyházkerülethez feliratot intéz, hogy a dohánygyárból bérelt épületrészbe áthelyezendő theologia mellett az egyetemi hallgatók részére diák-otthon szervezése is tervbe vétessék. Az eziránti felirat megszerkesztésére dr. Kovács Ernő orsz. képviselő kéretett fel. A diakonissza-ügyet pártfogásba veszi s vidéki összejöveteleknél propagandát csinál az ügynek ; egyúttal a Bethesda-kórházra mindenütt felhívja a hallgatók figyelmét, s mind a Lorántffy, mind a Bethania-egyesiiletet a prot. közönség támogatásába ajánlja. A házasságon kívül élők törvényes házasságra bírása tekintetében felhívja Budapesten a hitoktatótestületet, hogy az iskolásgyermekek ilyen viszonyban élő szüleit látogassák meg és keressék a módot a törvényes házasságra való ösztönzésre. A lelkész és tanító tagok s általában az egyházközség élén álló világi tagokhoz intézendő, a titkár által szerkesztett kérdöpontok megbírálását dr. Versényi György felsőbb leányiskola, igazgató vállalta el. A vasárnapi munkaszünet megtartása és a korcsmák vasárnapi és ünnepnapi bezárása tárgyában nagy társadalmi akcziót kíván indítani és úgy a fővárosban, mint a vidéken gyűléseket fog hirdetni. E tekintetben nem kíván a felekezeti korlátok között maradni, hanem keresi az érintkezést a társadalom különféle rétegeivel, miután ez nemzeti szocziális kérdés és szükséges, hogy ez irányban az egész társadalom talpra álljon. A községi szövetségek szervezetére vonatkozó s a titkár által elkészített szabályzatot kiadta a bizottság Kiss József esperesnek inegbírálás végett. Az irodalmi szakosztály Gonda Béla min. tanácsos elnöklete alatt elhatározta, hogy felhívja tagjait, a vidéki városokat ós falusi embereket érdeklő szocziális kérdésekről könnyű modorban, tartott művek írására, a melyeket a vidéki összejöveteleken fel lehessen használni. Dr. Kováts István theol. magántanárt felkérte, hogy Peabody: „Jézus és a társadalmi kérdés" cz. művének átdolgozására és kiadására nyújtson be tervezetet. Az ügyvezető titkár által lelkészek és tanítók részére összeállítandó „ Tájékoztató" tervezetét megküldi