Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

ről és a szerkesztő, S Szabó József utószava zárja be A inű közelebbi méltatása előtt ez utószóból közlünk néhány mondatot: „A használhatóság, kétségen kívül, mint elsőrendű követelmény áll előttünk; de "ez a követelem ény megengedi, hogy olyan kiválóbb dolgozatokat is közöljünk, a melyek inkább tanulmányozásra és eszmélődésre szolgálnak s a melyeknek ily módon nem kisebb hasznuk lehet, mint az általános és közvetetlen használatra írottaknak. Tárunk nem lehet nyersanyagszállító eszköz, hanem feladata az is, hogy a gondolatok műhelyébe vezesse az olvasót". A műben következetesen alkalmazva látjuk ezt az elvet, melynek helyességéhez szó nem férhet. Hiszen a használhatóságot a maga nemes értelmében csakugyan úgy érheti el egy vallásos mű, ha gondolatai elménk érdeklődését felébresztik, szivünket szent hevületbe hozzák és elmélkedésre indítanak. A kötetben azonnal szembetűnik, hogy az alkalmi beszédek rovata különösen gazdag. A szerkesztő nagy gondot fordít erre és méltán, mert egyrészt csakugyan tapasztalhatjuk az ilyen dolgozatok gyakorlati jelentőségét, másrészt hiányt pótolnak irodalmunkban. Csak örvendhetünk azon is, hogy e kötetben jóval több bibliamagyarázat van, mint az előbbiekben. Hiszen ezeknek oly sok hasznát veszi a gyakorló lelkész, már annálfogva is, hogy bibliologiai irodalmunk nagyon szegény. Nincs az egész bibliára kiterjedő magyarázatunk, nincs bibliai szótárunk sem. Ezért igen helyesnek találjuk e szak növelését és azt, hogy a Lelkészi Tár e hiányt pótolni igyekszik. Örömünkre fog szolgálni, ha a következő kötetekben még nagyobb számmal találunk ilyen dolgozatokat, kivált, ha valamivel több magyarázat és valamivel kevesebb elmélkedés lesz bennük, mint a mostaniakban A kötet a nagy prot. könyvkiadó czégnek, Hegedűs és Sándornak könyvkereskedésében kapható, Debreczenben. (F . . . i.) A modern pedagógia útjain. Dr. Weszely Ödöntől nagyszabású, közel harmincz ívre terjedő tanulmánykötet jelent meg. A szerző essayk formájában tárgyalja a modern pedagógia mindazon kérdéseit, melyek ma úgy a tudósokat, valamint a művelt közvéleményt foglalkoztatják. Kezdődik a kötet elméleti kérdésekkel, minők : a tudományos pedagógia feladatai, a szocziál-pedagógia fogalma, a pedagógia és pszichológia viszonya, az egyéniség s a jellemképzés problémája. Az elméleti kérdések közül különösen behatóan foglalkozik a módszer kérdésével. E tanulmány tizenöt fejezetből áll s megismerteti a módszer történetét a filozófiában és pedagógiában; tájékoztat a kérdés irodalmáról s megállapítani törekszik a tudomány és tanítás módszerét az újabban fölmerült ellentétek kiegyeztetésével. Majd gyakorlati kérdések következnek s ezek közül különösen a nyelvi és irodalmi tanulmányokkal foglalkozik a szerző. S végül szervezési kérdések zárják be a tanulmányok sorozatát. Szerző azonban nem szorítkozik a kérdések hideg ismertetésére, hanem egyúttal állást is foglal, s világosságot derít a modern kort annyira izgató problémák nagy forrongására. A tartalmához méltó előkelő kiállítású kötetet a Franklin-Társulat adta ki; ára 8 korona. Behatóbb ismertetésére még visszatérünk. Felhívás. A Nádasdi József szerkesztésében megjelenő Keresztyén Népbarát Evangyéliomi Naptár" 1909-ik évfolyama január végén hagyja el a nyomdát. A megrendelők szíves türelmét kéri addig is a kiadó Szövetség. A már VII. évfolyamába lépő naptár megrendelhető a „Protestáns Naptárkiadó-Szövetségnél" (Szatmárnémeti. Bocskay-u. 19. sz.) Budapesten : Deli Gyulánál (a Bethánia-egylet iratterjesztőjénél IX., Lónyay-u. 9 II. udv. földsz. 2.), Kókai Lajos könyvkereskedőnél (IV., Károly -utcza 1. sz.) és Rohonczi Jánosnál (A budapesti református ifj. egyesület iratterjesztőjénél: Erzsébet-korút 7 ) A naptár ára, mint eddig, úgy most is 40 fillér lesz. j . EGYHÁZ. • Lelkészválasztások. A füzérkajatai ref. gyülekezet Kocsiss Jenő kovácsvágási lelkészt, — a'kovácsvágási ref. gyülekezet pedig, eltávozó lelkésze helyébe, Kónya József hernádkaki lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Nemesi elkü adomány. Özv. Tóth Sándorné szül. Németh Zsuzsánna asszony a magyarkereszturi evangélikus leány egyháznak, a népiskola és a tanítói lakás-újraépítésére 1200 koronát adományozott. Vallásos felolvasások. A miskolczi ref. egyházban, a mint a Sp. Ref. Lapokban olvassuk, dr. Tüdős István lelkész kezdeményezésére, a téli időszakban kéthetenként vallásos felolvasásokat tartanak a főgimnázium tornacsarnokában. A felolvasásokat vasárnap, á délesti órákban tartják, karénekekkel s szavalatokkal. A működők a lelkészek, vallástanárok, felsőbb leányiskolái tanárok, a tanítók és a főgimnázium felsőbb osztályos tanulói közül kerülnek ki. Az összejövetelekét a közönség fokozódó érdeklődéssel kiséri. Exempla trahunt. Báró Barkóczy Sándor'kultuszminiszteri tanácsos, a nélkül, hogy hajaszála ís görbült volna, mint tanú, megtagadta a polgári házassági anyakönyv aláírását, sőt a „a bátor hitvalló" nevet nyerte. A néppárti képviselő urak szintén megtoroltatás nélkül hívhatták fel az ország összes r. katholikusait Barkóczy példájának követésére. Nem csodálkozhatunk tehát a felett, hogy, a mint az Alkotmány örvendezve írja, legközelebb egy országgyűlési képviselő: Bresztyenszky Kálmán, mint házasságkötési tanú, vallási meggyőződésére hivatkozva, megtagadta az anyakönyv aláírását s követte példáját a másik tanú, egy bécsi gyáros is. Szegény Kuczurek! Te rajtad elverte a port az ügyészség vádja alapján a kúria, de Barkóczy és a néppárti képviselő urak mosolyogva fumigálják az ország törvényét ! Igaznak bizonyul tehát, hogy quod licet Jovi, non licet bovi! Lelkészi értekezlet. Kálmán Gyula, a külsősomogyi egyházmegye esperese f. hó 18-án tanácskozásra hívta össze az egyházmegye területéről az adócsökkentési államsegélyt nyert egyházak lelkészeit, annak'megbeszélése végett, hogy miként használják fel a ínáfr kiutalt államsegélyt. A kérdés megbeszélését az tette szükségessé, hogy már 1908-ra az adók befolytak és így a nyert államsegély tulajdonképen feleslegként Szerepel a gyülekezetek pénztárában. A tanácskozás eredményeképen az lett a megállapodás, hogy a tisztán megmaradt államsegély építési alapul tétessék félre; a jövő évtől pedig minden egyház engedjen adójából annyit, a mennyit engedhet, mert az adósegély redukált volta nem engedi meg, hogy a terhek a törvényben mégállapított mértékre szállíttassanak alá. Abban a kérdésben, hogy a lelkészeknek joguk van-e ragaszkodni továbbra is a terményekhez, eltérők voltak a vélemények, de a többség mégis a felé hajolt, hogy ha az adózási rendszert teljesen nem lehet keresztül vinni, akkor a lelkészek is ragaszkodhatnak a terménybeli járandóságokhoz. ^ Ez a bizonytalankodás szomorúan jellemzi adócsökkentési viszonyainkat. Az egyházi főhatóságoknak sürgősen tisztáztatniok kell a helyzetet, mert különben nagy felfordulás támadhat a bizonytalanságból.