Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

Hiányokra is. Teljesen idegen s vele csak üzleti alapon álló környezetben azonban nem érzi jól magát. Az ilyen környezetből menekül az utczára vagy a pajtások körébe. A törekvőbbek a könyvtárakba szeretnének bejutni, hol meleg és csöndes helyen nyugodtan tanulhatnának. Valóságos csatározások folynak délutánonként az egyetemi könyvtár előcsarnokában, de az ostromlókból mindössze csak százegynehány juthat be. A múzeum könyvtára csak a kora délutáni órákig van nyitva, a tud. akadémiáé pedig messze van és olvasóterme kicsi. Az egyetemről is, meg a könyvtárakból is kiszoruló vidéki ifjú mit csináljon? Hazamenjen'? A külföldi diákvárosokban oly szépen beváló pensionok nálunk még, úgyszólván, ismeretlenek. Háziasszonya csak a havi lakbért űzető igedent látja benne. Pénzért ad neki szobát — semmi egyebet. Fűtő- és világítóanyagról önmagának kell gondoskodnia. Zsák számra kell a fát, szenet hordatnia. Pénzét rendesen még a hónap elején elkölti. Fűtésre a holnap derekán már alig akad pénze. Hideg szobában s egyedül nem akar maradni. így a komolyabb elem is kiszorul utoljára az utczára, s rászokik a szórakozásoknak többé-kevésbbé veszélyes helyeire. Hány tehetséges ifjút látunk elzülleni ebben a modern Babilonban. Följönnek jeles érettségivel, egy sereg reménységgel — és itt hagyják az egyetemet befejezetlenül s egy csomó keserűséggel Önmaguk ós szegény diákokról megfeledkező társadalom iránt. Mikor ilyeneket látok, eszembe jut Hugó Viktor sülyedő ifjújának szomorú története, a kiről Mott János is oly szépen beszélt ittjártakor. Ott jár az ifjú a tengerpart süppedékes fövenyén. Egyszerre csak sitlyedni kezd. Mind mélyebbre és mélyebbre sülyed. Előbb térdig, majd derékig, vállig süpped. Már csak a feje látszik ki, kétségbeeséstől földúlt arczvonásokkal. Azután a gyilkos föveny elnyeli a száját, a szemét. Már csak segélyért kinyújtott karja mered ki. Azután lassanként azt is betemeti a homok. Egy ág, vagy egy darab kő, melyen megkapaszkodhatott volna, megmenthette volna. Mit adott volna az az ifjú, ha valaki segítő karját nyújtotta volna felé és megmentette volna az élet számára ? ! S mit adna száz- meg száz ifjú, kik szemünk láttára sülyednek erkölcsileg mind mélyebbre és mélyebbre s a kiknek többször csak az a bűnük, liogy az Isten tehetséget, de a mellé szegény szülőket adott nékik életük eme küzdelmes, süppedékes korszakában kinyújtaná feléjük segítő karját s olcsó pénzért tisztességes,' barátságos és az elhagyott tűzhely melegét is némiképpen pótló otthont nyújtana nékik ?! Egyházunknak hány tehetséges, szép reményekre jogosító tagját mentené meg az ilyen otthon a könnyelmű és elzüllésre vezető élettől! Hányat buzdítana társainak példája s a szigorúbb intézeti fegyelem a komolyabb munkára. Mennyire fokozná az egyházhoz való tartozás tudatát is egy vallásos szellemben vezetett Kálvin-otthon ! Mindannyian érezzük, milyen nagy baja egyházi életünknek, hogy a vezetésre- és egyházi terheink viselésében is jó példával való előljárásra hivatott elemek nagy része mily közönnyel viseltetik egyházunk iránt. Ezt a közönyt is megtörné egyházunknak az ifjakkal szemben tanúsított fokozottabb érdeklődése és jótevő szeretete. Ifjaink hálával emlékeznének meg arról, hogy egyházuk adott nékik életük legküzdelmesebb korszakában barátságos otthont. Az egyháztársadalmi munkásság vezetésére alakult Kálvin Szövetség figyelme újabban tanonczaink elhanyagolt állapotára is ráirányult. Buzgólkodására a budapesti egyház vette kezébe szegény tanonczaink ügyét. Az intézmény hamarosan kebelére fogad ötven fiút s tisztességes, hazájukat, egyházukat szerető iparosokat nevel belőlük. Szeretnők, ha a Szövetség vezetői belátnák, hogy épp ekkora, sőt még nagyobb szüksége van a nagyvárosi élet forgatagába kerülő főiskolai ifjúságnak is ilyen otthonra. Karolja föl a Szövetség ezeknek az ügyét. Alakítson külön bizottságot, mely kezébe venné az ilyen intézmény fölállításával járó előkészítés fáradságos teendőit: elkészítené a terveket, költségvetéseket, szervezeti szabályokat. Azután nyújtsa be azokat akár a budapesti egyházhoz, akár a dunamelléki egyházkerülethez. A kész tervekből ós költségvetésekből kiviláglanék, hogy a legkisebb anyagi koczkázattal se járna ez a vállalkozás s mérhetetlen előny származnék belőle egyházunkra. Örömmel értesülünk, hogy a theologia czéljaira legutóbb megszerzett nagy épületben egyházkerületünk több kiváló tagja is gondol ilyen diákotthonra. Nem is kételkedünk, hogy akár a budapesti egyház, akár egyr házkei ülétünk belátja, hogy égető sebet orvosol s Istennek tetsző munkát végez, ha fölállítja — eleinte talán szűkebb keretek közt — a Kálvin-otthont. S ez lesz a magyar Kálvin-jubileum legékesebben szóló, egyházunk és hazánk javára legtöbb áldást hozó alkotása! Dr. K, I. ISKOLAÜGY. A theologiai tanterv-revizió ügyéhez. Megkaptuk a legközelebbi konventi gyűlés elé kerülő theologiai akadémiai új tantervet és vizsgái szabályzatot. (A magyarországi ref. egyház theol. akadémiáinak tanulmányi és vizsgálati rendje.) Észrevételeinket rá a következőkben tesszük meg: Összehasonlítva az 1883 iki konventi tantervvel, azonnal szentbe tűnik, hogy az új bővebb; ez a bőség azonban nem annyira a tantervben, mint inkább a vizsgái szabályzatban jelentkezik, melynek ily részletes kidolgozását az egyöntetűség és a gyakorlati szükség kívánta. Hogy kielégítő lesz-e, azt csak a gyakorlat fogja megmutatni. Magában a tantervi részben következő változtatások vannak: A dogmatörténelem a kötelező theol. tárgyak közül a nem kötelezők közé került; a theol. encyklopaedia pedig fordítva, ezek közül amazok közé;s kötelezőkké tétettek — nagyon helyesen — a tudományos