Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

melyek a magyar ref. egyházat a kálvini reformáczió bölcsőihez fűzik. Kálvinról emlékezve azonban, ne felejtsük az ő, önmaga ós munkája értéke felől való ítéletét. Kálvin azt mondá, hogy mindaz, a mit ő cselekedett, nem ér semmit és ő csak haszontalan szolga vala; de a mit Isten kegyelme által cselekedett, az minden. Mi is így ítéljünk önmagunk és cselekedeteink felett, s így forgolódjunk tisztünkben. A jelentés további része megemlékezett a különböző, de nagy czélokra megindított kerületi gyűjtések örvendetes eredményeiről, a gyülekezetek áldozatairól, a testvér ref. ós evang. kerületek örömünnepeiben való részvételről, és nagy melegséggel szólott dr. Pruzsinszky Pál theol. tanárról, a ki nagy elfoglaltatásai mellett is, készséggel áll beteg lelkészek kisegítő szolgálatára. A püspöki jelentés helyeslő tudomásul vétele után, Kálmán Gyula esperes indítványára, melegen üdvözölte a gyűlés Baksay Sándor püspököt, mint a genfi egyetem tiszteletbeli theologiae doctorát. A konventi tagokra való szavazásnak a hétfői gyűlés elejére kitűzése, s a Baldácsy-bizottságba a régi képviselőknek újból megválasztása után, Adám Kálmán főjegyző hatósági és testületi átiratokat s kérvényeket referált. Az ezekre vonatkozó határozatok közül kiemeljük, hogy a közgyűlés a Kálvin Szövetséget melegen ajánlotta a gyülekezetek támogatásába. Okt. 17-dikén délelőtt az új lelkipásztorok ünnepélyes felszentelése történt meg a Kálvin-téri templomban. Az alkalmi vendégszónok Szabó Károly f.-nyéki lelkész volt. Felszenteltettek: Ador Sándor kői, Hettesheimer Henrik dobanovczei, Üry Lajos dunabogdányi, Perjessy Károly nyáregyházai, Polgár János nikinczii, Szendrey Gyula babarczi, Török Lajos somogytúri, Varga Sándor iváncsai lelkészek és Takaró Géza kőbányai állandósított katecheta. Az okt. lö-diki ülés elején megejtették a konventi tagok választását az 1910—1912. évi cziklusra. Megválasztattak rendes tagokká, lelkészi részről Petri Elek, Mády Lajos és Szilády Áron, — világi részről dr. Vécsey Tamás, dr. Pulcy Gyula ós dr. Nagy Dezső; póttagokká, lelkészi részől Szőts Farkas ós Mészáros János, — világi részről Kolosi József és Bagossy Károly. Dr. Szabó József egyh. ker. vagyonkezelő jelentései során örömmel és helyeslőleg vette tudomásul a gyűlés, hogy a theologia áthelyezésének ügye szerencsésen megoldatott, azáltal, hogy az intézet részére, igen kedvező feltételek mellett, 30 évre kibéreltetett a ferenczvárosi dohánygyár felszabadulandó épületének egy része (1020 •-öl területen) s biztosíttatott az épületrészre nézve az örök birtokul való megvásárolhatás joga is. A gyűlés köszönetet mondott a theologia elhelyezése ügyében kiküldött bizottságnak, különösen a főgondnoknak a kérdés ily kedvező megoldásáért, s egyszersmind elhatározta azt is, hogy feliratilag köszönetét fogja tolmácsolni a pénzügyminiszter előtt is, a szerződés megkötése körül az ügy iránt tanúsított jóindulatáért. A theol. elhelyezésére kiküldött bizottságot, néhány új taggal kiegészítve, teljes felhatalmazással látta el a gyűlés a kibérelt helyiségnek megfelelő átalakítására és az ehhez szükséges amortizácziós kölcsönnek fölvételére. A kibérelt helyiséget a kincstár 1911. máj. 1-én lesz köteles átbocsátani s így az intézet 1911. őszén át fog költözni új helyiségébe. A theologiai választmánynak JB. Pap István által, előterjesztett jelentései során a gyűlés helyeslőleg vette tudomásul dr. Pruzsinszky Pálnak a filoz.-pedag. tanszékről az egyh. történeti tanszékre áthelyeztetését, valamint azt az intézkedést, hogy a filoz.-pedag. tanszék a folyó tanévben üresen hagyassék s teendői a többi tanárok által láttassanak el Utasította azonban a választmányt, hogy a tanszék betöltését illetőleg tegye meg javaslatát. Érdemben elfogadta a gyűlés a választmánynak a Csontos-viatieum-alap kamatainak kezelésére és kiosztására vonatkozó javaslatát, s köszönettel vévén tudomásul a legközelebb nálunk járt Doumergue Emil ama kijelentését, hogy a montaubani fakultáson szívesen adnának egy magyar theologusnak ingyen ellátást, — a míg a theologiai bizottságnak különös gondjába ajánlotta a külföldi stipendiumok ügyének felkarolását, addig másfelől elhatározta, hogy a Montaubanba kiküldendő theologus költségeire gyűjtést indít. A szeptemberben megtartott lelkészképesítő vizsgálatokról szóló jelentés tudomásul vétele után, tudomásul vette a gyűlés az alsóbaranya-bácsi egyházmegye nevének alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegyére változtatását. Azután pedig annak a nagyon fontos kérdésnek a tárgyalására tért át, hogy az adócsökkentési segélyt elfogadott gyülekezetek lelkészei kötelesek-e elfogadni a normál-költségvetés szerint értékelt lelkészi fizetést, vagy pedig ragaszkodhatnak eredeti díjlevelükhöz, s ebből folyólag lehet-e esetleg, szükség esetén, rendkívüli adóval terhelni a gyülekezeteket. A megindult vitában Dányi Gábor veszedelmesnek ítélte a pótadó kivetést; Szabó Péter méltánylandónak ítélte nemcsak a gyülekezetek, hanem a lelkészek érdekeit is; Morvay Ferencz arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a lelkész a normál-költségvetést aláírta, azzal elfogadta a konventi kulcs szerint való díjlevél-értékelést is, tehát utólag nem rekriminálhat az esetleg szenvedett veszteségért; Lévay Lajos, Morvayval szemben vitatta, hivatkozva az adóalap-végrehajtó bizottsága elnökének nyilatkozatára is, hogy a normál-költségvetés elfogadása még egyáltalában nem jelenti a lelkészi díjlevél konventi kulcs szerint való értékelésének elfogadását, s hogy a lelkésznek joga van díjleveléhez ragaszkodni, esetleg a naturáléknak piaczi áron megváltását követelni. Kálmán Gyula a kérdés elvi rendezetlensége folytán már eddig is előállott zavarokra mutatott reá. A vita eredményeképen elhatározta a gyűlés, hogy a konventre felterjesztést fog tenni a kérdés elvi eldöntése, valamint az eldönthetéshez szükséges pótló államsegély sürgős kieszközlése végett.