Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

Református elemi iskolák Kálvin ünnepélyének programmja. E czím alatt a folyó évi október hó 31-én elemi iskoláinkban megtartandó Kálvin-ünnepélyre egy kis füzetet.szándékozom kiadni, mely tartalmazni fogaz ünnepélyen használható megnyitó és záró beszédeket, továbbá ismertetést a reformáczióról, Kálvin életéről s 3 alkalmi költeményt, de ki lesz jelölve 3 alkalmas ének is. Szóval egy kész progranimot adok 15 rövid pontban, melyek mindegyike egy-egy növendék által könnyen előadható. A füzet ára 50 fillér lesz. hogy több példányban is megrendelhető legyen ; de szerzett számos tapasztalatom után, a megrendelést csakis az ár előzetes beküldése esetén fogom elintézni. Kívánatos lenne a mielőbbi jelent­kezés, hogy a nyomatandó példányok számára nézve tájékozva lehessek. Körmend (Vasmegye) 1909- szeptember hó 6-án Fülöp József ref. lelkész. EGYHÁZ. Leikés/választás. Az arácsi ref. gyülekezet, meg­hívás útján, Oláh Sándor balatonfüredi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Zelenka Pál püspök üdvözlése. A tiszai evang. egyházkerület érdemdús püspöke: Zelenka Pál, most lép életének 70-dik esztendejébe Ebből az alkalomból, a kerületnek f. hó 14-én Debreczenben tartandó közgyű­lésén üdvözölni fogják a püspököt s egy díszes fénykép­albumot nyújtanak át neki, a melyben a kerület papjai, tanárai és tisztséget viselő férfiai vannak lefényképezve. Tanácsbíró választás. A dunántúli ref. egyház­kerület, a Gelléri Szabó János elhunytával megüresedett világi tanácsbírói székre Thaly István, nyűg: államépíté­szeti hivatalfőnököt választotta meg. A kolozsvári ref. gyülekezet felosztása. Mint a Ref. Szemle írja, a kolozsvári ref. gyülekezetben erős mozgalom indult meg, az iránt, hogy az E. T. I. 10. §-a alapján a gyülekezet négy külön egyházközséggé válasz­tassék szélivel. E tárgyban bizottság is küldetett már ki, a melynek feladata lesz dönteni a paróchiális körök fenntartása és a külön egyházközségekké szervezkedés között. Istentiszteletek az iskolákban. A budapesti ref. egyház, meglevő négy templomával nem képes kielégíteni a hívek s az iskolás növendékek istentiszteleti szükség­letet, Ezért már évek ota megkéri a városi tanácsot, hogy a város egyes iskoláiban, vasárnapokon és ünnepek alkalmával engedjen helyet istentiszteletek tartására. A tanács eleget is tesz az egyház kérésének. így a leg­közelebb is megengedte, hogy az I. kerület Diana-úti, a II. kerület Margit-körúti, az V. kerület Szemere-utczai, a VI. kerület Erdőtelki és Szent László-úti, a VII. ker. Aréna-úti, a VIII. kerület Csobánc-utczai és X. kerület rákosmezei elemi iskolákban a folyó iskolaévben egy­egy teremben vasárnap és ünnepnap református istentisz­teletet tartsanak. Templomszentelések. A maros-tordamegyei Mojos kicsinyke kálvinista gyülekezete aug. 31-én szentelte fel, legnagyobb részben közadakozásból épült templomát. A templomépítés s vele a mojosi maroknyi kálvinistaságnak az eloláhosodástól való megmentése főként Farkas Jenő lelkész és a Budapesti Hirlap agitácziójának köszönhető. A templomot Kenessey Béla püspök szentelte fel, a ki beszédében találóan utasította vissza az az ellen felszóla­lásokat, hogy a mojosi kis gyülekezetnek templomot építsenek akkor, a mikor népesebb gyülekezetek is a nélkül szűkölködnek. Ne hánytorgassa senki azt — mondta a püspök — hogy kevés lélekből áll a gyülekezet s hogy ily kis számú gyülekezésre nem érdemes temp­lomot építeni. Legyen egy szalmaszál ez a templom ; s mikén a természeti világban egy szalmaszál elégséges arra, hogy körülötte a só kristályosodása megtörténjék, úgy ez az izolált szalmaszál: e templom is elégséges lesz arra, hogy a magyarság kikristályosodása, kijege­czedése e körül — a magyarok Istenének segedelmével — egy szebb jövőben, nem! de még a jelenben meg­történhessék ! — A püspök e szavaihoz csak annyit fűzünk : adja Isten, hogy úgy legyen! — F. hó 5-én szentelte fel Kenessey Béla erdélyi ref. püspök a maros­ludasi ref. gyülekezetnek az államkincstár által épített templomát. A felszentelésen hivatalosan képviseltette magát a vármegye és a földművelésügyi miniszter. Isten­tisztelet után a püspök a felekezetek és testületek kül­döttségeit fogadta. A köröshegyi lelkészválasztás ügyében, azzal a közléssel kapcsolatban, hogy a gyülekezet a f. hó 5-re kitűzött lelkészválasztó közgyűlésen kijelentette, hogy a pályázók közül nem választ, panaszos levelet kaptunk egyik külső-somogyi lelkésztől. A panaszos levél a gyüle­kezet elhatározását az ottani hely. lelkész ama törek­vésére vezeti vissza, hogy bár még teljes képesítése sincs, magát választassa meg lelkésszé. A levél szerint, hogy az időt kihúzzák addig, a míg a hely. lelkész választható lesz, először nagy gyülekezetek nevesebb papjait hívták meg, a kik a meghívást természetesen nem fogadták el. A mikor pedig az esperes e taktika keresztiilvágása végett meghirdette a pályázatot, akkor meg a hely. lelkész a pályázókat igyekezett pályázatuk visszavonására rábírni. Ez teljesen nem siketülvén, a gyülekezet megtagadta a pályázók közül való választást. — Magunk az ügyet ismerjük; nem tudjuk, hogy a panaszlott dolgok mennyiben felelnek meg a tényeknek, mégis közöltük a levél érdemleges tartalmát, részint azért, mert megbízható kézből kaptuk, részint pedig azért, hogy az érdekelteknek módot adjunk az ügy tisz­tázására. Nagyon sajnálnánk, ha a tények csakugyan úgy állnának, a mint levélíró velünk közölte, mert abban az esetben mind a gyülekezet presbitériumának, mind a hely. lelkésznek a törvénnyel gyűlnék meg a baja. A bányai evang. egyházkerület f. hó 8-án kezdte meg közgyűlését Budapesten, Scholtz Gusztáv püspök és dr. Zsilinszky Mihály felügyelő elnöklete alatt. Zsilinszky Mihály hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Be­szédének első részében a klerikalizmus terjedésével és a vegyesházasságok ügyében érvénybe léptetett Provida constitutio-val, valamint az ahhoz adott róm. kath. püs­pöki instructióval, — második részében pedig a protes­táns egyházaknak s első sorban az evangelikus egyház­nak állandó számbeli hanyatlásával foglalkozott, s ez utóbbira nézve azt indítványozta, hogy kérje fel a gyűlés az egyetemes gyűlést a pusztulás okainak és tényezői­nek kiderítésére, s ahhoz képest a szükséges intézkedé­sek sürgős megtételére. A felügyelő megnyitó beszédét, a melyre még visszatérünk, a közgyűlés osztatlan tet­széssel fogadta, s nemcsak jegyzőkönyvébe iktatni, ha­nem külön kinyomatni s minél szélesebb körben elter­jeszteni rendelte. — Scholtz Gusztáv püspöki jelentésének némely részei s azzal kapcsolatos indítványai rövid, de elég heves vitát provokáltak a nemzetiségi elemek ré­széről. A püspöki jelentés ugyanis sajnálattal említette fel, hogy az utóbbi időkben a kerületben történő lel­készválasztások ritkán esnek meg a nélkül, hogy a gyülekezetek békességét hosszabb időre fel ne forgatnák

Next

/
Oldalképek
Tartalom