Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

és pedig annak következtében, hogy a jelöltekben nem a papi kvalitásokat vizsgálják, hanem azt, hogy milyen politikai (t. i. nemzetiségi politikai. Szerk.) irány hívei. E bajon szerinte csak a lelkészválasztási szabályrendelet megfelelő módosításával lehetne segíteni. Dr. Vcmnovits János turóczi egyházm. felügyelő — persze nemzetiségi okokból — a gyülekezetek önkormányzati jogának csorbítását látta a püspök indítványában, s az ellen tiltakozását jelentette be. A gyűlés azonban br. Podmaniczky Géza, Scholtz Gusztáv, Zsilinszky Mihály és Doleschal Lajos felszólalásai után nemcsak visszautasította Vannovits gyanúsítását és tiltakozását, hanem jegyzőkönyvileg fejezte ki a püspök iránt érzett bizalmát ós szeretetét. Az elnöki megnyitókkal és jelentésekkel kapcsolatban Gallik Mátyás a vegyesházasságok ügyét hozta szóba, s kérte, hogy a közgyűlés újítsa meg tavalyi, a reverzálisok eltörlését és az 1868. LIII. t.-cz. rendelkezéseinek visszaállítását követelő határozatát. Dr. Sztehlo Kornél hozzászólása és formulázott indítványa alapján, a gyűlés ki is mondta, hogy a Ne temere kérdést megoldottnak nem tartja, s felkéri az egyetemes gyűlést, hogy a tavalyi határozat értelmében járjon el. — A szept. 9-iki ülés legfontosabb tárgya a horvát-szlavonországi egyházmegyék elszakadása kérdése volt, a melyet Famler Gusztáv Ádolf referált a jogügyi bizottság nevében. A négy horvát-szlavonországi egyházmegye közül három kész volna elfogadni a magyarországi egyet. ev. egyház törvényeit, egy, a zágrábi azonban mindenképen külön akar válni s önálló horvát-szlavon evang. egyházkerületet szervezni. A kérdés felett hosszabb vita indult meg, a melyben Abaffy Miklós (a különválás egyik főmozgatója), Belohorszky Gábor, Zsilinszky Mihály, Bohonyi Gyula és Scholtz Gusztáv vettek részt. A vita azzal végződött, hogy a közgyűlés napirendre tért a külön horv.-szlavonországi evang. egyház szervezése felett s egyben megbízta Abaffy Miklós esperest, hogy a horv.szlavon egyházkerületre nézve terjesszen elő a jövő évi közgyűlésre részletes javaslatot és költségvetést. Megvan a magyar önállóság! Elszakadtunk Ausztriától! A mit egy nagy nádor éveken át sürgetett, a mit őseink, mint a nemzet óhaját terjesztették Mária Terézia elé, de a mit a viszonyok kedvezőtlen volta miatt nem érhettek el, folyó 1909. év szeptember 7-én, mi boldog utódok, végre elértük. Elszakadtunk Ausztriától, — a jezsuiták Rómában székelő főnökének és a pápának kegyes beleegyezésével! Bármint óhajtjuk is azonban a magyar függetlenséget, ezen az elszakadáson, a melyet Tomcsányi Lajos, páter Societatis Jesu jelent be a magyar nemzetnek az Alkotmány hasábjain: a legkevésbbé sem örvendezünk. Az Ausztriától való elszakadásunk ugyanis csak annyiban következett be, hogy a római jezsuita generális, a pápa beleegyezésével, tekintettel arra, hogy Mária Terézia óta „máskép alakultak a viszonyok", s hogy „sok jézustársasági taggal rendelkezünk Magyarországon", a magyarországi jezsuitákat elválasztotta az osztrákoktól s külön „magyar tartományba" egyesítette, ft. Bús Jakab budapesti jezsuita páter tartományfőnöksége alatt, s szept. 7-dikótől kezdve a magyar jezsuiták „Magyarországon született ember kormányzata alatt fogják tovább küzdeni harczaikat." Az önálló „jezsuita magyar tartomány" ily módon megtörtént szervezésére még visszatérünk. Nem hallgathatjuk el azonban már most sem a tekintetben való benyomásunkat, hogy ennek is a mai koalicziós érában, gróf Apponyi Albert kultuszminisztersóge alatt kellett és lehetett megtörténnie, daczára annak, hogy meg nem változtatott királyi intézkedés törölte a magyarországi szerzetes rendek közül a jezsuitákat. Valóban, jól mondja Tomcsányi páter, „máskép alakultak a viszonyok", s ha így haladunk, Magyarország nemcsak a galicziai elemeknek, hanem a pápizmus minden rendű és rangú szerzeteinek és kongregáczióinak is Eldorádója lesz. ISKOLA. A nagykőrösi ref. tanítóképezde 1908/9. évi értesítője szerint az intézetnek az iskolai év végén 83 növendéke volt s ezek közül jeles eredménnyel csupán egy végzett, jó eredménnyel 19, elégséges eredménnyel 31, elégtelen eredménnyel pedig 32; tehát a növendékeknek 39%~a

megbukott, 38°/o"a

elegségesen végzett s csak 23°/o"a

kapott jobb osztályzatot, jeleset pedig csupán egyetlen egy. — A mint nekünk írják, az intézetnek emez épen nem kedvező tanulmányi eredménye élénk megbeszélésre szolgáltatott okot az alsóbaranya-bácsszlavóniai egyházmegye közgyűlése alkalmával. Egyik lelkész formális indítvány alakjában is felakarta hivatni a dologra a kerületi gyűlés figyelmét s csak az esperes kértére állt el attól. — Az intézet értesítője a kedvezőtlen eredmény okaira csak nagy általánosságban mutat rá, az anyag selejtességében, az internátus hiányában és a fegyelmezés nehézségében. De bármik legyenek is az okok, az bizonyos, hogy az eredményben nem találhatja gyönyörűségét senkisem. Ha pedig arra gondolunk, hogy ebből a selejtes elemből lesznek felekezeti iskoláink jövendő tanítói, méltán aggodalom fogja el szivünket ! Tanárválasztások ós kinevezések. A bonyhádi ev. főgimnáziumhoz meg választatott vallástanárrá: Jenersich Tivadar kismányoki lelkész. Ugyanezen intézethez a kultuszminiszter a földrajz-természetrajzi tanszékre kinevezte : Posevitz Vilmost. — A soproni evang. főgimnáziumhoz a magyar-latin irodalmi tanszékre dr. Buhmann Jenőt, — a rozsnyói evang. főgimnázium rajztanárává Fichy Gyulát nevezte ki a kultuszminiszter. — A pápai ref. főgimnázium újonnan szervezett magyar-latin tanszékére a kultuszminiszter Sávidor Pál, eddigi helyettes tanárt nevezte ki rendes tanárrá. A budapesti ref. egyház tanonczotthona. Emiitettük már, hogy a budapesti ref. egyház „Budapesti ref. tanonczotthon" czímmel internátust létesít. Tudósításunk kiegészítése végett közöljük, hogy az internátus oly 14 éves kort meghaladott s legalább négy elemi iskolát végzett fiúk számára lesz berendezve, a kik jóravaló és teljesen megbízható mesterek mellett magukat valamely iparágra kiképezni óhajtják. Az egyház elöljárósága kötelezettséget vállal a felvett növendékek jó ellátásáért ós valláserkölcsi gondozásáért. Kéri ennélfogva az egyház elöljárósága a lelkészeket és tanítókat, hogy az iparosoknak és olyan szülőknek, a kiknek iparos pályára szánt fiúgyermekeik vannak, hívják fel arra, hogy gyermekeiket a budapesti ref. lelkészi hivatalnál (Kálvin-tér 7. sz.) mielőbb bejelentsék. Tájékozásul a következőket közli az egyház elöljárósága: 1. A tanonczotthonba felvett fiúk oly iparágra helyeztetnek el, .melyhez kedvük és hajlamuk van, s oly iparosokhoz adatnak, hogy a kellő kiképzés biztosítva leend. Próbaidő 14 nap; a beszegodtetés csak azután eszközöltetik, ha a fiú beválik. A beszegődtetésnél és felszabadulásnál a szülők vagy gyámok jelenléte nem szükséges, mert a kötendő szerződés a szülőkhöz vagy gyámokhoz postán is elküldhető aláírás végett. 2. A tanonczotthonban a fiúk reg-