Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

Könyves Tóth Mihály A tiszántúli helv. hitv. egyházkerületi gyűlésen jóváhagyott és elfogadott iskolai rend. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1842: 125 1. stb.) Tóth Sámuel: A magyar protestáns egyetem kérdéséhez. (Debr. Pr. L. 1892: 137 1. stb.) Török István dr. Egy pár adat Kovács József nagyenyedi tanár életéhez. (Erd. Pr. Közi. 1884: 380 1.) —- Adalékok a kolozsvári ref. kollégium tanárainak életrajzához a XVIII században. (Erd. Pr. Közi. 1885: 302 í.) — A kolozsvári ref. kollégium XVIII. századi tanárainak életrajza. (Erd Pr. lvözl. 1886: 5 1. stb.) — Adatok tanügyünk történetéhez. (A kolozsvári ref. kollégium tanterveiről a XIX sz. első feléből.) (Erd. Pr. Közi. 1896: 85 1.) — A zilahi ref. kollégium történetéhez. (Erd. Pr. Közi. 1900: 258 1. 1901: 308 1.) Thury Etele: Dragoni Gáspár és a körmendi főiskola. (Prot. Szemle 1895: 309 1.) — A vittenbergi magyar tanulók anyakönyvéből. (Prot. Szemle 1908: 242 1.) Zoltay Lajos: A szatmári iskolai ifjúság kérelme Debreczen városhoz 1714. (Debr. Pr. L. 1905: 402 1.) — Adatok a debreczeni kollégiumról a városi tanács gondoskodása papi és tanári özvegyekről. (Debr. Pr. L. 1905: 606 1.) Zoványi Jenő: Magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. (Prot. Szemle I: 178.) Zsindely István : A bázeli egyetem könyvtárából. (Sárospat. Füz. 1861: 838 1.) — A bázeli egyetem anyakönyvéből. (Sárospat. Füz. 1860: 154 1.) Zsoldos Benő: Komenius utolsó imája. (Sárospat. L. 1892: 297 1.) — A generale konzisztórium határozata Kövy lemondólevelére. (Sárospat. L. 1893: 1060 1.) — A protestánsok ós az első tanügyi reformtörekvések Mária Terézia végső éveiben. (Sárospat. L. 1895 : 49 1. stb.) Váradi Gábor: Emlékirat a máramarosszigeti helv. hitv. lyceum múltjáról ós jelenéről. (Figyelő 1884: 120 I.) Váradi főiskolai zavarok ügyében Böszörményben tartott zsinat 1656. (Figyelmező 1870: 612 1.) Varga Bálint dr. A párisi pedagógiumi múzeumról. (Debr. Pr. L. 1894: 142 1.) Váró Ferencz. A Bethlen-kollégium régi törvényei. (Erd. Pr. L. 1903:255 1. stb.) — Bethlen Gábor academicuni kollégiuma. (Prot. Szemle 1903: 325 1. stb.) Vas Tamás. A tübingai egyetemen elejétől fogva megfordult magyarok névsora. (Pr. Egyh. és Isk. 1866: 812 I.) Vég István. A barsi ref. tanítógyámolda története. (Dunántúli Pr. L. 1901: 2431 1.) (Folyt, köv.) Dr. Barcsa János. BELFÖLD. A felsőbaranyai ref. egyházmegye közgyűlése. (Folytatás és vége.) A délutáni ülésen titkos szavazással megválasztattak az egyházkerületi képviselők, papi részről Aracs Gyula, világi részről ifj. Morvay Ferencz aljegyző személyében. A számvevőszék tagjaivá újra az eddig voltak lőnek megválasztva. Benkő Gyula egyházmegyei világi főjegyző és tanácsbiró ügyészi állásáról lemondván, helyébe két ügyészt: dr. Szűcs Ernő és Pakuszi Gyula ügyvédeket választotta a közgyűlés. Az egyházmegyei ösztöndíjat (50 K 40 f) két kecskeméti alumnus, Nagy Ákos és Molnár István árva fiú közt osztották meg. Ezután az „orsz. közalap", „orsz. lelkész-nyugdíjintézet" bizottságai és a számvevőszék terjesztették elő jelentéseiket, melyeket a közgyűlés jóváhagyott. Ez utóbbiból érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a volt felsőbaranyai lelkész-testületi gyám pénztár, melyet 1896-ban zártak le s melynek a tagok számával tőkében is fogynia kellene, a kimutatás szerint évről-évre növekedik s 1908-ban több mint 3000 korona növekedéssel csaknem 115 ezer koronára szaporodott, holott az 1905-iki új számítás szerint is 110 ezerre kellett volna apadnia. Mi ezt annak idején előre megjósoltuk s küzdöttünk a segélyek fukar kézzel való kiszabása ellen. Ezt azért említjük fel, mert igazságtalannak ítéljük, hogy a legrégibb alapítók és fizetők özvegyei koldus alamizsnán tengődjenek csak azért, hogy a későbbi utódok magoknak gazdag osztalékokat szavazhassanak meg. A folyó és jövő évi költségvetések beterjesztésének határidejéül a közgyűlés a folyó év végét állapította meg, azután pedig az évi költségvetések mindig az előző év aug. l-ig küldendők be a számszékhez. Sajnálattal emlékezünk itt arról, hogy daczára annak, hogy egyházaink nagy része tavaly is s főleg ez évben élvezte az új adósegélyt, a számvevőszék nem tartotta szükségesnek, miszerint adófökönyv-mintát, beszedési naplót s az új helyzet által kívánt adókönykecskéket készítsen, a mi pedig az ellenőrzést is nagyban megkönnyítette volna. Ez ugyan első sorban a Végrehajtó Biz. tiszte lett volna, hogy az egységes adósególy egységes elszámolásban részesüljön. Mi ezt az ügyet az egyházi adóreform nélkülözhetetlen segédeszközének tekintjük s kívánatos lenne, ha ez irányban ker. közgyűlésünk intézne felterjesztést a konventhez. Azután az egyházmegye rendes költségvetését állapították meg a számvevőszék tervezete alapján. Erről csak annyit említünk, hogy a szükségletet leginkább személyi kiadások alkotják s kultur- és emberbaráti czélokra nincs több előirányozva, mint az ösztöndíj, a prot. írod. társ. tagdíj; ha ehhez hozzá vesszük a csekély 72 kor. előre