Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

annak a bizonyítására használja fel az esetet, hogy Jézusnak, mint istenségnek tisztelete csakugyan fennállott, még pedig különböző helyeken egyszerre, mert ime Apollos is ismerte Jézust, mielőtt tulajdonképen ismerte volna. Ez azonban nem a teljes magyarázat. A valószinűség egyszerűen az, hogy Apollos hallhatott s tudott Jézusról épen azért, mert a János keresztségét már ismerte. De hogy nem eleget s nem jól tudott, azért volt szükséges, hogy Aquila és Priscilla mélyebben bevezessék a Jézusról szóló tudományba. Akárhonnan is hallott valamit, még ha Alexandriában is, nekünk az a fő, hogy a történelmi Jézusról hallott és tudott. De nem folytatjuk tovább Smith feltevéseinek közlését. Ennyit is azért mondtunk el, hogy a két előbbi nagyobbszabású s elterjedtebb felvétel ismertetése mellett, legyen olyan is, mely a merész exegezisnek s a kritika túltengésének érdekes és fantasztikus, de egyszersmind elrettentő példája gyanánt álljon előttünk. (Vége köv.) Sebestyén Jenő. BELFÖLD Glossatornak — glossa. Nagytiszteletű szerkesztő úr! Becses lapja f. é. 22-ik számában (május 30) egy kritikai közlemény jelent meg „Ágodi széljegyzeteihez" czímen, Glossator aláírással. A czikkíró nemcsak kritizálja, de erősen elítéli Zoványi Jenő és Rohoska József sárospataki ref. theologiai tanárokat azért a meggondolatlan merészségért, hogy „az unitáriusok Dávid Ferencz Egyletében" felolvasást tartottak. Zoványi és Rohoska tanár urak oly tudományos készültséggel, oly magas értelmi tehetséggel bírnak, hogy a személyes támadással szemben nem szorulnak a mi védelmünkre; megfelelnek arra maguk, — ha szükségét látják. De a kritika egy kis szárnylegyintéssel itt-ott érintette az „unitáriusok D. F. Egyletét" is, a mi nem fáj ugyan, de közérdekből még sem hagyhatom szó nélkül. Mindenek előtt föl kell említenem, hogy a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaink 2. §-a értelmében az egylet czélja : „a keresztény vallásos ós erkölcsi élet, valamint a hazafias érzés ápolása, a különböző hitfelekezetek közötti kölcsönös szeretet és testvéri érzés fejlesztése." Egyletünk tehát módot és alkalmat ad bárkinek, tartozzék bármely hitfelekezethez, eszméinek hirdetésére, a mennyiben ezt a czélt szolgálja ós előmozdítja. Ha valakit fölkérünk felolvasás tartására, csak az egylet fentemlített czéljára figyelmeztetjük, ha talán nem ismerné, de a felolvasandó dolgozatot sohasem vesszük előzetes czenzura alá. Nem czélunk kizárólag az unitárius eszmék propagálása. Reklámra sem szorulunk; czélunk az általános felvilágosodás terjesztése és a haladás, a mi nem ismer felekezeti korlátokat. Eléggé bizonyítja liberális felfogásunkat az, hogy egyletünkben, felolvasó asztalunknál eddigelé valamennyi keresztény felekezet egy-egy felvilágosult híve helyet foglalt és ilyen vagy olyan téren, de általánosságban igyekezett tehetsége szerint előmozdítani a közczélt, a felvilágosodás terjesztését. Sőt — horrendum dictu bizony még zsidó rabbi is tartott felolvasást nálunk, és különös, hogy mi ezt a zsidó rabbit nem térítettük az unitárius hitre; még különösebb, hogy ezért a szerepléséért hitközsége nem mozdította el állásából, sőt meg sem dorgálta. Csak éppenk a eresztény felekezetek egyikéhez tartozó Zoványi Jenőnek és Rohoska Józsefnek tudták be oly nagy és megbocsáthatatlan bűnül, hogy egy másik keresztény felekezet által fentartott társadalmi egyletben merészkedtek felolvasást tartani! A XX. század kétségtelenül a haladás korszaka és csak sajnálni lehet az olyanokat, a kik ezt föl nem fogva, egy helyhez leszögezve akarnak maradni. Non progredi = est regredi. A tudomány, művészet ós műveltség folytonosan halad és tökéletesedik; az eszmék is alá vannak vetve a természetes kiforrásnak, a tisztulás proczesszásának, mint a bor. De az eszmék tisztulásához szükséges, hogy azokat közöljük, kicseréljük, egymással érintkezzünk. Az ilyen érintkezés az erős jellemű emberekre nézve egyénileg sohasem lehet káros, de a közjóra mindig üdvös és kívánatos. Hiszen én bármi okból kifogásolhatom Dávid Ferencz jellemét, ellenséges indulatot érezhetek a papom, sőt a püspököm iránt is, —- de azért hitem szilárd és megingathatlan lehet. Meg vagyok győződve róla, hogy Zoványinak és Rohoskának bármilyen véleményük van is Kálvin jelleme, egyénisége és működése felől, azért ők, a D. F. E -ben tartott felolvasásuk után is, épen olyan tántorithatlan buzgó hívei a ref. hitvallásnak, mint azelőtt voltak. A Vallásegyenlőségi Szövetségnek is voltaképen az lehet a czélja, a mi a mi egyletünké. De ha némely türelmetlen kálvinisták még most is a XVI. században tartanak, ha az érintkezést elítélik, tiltják vagy korlátozzák, —- akkor a Vallásegyenlőségi Szövetség is czéltalan humbug. Azt mondja Glossator: „én lehetségesnek tartom azt, hogy az unitáriusokkal bizonyos általános protestáns és keresztyén szövetségben egyetértsünk, de erkölcsileg összeférhetetlennek ítélem a ref. s általában az evang. prot. theol. professzoroknak az unitárius egyesületben való vendégszereplését". Ez egy kissé furcsán hangzik: lehetségesnek tartja, — de erkölcsileg összeférhetetlennek ítéli az egyetértést, együttműködést és szereplést. Czikke elején a véleményszabadság jogát is elismeri, de erkölcsi határokat szab. Ha fölállította ezt a princzipiumot, első sorban neki magának lett volna kötelessége azt meg is tartani; s ha azt szem előtt tartja, nem lett volna szabad másokról — a kik arra semmi okot nem adtak olyan sértő véleményt nyilvánítani. Vagy ő csak mások részére tartja kötelezőnek az erkölcsi határokat ? Meliusz Péter és Dávid Ferencz harcza a XVI. században lezajlott, e fölött napirendre térhetünk azzal, hogy: kövesse ki-ki a maga meggyőződését, boldoguljon mindenki a maga hite szerint. Ne kezdjen és ne folytasson Glossator olyan szélmalomharczot, és ama bizonyos erkölcsi korlátokat szem előtt tartva, ne hirdessen olyan véleményt, a mit maga sem hihet el, hogy az unitáriusokkal való érintkezés erkölcsileg összeférhetetlen a ref. professzorokra nézve. Lám, mi egészen másként gondolkozunk. A kálvinisták dunántúli püspökének 40 éves papi jubileumán őszinte tisztelettel részt vettünk, képviseltettük magunkat egyletünk elnöke, Ürmösy Miklós miniszteri tanácsos és Józan Miklós lelkészünk által. A Kálvin születésének négyszázados évfordulója alkalmából f. év július elején Genfben tartandó ünnepélyen is részt veszünk, a hol a püspök úr megbízása folytán szintén Ürmösy Miklós D. F. E.-elnök képviseli az unitárius egyházat. Csekélység,