Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

» mi — haladunk elég gyors tempóban a Regnum Marianum felé! Barkóczy urat mégis illő volna odakiildeni, a hová hajlamai nyilván vonzzák: valami faczipős barát­klastromba. Mert oda való s ott helyén lenne. Ágodi, KÜLFÖLD. Holland egyházi szemle. Jelen szemlében kizárólag a júliusi Kálvin-ünne­pélyek előkészületeiről óhajtok beszámolni. A ki a mi hazai készülődéseinket, a konvent nagyszabású és impo­záns programmját s a genfi útra gyülekezők szép számát figyelembe veszi, bizonyára fokozott várakozással tekint Hollandia felé. Azzal a reménységgel, hogy ez az igazi kálvinista ország fog csak valóban fölemelő és ünne­pélyes módon áldozni Kálvin emlékezetének. A tények azonban hamarosan kiábrándítanak ben­nünket. Mert a tény az, hogy a legnagyobb holland ref. egyház, a „Hervormde Kerk", nem fog ünnepelni. Zsinata, a mely minden évben július végén ül össze, a tavalyi ülések folyamán egy lépést sem tett az idei Kálvin­jubileum érdekében s így a lelkészek szabad tetszésére van bízva, hogy megemlékeznek-e Kálvinról, vagy sem. Tény továbbá az is, hogy egy szerény kis bizottság alakult ugyan a jubileum előkészítése czéljából, de az minden eredmény nélkül működik, úgy hogy működésé­ről, de általában az ünnepre való előkészületekről egy­általában semmiféle közlemény nem jelenik meg az egy­házi lapokban. A nép pedig, mely máskülönben örökké dogmatizál s az egyházzal és a papokkal foglalkozik, soha egy szóval sem emlékezik a jubileum közeledtéről. Hogy mily nagy a közöny a genfi ünnepélyek iránt, az a körülmény is bizonyítja, hogy az egyik utrechti lelkész lelkes hangú felhívást bocsátott ki a genfi emlékműre való adakozás érdekében ós Utrechtből, melynek 70,000 ref. lakosa máskülönben gazdag és bőkezű adakozó, másfél hónap alatt egy azaz egy forint adomány érkezett be a lelkész kezéhez. Igaz, hogy itt inkább a szobor­állítás iránt való ellenszenv nyilatkozott meg a holland népben. Bár másrészről azt is tudják, hogy reformáczói emlékművet és nem Kálvin-szobrot állítanak Genfben. Mindazonáltal, a mint értesültem, a holland refor­mátusok is képviseltetik magukat a genfi ünnepen: a holland tudományos akadémia, valamint a theol. fakultások stb. De a készülődések lanyhaságát eléggé jellemzi az a körülmény, hogy a különben is jelentéktelen egyé­nekből összeállított ünneprendező bizottság e sorok meg­írásáig még egyáltalában nem határozott az ünneplés módozatai felől. Ezek után azonban méltán előtérbe kerül az a kérdés, hogy mi lehet az oka a hollaud előkészületek e min­den érdeklődést nélkülöző erőtelenségének? Mert elvégre lehetetlenség, hogy Hollandia megfeledkezzék egész múltjáról, fénykoráról, melyet sohasem ért volna el Kálvin szelleme nélkül. Hogyan lehetséges az, hogy Ruyter Mihály emlékét néhány évvel ezelőtt oly fényesen ünnepelték, s Hollandia nagyságának megteremtőjét, Kálvint látszólag oly kevés figyelemben részesítik 9 Az ok legnagyobb részt dr. Kuyper Ábrahámnak, a holland kálvinisták vezéralakjának állásfoglalásában rejlik. Tudjuk ugyanis, hogyanagy „Hervormde Kerk"-en kívül van a többi között egy kisebb ref. egyyáz is, az ú. n. „Gereformeerde Kerk". Ezt dr. Kuyper Ábrahám alapította, tiszta kálvinista alapon, függetlenül az államtól, melytől egy fillér segítséget sem fogad el; igazi ref. egyházszervezettel s tiszta kálvinista dogmák alapján, melyeket dr. Kuyper öntött modern formába és páratlan zseniálítással s óriási munkával, alapítója, újjászervezője, megteremtője lett több kiváló theologussal és állam­férfiúval együtt a Neo-kálvinizmusnak, mely nagy erővel halad előre politikai téren is, mert látja, hogy Hollandiát, annak nemzeti jellemét, erejét csak a kálvinizmus segít­ségével lehet megőrizni s virágzásra juttatni. Kuyper ez idő szerint a legnagyobb élő kálvinista theologus, a ki a politikában és a társadalomban is egyaránt szigorú követ­kezetességgel igyekszik Kálvin eszméit érvényre juttatni. Óriási tudása, vas energiája s valóságos polihisztori zseniálitása méltán juttatták el őt, az egyszerű falusi kálvinista lelkészt odáig, hogy már két ízben miniszter­elnöke volt Hollandiának s a 71 éves, erőteljes ember az lesz valószínűleg harmadszor is, ha a mostani júniusi választások megszerzik számára a kilátásban levő parla­menti többséget. Kuyper egyházának, a Gereformeerde Kerk-nek van tagadhatatlanul az Összes hollandiai ref. egyházak között a legtisztább kálvinista jellege, tanban és egyház­szervezetben egyaránt. Innen van aztán, hogy emez egyház tagjai, talán némi egyoldalúsággal is, kizárólag a maguk számára foglalták le — ós talán nem is egészen jog­talanul — a „kálvinista" jelzőt; „monopolizálják ezt az elnevezést", a mint nekünk nemrégiben a Hervormde Kerk egyik lelkésze mondotta. Ez által az a sajátságos helyzet állott elő, hogy a Hervormde Kerk tagjai közül, a kuyperiánusokra való tekintetből mind többen és többen elhárítják maguktól a „kálvinista" jelzőt s ha azt mondjuk nekik, hogy Magyarországon több mint két és fél millió kálvinista ól, mindjárt a legszigorúbb Kuyper-féle irányra gondolnak. Ily körülmények között Kálvin alakjával is kevesebbet foglalkoznak ; viszont minden, a kálvinizmust és Kálvint illető kérdésben Kuypert és iskoláját hall­gatják meg, illetve nekik engedik át a vezető szerepet. így történt a Kálvin-jubileum kérdésénél is. Kuyper kimondotta, hogy a Gereformeerde Kerk tagjai és vezetői nem fognak Genfben ünnepelni s az emlékmű költségei­hez nem fognak hozzájárulni, hanem itthon maradva fognak hálát adni ama nagy napon Istennek, a ki Kálvin­ban, az emberiség egyik legnagyobb alakjában s az Ő szelleme által oly sok áldást árasztott Hollandiára. Ily *• PÁPA között aztán, miután a legkálvinistább ele-WmflRB y

Next

/
Oldalképek
Tartalom