Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

mek teljesen elzárkóztak a genfi ünnepségek elől, nem csoda, ha egy olyan általános felfogás alakult ki Hollandiában, a mely egyáltalában nem fog odahatni, hogy a hollandok fényes kálvinista múltjukhoz méltóképen igyekezzenek kifejezésre juttatni a nemzetük kálvinista karakterét. Sebestyén Jenő. (Vége. köv.) IRODALOM. Kálvin élete ós a kálvinizmus. A nagy Révész Imrének, Kálvin halálának háromszázados évfordulójára írt s 1864-ben két kiadást ért klasszikus munkáját, Kálvin arczképével ellátva, harmadik kiadásban adta a magyar kálvinista nagyközönség kezébe, a „Révész Imre emlékalap" költségén a tiszántúli ref. egyházkerület, mint Révész Imre kiadandó műveinek első kötetét. Révész Imre e munkáját nem szükséges részletesen ismertetnünk, sem pedig az elavultság esetleges vádjával szemben védelmeznünk. Bár a mű első és második megjelenése óta igen sokan foglalkoztak Kálvinnal, életével, halálával és a kálvinizmussal, s bár akadtak olyanok, a kik Kálvin koszorúját megtépni igyekeztek és igyekeznek, a mint a mű tudós sajtó alá rendezője, Balogh Ferencz méltán mondja: „a mai józan közvélemény szépen igazolja Révész Imre felfogását; az ő „Kálvin élete" nem évült el s méltán jelenik meg harmadik kiadásban". A Kálvin-jubileum esztendejében e klasszikus mű újra megjelentetését a legnagyobb örömmel fogadhatja a .magyar kálvinista nagyközönség. A legmelegebben is ajánljuk figyelmébe. A mű ára 5 kor. Megrendelhető Hegedűs és Sándor könyvkiadó hivatalában, Debreczenben. A mű vászonkötését, szép, a régi magyar könyvkötészet nemes, magyaros stílusában Dávidházy Kálmán és társa, Debreczeni könyvkötők állították ki, oly ízlésesen, hogy a kötet bármely könyvtárnak díszére válik. Templomi emlékbeszéd imádságokkal a Kálvinjubileumra. E czím alatt szándékozik kiadni Fülöp József körmendi lelkész a Kálvin-jubileum alkalmából tartandó istentiszteletre megírt beszédét, megfelelő imádságokkal. Az alkalmi füzetet, melynek ára 70 fillér lesz, portómentesen küldi meg e hó végén a megrendelőknek. Sztehlo Kornél felolvasásai. Ily czím alatt adta ki szerző két felolvasását, a melyek közül az első a „Modernizmus és protestantizmus", a második „A jövő vallása" czímet viseli. Dr. Sztehlo Kornél nemcsak az evang. egyetemes egyház ügyészi állását tölti be hűséges buzgósággal, de egyike azoknak az evangélikus világiaknak, a kik a vallás, annak története, lényege és filozófiája iránt komolyan érdeklődnek s nem sajnálják a fáradságot, hogy az idevágó tudományos irodalmi műveket elolvassák, s azoknak elolvasása után meghatározni igyekeznek azt az álláspontott, a melyet a mai kor evoluczionista felfogásai és törekvései között az evangéliumi protestantizmusnak el kell foglalnia, ha egyházait és az azoknak fundamentumát képező örök evangéliumot félretolatni engedni nem akarja. Ebben az eszmekörben mozog a 44 oldalas füzet két felolvasása is. Ezeknek átolvasása a felől győzött meg bennünket, hogy szerző témáit illetőleg igen sokat összeolvasott; olvasmányai felett elég éles kritikával is ítélt, de — minden rosszindulat nélkül legyen mondva — nem theologiailag képzett, hanem csak laikus ítélettel. Ennek a következménye az, hogy míg, mint egyházát, vallását szerető világi ember a legtöbb esetben jól felismeri az evohiczionalizmus kardinális tévedéseit, addig másfelől sokszor tévedésbe esik a konfesszionális keresztyénség megítélésében. Mi ugyan magunk is, mint protestánsok, csak annyiban tekintjük megtaitandóknak a hitvallásokat, a mennyiben azok a szentírás igazságait foglalják magukban; — de a konfesszió, a dogmanélküli keresztyénsógnek, mint vallás-psichologiai lehetetlenségnek mégsem lehetünk hívei. Erre a térre tehát dr. Sztehlo Kornélt máinem követjük. De hisszük, hogy ő maga sem fog erre tévedni, ha a vallás-psichologiájába mélyebben be fog hatolni. A füzet Toldi Lajos bizományában (Budapest, II., Fő-utcza 2. szám alatt) kapható. A keskeny, rögös úton czím alatt vallásos költemény-kötetére hirdet előfizetést Jámbor Lajos és neje Székely Lilla. Ez a tiszteletreméltó házaspár jó nevet szerzett magának a magyar kálvinista vallásos építő irodalom terén. Ez évi október hó 7-én huszonöt éve lesz annak, hogy Isten házastársakul vezérelte össze őket. Mások az ily jubileumot világi mulatsággal, nyilvános ünnepéllyel szokták magukra és személyes ismerőseikre nézve emlékezetessé tenni; ők pedig Isten dicsőségére akarják e nevezetes évfordulót szentelni, midőn elhatározták, hogy külön kötetben s részint még sehol meg nem jelent vallásos verseikből egy, 12—14 ívre terjedő füzetet adnak ki, 3 korona előfizetési ár mellett. A kiadandó kötetet bizalommal és szeretettel ajánljuk olvasóink szíves jóindulatába. EGYHÁZ. Lelkész választás. A fehérvár csurgói ref. gyülekezet Kovács Lajos seregélyesi segódlelkészt, — a karczagi ref. gyülekezet Török Yincze tiszaeszlári lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A dunántúli ev. egyházkerület új felügyelője. A dunántúli ev. egyházkerületben f. hó 10-én történt meg az újabb szavazatbontás a megüresedett egyházkerületi felügyelői tisztség betöltésére. A kerület 231 sz ivazattal véssei Véssey Sándor szocsényi, somogymegyei nagybirtokost választotta meg, dr. Berzsényi Jenő 103 szavazata ellenében. Az új felügyelő ősrégi magyar nemesi családból származik, a mely már sok oszlopos tagot adott az ev. egyháznak. Az idős, de szellemi ós testi erejének teljes birtokában levő egyházkerületi felügyelő a bécsi, majd budapesti egyetemen végezte tanulmányait. Később Somogy vármegye főbírája, mpjd főjegyzője, a somogyi ev. egyházmegye felügyelője volt. Mint fiatal ember a pátens idejében bátran küzdött az egyház autonóm jogainak megőrzéséért. Templomszentelés. A bodonkúti ref. gyülekezet f. hó 20 án szenteli fel templomát. A felszentelő istentiszteleten, Sebestyén Kálmán helybeli lelkész előimája után, Kenessey Béla püspök mond alkalmi egyházi beszédet és felszentelő imádságot. Keresztel Bácsi Gyula válaszúti lelkész; úrvacsorai ágendát mond Herepey Gergely esperes. Á Kálvin-jubileum az erdélyi ref. egyházkerületben. Az igazgató tanács határozata alapján Kenessey Béla püspök ós Péter Károly titkár körlevélben hívta fel a kerület lelkipásztorait, hogy július 11-én, a délelőtti istentisztelet keretében emlékezzenek meg Kálvinról, munkásságáról ós örök időkre kiható jelentőségéről. Felhívja a körlevél a lelkészeket a jubileumi Kálvin alapra megkezdett gyűjtés folytatására is. Egyet szerettünk volna azonban, ha még benne lett volna a körlevélben, t. i. a Kálvin-emlékfüzetek ós arczképek aján-