Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 20. szám

azoknak a megteremtője ? Proletártömeg a keresztyénség magasan álló szellemi s lelki erőit nem teremthette meg. A proletárizmus psychologiája kizárja ezt. Ugyanezt mondhatjuk arra a feltevésre is, a mely a keresztyénség eredetét valami pogány filozófiában keresi. A görög bölcsészet, különösen pedig a stoiczizmus a maga erkölcsi elveivel tagadhatatlanul magas fokon állott. A monotheizmus s a halhatatlanság hite mellett különösen az ethikai eszmékben találunk sok rokonságot a keresztyénség eszméivel. A stoiczizmus kozmopolitizmusa az általános testvériség alapján állott. Seneca azt mondja: „Szent legyen egyik ember a másik előtt!" De általában véve az egész görög bölcsészeinek volt valami erőtelensége, gyengesége, s még legmagasztosabb erkölcsi elvei sem tudtak soha az életben meggyökerezni. Igazán nem volt senki, a ki teljes életével átélje azokat. A tanok és az élet, azok hirdetője és élete között nagy volt a különbség. Az egészből hiányzott a hatalmas reformátor szelleme, a ki életet öntsön a holt tanokba s átélje azokat a maga teljes lelki erejével. Ez azonban tulajdonképen csak vallásos erő alapján lehetséges. Az Istentől való föltétlen függés s a vele való teljes és folytonos közösségnek a tudatával. Erre azonban mint minden filozófia, úgy mindenféle görög bölcselkedés is képtelen volt. Avagy nem ilyen nagy vallásos egyéniségért sóhajt-e Seneca, a ki kora legtökéletesebb bölcsészeti rendszerének főképviselője volt, midőn így szól: „Hol fogják azt megtalálni, a kit mi már annyi századok óta kérésünk''?4

7

' Yégíil mit szóljunk a zsidó társadalom helyzetéről, messianizmusáról ? Ott keressük a keresztyénség eredetét tömegeszmék alapján? Próbáljuk kimagyarázni a nép nyomorúságából, a mely csakugyan telve volt váradalmakkal, a messianizmus eszméivel ? Harnack1

szépen bizonyítja, a zsidó nép helyzetének rövid, de erőteljes rajza után, hogy Zsidóország akkori politikai-társadalmi helyzetéből nem lehet megmagyarázni, még Keresztelő János prédikáíását sem. Hogyan lehetne akkor a Jézus Krisztus által teremtett vallásos mozgalmat elfogadhatóan megmagyarázni? Mikor álmessiások lépnek fel minduntalan ós mégis egyetlen egynek sincs olyan ereje, hogy oly hatalmas mozgalmat indítson, mint Keresztelő János vagy Jézus. És ha, a mint mondják sokan, Keresztelő János történelmi személy, de Jézus csak fantasztikus költött alak, hogyan van mégis, hogy az előbbi történelmi személy nevéhez összehasonlíthatatlanul kisebb mozgalom emléke fűződik, mint a Jézus „költött" alakjához? Még a törvény népe sem tudott odáig jutni, hogy önmaga emelje fel önmagát a magasabb fokra. Ahhoz csakugyan a testben megjelent élő és igazi Messiás eljövetele volt szükséges. Sebestyén Jenő. (Folyt, köv.) 1 A keresztyénség lényege. Ford. Rácz Lajos. 15—16. 1. BELFÖLD. Közérdekű bírósági Ítéletek. A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1909. 7.17. P. sz. alatt kelt, a Lorántfty Zsuzsánna-egyesiilet házadómentességi ügyében kelt ítélete: A Loránt.ffy Zsuzsánna-egyesületnek házadómentességi ügyét, melyben a X. kerületi kir. adófelügyelő helyettes 1908. évi január hó 31. napján 339. sz. a. s a székesfővárosi közigazgatási bizottság 1908 évi szeptember hó 14. napján 5894. sz. a. határozott, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1909. évi február hó 10 napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ád s az állandó házadómentességet a panaszos tulajdonát képező Család-utcza 8. és 10. sz. házaknak az igazgatónő által lakott szobájára s a házmesteri lakásra is kiterjeszti. Indokok: Már a X. kerületi kir. adófelügyelő-helyettes megállapította, hogy a szóbanforgó egyesített két ház szegénysorsú tanulók és szegények ellátására szolgáló épület s erre az 1868. évi XXII. t.-cz. I) pontja alapján az állandó háziadómentességet megadta, mégis kivéve az igazgatónő által lakott egy szobát és a házmesterlakást, mely után házbéradó követeltetik. A közigazgatási bizottság ezt a határozatot helybenhagyta. Az adómentesség megtagadásának azonban törvényes alapja nincs, mert az 1868. évi XII. t.-cz. 2. §-ának l) pontja értelmében az állandó házadómentesség a • szegénysorsú tanulók és szegények ellátására szánt épületre egészen kiterjed s a mentesség csupán ahhoz az egy feltételhez van kötve, hogy az épület kibérelve vagy bérbeadva ne legyen, a mely megszorítás esete jelenleg nem íorog fenn, mert az igazgatónő maga is szegénysorsú nő, továbbá a házmester a lakást bérfizetés nélkül használja s mindkettő az intézmény alkalmazottja. Mely indokokból az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. A bíróság e határozat két példányát a székesfővárosi közigazgatási bizottságnak 1908. évi november hó 30. napján 8410. sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett, azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak kézbesíttesse. MISSZIÓ ÜGY. Mott János. A Ker. Diákok Világszövetsége titkárának látogatásához s közöttünk kifejtendő munkájához nagy reménységeket fűztünk. S most, hogy magyarországi tartózkodá-