Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
A róm. kath. püspöki kar instrukeziója a vegyesházasságok ügyében. Mult heti számunkban már közöltük a Provida konstituczió hatályát a Magyar birodalomra is kiterjesztő dekrétumot és ismertettük kivonatosan a magyar r. kath. püspöki karnak ezzel kapcsolatban a vegyesházasságok tárgyában kibocsátott instrukczióját. Mielőtt azonban a dekrétum és az instrukczió érdemleges taglalásába belebocsátkoznánk, mivel a dolog lényege igen sokszor a kifejezések és mondatszerkezet nüánszain fordul meg — B mindezekben mester a r. kath. curialis stilus — jónak látjuk előbb a püspöki instrukcziót egész terjedelmében és hű fordításunkban közölni. A püspöki instrukczió így hangzik: Ismeretesek előttetek, tisztelendő Testvérek, a „Ke temere" kezdetű, az eljegyzések és házasság ügyében kiadott dekrétum 11. fej. 2. § ának akképen kifejezett Bzavai: „érvényesek (t. i. a rendelkezések) azokra a katholikusokra nézve is, a kikről fentebb szólottunk, ha akatholikusokkal, akár kereszteltekkel, akár nem kereszteltekkel, a vegyesházasság vagy a vallásbeli különbség akadálya alól való felmentetés megnyerése mellett, jegyet « váltanak vagy házasságot kötnek: hacsak a szentszék valamely helyre vagy országra nézve másként nem rendelkezett". Ugyancsak ismeretes előttetek (az eddig már kiadott körlevelekből), hogy a szent Congregatio Conoilii, 1908. febr. 1-én ama szavakat úgy értelmezte, hogy e kivétel csak a Németországra nézve (1906. jan. 18.) kiadott „Provida" konstituczióra értendő, de semmiféle más, a klandesztinitás akadályát illető rendelkezésekre nem vonatkozható. Eme deklaráczió értelmében az úgynevezett Lambruschini instrukczió (1841. ápr. 30.), a mely szerint a magyarországi vegyesházasságok, az érvényesség tekintetében kivétettek a tridenti forma megtartása alól: érvényét vesztette és azok a vegyesházasságok, a melyek a tridenti forma, vagy pedig a „Ne temere" dekrétum által előírt forma megtartása nélkül köttetnek, egyáltalában érvénytelekneknek voltak tekintendők. Hogy azok a nem kicsinylendő nehézségek, a melyek ebből támadtak s főként az ilyen házasságok érvényesítésének útjában állottak, elháríttassanak, a magyar püspöki kar azzal az alázatos kéréssel fordult az apostoli szentszékhez, hogy tekintettel a mi, Németországéhoz igen hasonló viszonyainkra, méltóztassék, a nem a tridenti, illetve Pius-féle forma szerint kötött vegyesházasságok törvényességét illetőleg, Magyarországra is kiterjeszteni a „Provida" konstituczió hatályát. A szentszék, figyelembe véve Magyarország különleges viszonyait, az előterjesztett kérelmet kegyelmesen méltóztatott meghallgatni és a „Ne temere" dekrétumban (XI. fej. 2. §.) kifejezett elv fentartásával, Magyarországot és kapcsolt részeit illetőleg kivételes intézkedést tett. Ugyanis a szent Congregatio de Sacramentiis útján folyó évi február 27-én kiadott dekrétum által Magyarországra is kiterjesztette a Németországra nézve 1906. január 18-án kibocsátott „Provida" konstituczió érvényét, fenntartásával az arra vonatkozólag a szent Congregatio Concilii által 1908. február 1-én és niárcz. 28-án kiadott magyarázatoknak. (Itt következik a dekrétum, a melyet lapunk mult heti számában már szószerinti fordításban közöltünk.) Mivel az említett és ez alkalommal közölt dekrétum hivatkozik a „Provida" konstituczióra és az arra vonatkozó deklarácziókra, szükségesnek látjuk figyelmetekbe ajánlani az említett konstituczió szavait és a dekrétumban hivatolt deklarácziók rendelkezéseit. A) A „Provida" konstituczió 2 fejezete: „Katholikusoknak haeretikusokkal vagy schizmatikusokkkal való házasságkötése szigorúan tilos most is, ezentúl is, ha csak, jogos és komoly kánoni okok esetén, a katholikus fél őszinte, érvényes, törvényszerű biztosítékok mellett, a vegyesházassági akadály alól szabályszerű felmentvényt nem szerzett. Az ilyen házasságok, a megnyert felmentvény mellett, kizárólag az egyház színe, a parókhus és két vagy három tanú előtt kötendők meg, úgy annyira, hogy súlyosan vétkeznek azok, a kik akatholikus lelkész, vagy kizárólag a polgári hatóság, vagy bármely más, klandesztin módon kötnek házasságot. Sőt azok a katholikusok is, a kik az ilyen vegyesházasságoknál az akatholikus lelkész közreműködését kérik vagy megengedik, kihágást követnek el és kánoni eljárás alá esnek. Mindazáltal azokat a vegyesházasságokat, a melyek a Német birodalom tartományaiban és községeiben, még azokban is, a melyek a római kongregácziók határozatai értelmében eddigelé a „Tametsi" szabályozó erejének ténylegesen alá voltak vetve, a tridenti forma megtartása nélkül köttettek, vagy (a mitől Isten őrizzen) ezentúl köttetnek, feltéve, hogy más kánoni akadály nem forog fenn, sem pedig azokra nézve a folyó évi húsvét ünnepe előtt, a klandesztinitas akadálya következtében törvényes megsemmisítő határozat nem hozatott, a mennyiben a házasfelek egyező akarata a nevezett napig fennállt: általában véve érvényeseknek kívánjuk tekinteni s ezt kifejezetten is kijelentjük, megállapítjuk és határozzuk". B) Határozatok a következő, előterjesztett kérdésekre nézve: IV. Vájjon a XI. fej. 2. §-ában kivételt jelentő eme szavak: „ha csak a szentszék valamely helyre vagy országra nézve másként nem rendelkezett", csupán X. Pius Pápa „Provida,, konstitucziójára értendők-e, vagy pedig érthetők a Benedek-féle konstituczióra és általában a klandesztinitás akadályára vonatkozó, ilyen természetű kedvezményekre. V. Vájjon a Német birodalomban azok a katholikusok, a kik haeretikus vagy schizmatikus felekezetbe léptek át, vagy a kik a kath. hitre tértek, de attól, akár gyermek, akár ifjú korukban ismét elszakadtak, katholikus személlyel kötendő házasságuk érvényessé