Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : Előfizetési ára : Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, Szerkesztőség és kiadóhivatal : HAMAR ISTVÁN. negyedévre : 4 kor. 50 fillér. IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési Főmunkatársak: Hirdetési díjak : díjak stb. küldendők. Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 díjak stb. küldendők. K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Elet Könyvéből: Mit állotok nézve a mennybe? V. J. — Vezérczikk: A róm kath. püspöki kar instrnkcziója a vegyesházasságok ügyében. Ford. H. I. — Tárcza: A történelmi Jézus. Sebestyén Jenő. - Belföld: Közérdekű bírósági ítéletek. — Misszióügy: Mott János. Victor János. — Külföld: Angol egyházi szemle. B. Pap István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Mit állotok nézve a mennybe? „Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe?" (Ap Csel. 1. n

.) A kereszt éjszakáját a feltámadot élet fényes reggele váltotta fel. „S mind fölebb és mindig- fényesebben a serény nap dél felé halad." (Vörösmarty.) ím elérte déli trónusát. Sugárözönével mindent beragyog. Itt a megdicsőülés napja. Megnyílik a menny. És az élet Fejedelme, a Golgotán, az üres siron és az olajfák hegyén át rálép az örökkévalóság nagy útjára. A megnyílt örökkévaló kapukon bemegy a nagy Végtelennek, a háromszor szentnek, a szerető Atyának szellemországába. A tanítványok pedig égre függesztett szemmel néznek az örökkévalóság fényes útjára, a tündöklő égre. Mintha látnák, a mint óriás léptekkel a levegő fényes országútján tovahalad isteni Barátjuk. Mintha a megnyílt ég szent titkait megittasulva szemlélnék. A távozó eltűnt. Csak a fényes felhőt nézik már. De nézik, mint a hogy nézzük a futó kocsit, mely szeretiünket viszi. A liogy nézzük a vízbarázdát, melyet a kedvesünket vivő hajó hagy maga után. A rohanó kocsit elfödi a távolság, a hajó eltűnik, a vízbarázda elsimul. És mi még mindig nézzük, mintha látnók. Nézik a tanítványok is nyitott szemmel és nyitott szájjal. Nyitott szemmel, mintha szemükkel ölelnék Őt. Nyitott szájjal, mintha még ott rezegne ajkukon az utolsó „Isten hozzád." De az elmerült lelkekbe angyali szó zendül, isteni üzenet csendül: „Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe?" Azért állunk itt nézve a mennybe, mert Barátunk, Királyunk, Mindenünk ott van nekünk. A hol van a kincsünk, ott van a szivünk. Jól van. De azért ne álljatok itt nézve a mennybe. „Ez a Jézus, a ki felviteték a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe". „Akkor visszatérének Jeruzsálembe." Hát ti, keresztyén lelkek, a Galileai követői, Jézus Krisztus huszadik századbeli tanítványai, néztek-e a mennybe? Nem a gyermekkor kéklő egébe, nem is „álmaitok egébe". Nem a fölöttünk domboruló égre, melyet a tudomány páraként szétfájt, hanem az Atya szellemi országába. Krisztusi hitünk, szent eszményeink, isteni reménységeink örök hónába, Fejedelmünk testvéri arczára, nagy Istenünk atyai szivébe? Földre néző, földszerető, sírtól félő ember! Állj meg, nézz a mennybe, Atyádra, Testvéredre! Imádkozz erőt, hitet, szerelmet és építsd magadban s magad körül a földön a mennyet. De el ne merülj a menny szemléletébe, a mult egébe, álmaid, ábrándjaid, kegyes szemlélődéseid, tétlen imáid képzelt mennyországába. A mindig csak égre néző középkor ne legyen eszményed. Egy sóhajtás, egy imádság s a kegyelem lelkedbe szálló ajándékával menj Jeruzsálembe. Építsd Sión falát, alkosd a jobb jövendőt és éld a krisztusi élet munkás nappalát! Mennybemenetel napja van. Nem áldozó csütörtök, mint a római nyelv s utána sok evangéliumi keresztyén is hirdeti. Van-e hited a mennyben? Van-e a földön a menny felé mer iteled, Krisztus tanítványa, Krisztus szent egyhá; i? A világ fia csak a földet szereti. A szent álmodozások gyermeke csak a mennyet. Krisztusi lélek, tied a föld is, tied a menny is Az által, a kinek adatott minden hatalom mennyen és földön. Járj a földön, nézz a mennybe! Szenteljétek meg a földet Nyerjétek meg a mennyet. „Mert minden a tietek. Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tietek. Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené!" (I.Kor.3.21-23.) V. J.