Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

ért. A megtérés rom. kath. felfogásának apothézisa e mű. Az igazi megtérés: belépés a.zárdába. A megtérés példányképei az aszkéta szerzetek. De, ha aszkézis és szerzetesség volna a keresztyénség igazi ideálja, akkor nem lett volna szükség Krisztus eljövetelére, mert hiszen a buddhizmusban még tökéletesebb aszkezist és zárda­életet találunk. A költő a római katholiczizmusban egy­oldalúan a poézist látja és nem a valóságot. Nem gon­dolja meg, hogy pápista Dánia sohasem érte volna el azt a magasságot, melynek első alapját Luther kis kátéja tette meg. A költők szeretik a végleteket s Jörgensen is megkapó példa erre. A protestantizmus sajnálhatja e kitűnő szellemi erő elvesztését. De a róm. katholiczizmus még ily kitűnő erők megnyerése által sem hódítja vissza a skandináv népeket. A protestáns állam túlságosan türelmes a róm. kath. propagandával szemben s nem követi az osztrák példát. En egyes róm. kath. hajlamú skandinávoknak azt a tanácsot adtam, hogy jöjjenek ős róm. kath. vidékre pár hónapra lakni, bizo­nyára kigyógyulnak alaposabban, mint polemikus művek olvasása által. Szellemi harcz, erős szellemi harcz folyik minden téren e kis országban s az teszi vonzóvá azokra nézve, kik otthonukban nélkülözik az igazi szellemi harczot s megelégelték a szellemi tespedés szomorú állapotát. Sz. L. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatások. Eröss Lajos püspök a mult hónap 25-én foglalta el debreczeni lelkipásztori hivatalát. A nap Debreczennek ünnepnapja volt, a melyen a külön­böző felekezetek, az iskolák, a város és a megye elöljárói együtt örültek a reformátusokkal. A beköszönő istentisz­teleten tartott beszédében Erőss Lajos a debreczeni egy­ház ősi kálvinista tradiczióinak megőrzését, a gyülekezet­nek az evangélium által való építését s a nagy múltnak megfelelő jövendő előkészítését hangsúlyozta. Istentisz­telet után disz presbiteri ülés volt, az új lelkész üdvöz­lésével és annak válaszával. Este ünnepi vacsora volt a város notabilitásainak részvételével. A főiskolai ifjúság zenés, lampiónos menetet rendezett a püspök-lelkész tisz­teletére. —' Ifjú Bálint Dezső, a királyhelmeczi reform, gyülekezet új lelkipásztora április 18-án foglalta el hivatalát. A hivatalos beiktatást Ölbey János és Buza János egyházmegyei tanácsbírák végezték. Püspöki egyházlátogatás. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök, Nagy Károly egyházkerületi főjegyző, Jancsó Lajos generális direktor és Pünkösti Pál számvevő kísé­retében, f hó 8—24. napjain a gyulafehérvári egyház­megye gyülekezeteiben püspöki látogatást végez. Egyházkerületi gyűlések. A tiszáninneni ref. egy­házkerület június hó 8—9. napjain Miskolczon fogja megtartani tavaszi közgyűlését, — Ugyanezeken a napokon fog ülésezni a dunántúli ref. egyházkerület is Komárom­ban, kapcsolatba hozva Antal Gábor püspök 40 éves lelkészi jubileumával. Megsemmisített lelkészválasztás. A megfelebbe­zett mezőtúri lelkészválasztás ügyében a mult hónap 22-én ítélkezett, a hevesnagykunsági egyházmegye bíró­sága helyett, a bihari egyházmegye delegált bírósága. A biróság Murányi János megválasztatását megsemmisí­tette, a mennyiben beigazoltnak találta azt a panaszt, hogy az Arany Gusztávot kisebbítő röpiratok kibocsátá­sában Murányi Jánosnak része volt. Az állami adóreform és annak következményei. A ref. egyetemes adóalap végrehajtó-bizottsága április 20-án tartott ülésén gróf lisza István elnök felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a kereseti adóknak 1908. évben életbe lépett leszállítása számos egyházunkban lényegesen csökkenti az állami adók alapján kivetett egyházi adókból várható bevételt. A normál adókulcs változatlan fentartása az illető egyházak költségvetésében olyan jövedelemcsökkenést jelent, a melynek fedezéséről okvetlenül szükséges gondoskodni. E czélból meg kellene állapítani azon jövedelemcsökkenés főösszegét, a mely az 1908. évi állami adóreform eredményeként az összes kérvényező egyházakra nézve jelentkezik. Miután azon­ban a folyó évre előreláthatólag számot tevő összeg fog az államsegélyből rendelkezésre állani, felhatalmazható volna a bizottság, hogy ezen felesleg keretén belül rendkí­vüli deiglenes segélyben részesíthesse af. évre az eziránt kérvényező egyházakat. Gróf Tisza István felszólalása alapján a bizottság határozati javaslatot is terjesztett az egyetemes konvent elé, s a konvent e szerint uta­sította az adóalapvégrehajtó-bizottságot, hogy az eddig segélyben részesült összes egyházaktól szerezze be az egyház híveire 1908. évben kivetett állami egyenes adók s az ezek alapján reájuk eső egyházi adó egyénenkinti kimutatását. Ennek alapján állapítsa meg az állami reform eredményeként az egyházi adónál mutatkozó csökkenés főösszegét, s az így felmerülő szükséglet miként való fedezése iránt a legközelebbi konvent elé terjesszen javaslatot. A mennyiben pedig az így mutatkozó hiány fedezetre találna az államsegélynek Í908. és 1909. évek­ben felhasználatlanul maradó feleslegében, felhatalmazta a végrehajtó-bizottságot, hogy az ez iránt folyamodó egyházaknak, kizárólag a folyó évre, rendkívüli segély gyanánt utalványozza ki a mutatkozó különbözetet. Egyházmegyei közgyűlések. Az ungi ref. egyház­megye április 22—23. napjain gyűlésezett Ungváron. Az adminisztratív belügyeken kívül a gyűlés a betöl­tendő lelkészi tanácsbirói állásra szűkebbkörű szavazást rendelt el Tóth Lajos és Magyar Bertalan között, és sajnálattal elfogadta Homoki Antalnak a világi főjegyző­ségről és Nyomárkay Aurélnak a világi tanácsbíróságról történt lemondását. — Az alsózempléni ref. egyházmegye április 27—28. napjain Sárospatakon tartotta meg tavaszi közgyűlését. Az esperesi jelentés szerint az egyház­megyében a vegyesházasságoknál 52 esetben történt megegyezés, még pedig 22 esetben kárunkra, 30 esetben javunkra. Áttért hozzánk 8, kitért tőlünk 16 egyén. Szegényházat tart fenn 4 gyülekezet. Egyházi énekkar van 14, olvasóegylet 3, nőegylet 2 helyen. A gyüleke­zetek alapítványi és tőkepénz vagyonának összege 247,855 kor., a mellyel szemben 215,890 kor. adósság áll. Mag­tári vagyon 30,230 kor. A gyűlés beiktatta tisztségükbe dr. Mitrovics Gyula fő- és Vitányi Miklós aljegyzőt s Horváth János lelkészi tanácsbirót; megalakította a szám­vevőszéket s intézkedett a közigazgatási államsegély fel­osztását illetőleg. ISKO L A. Tanári székfoglalók. A székelyudvarhelyi reform, kollégium újonnan választott tanárai: Dékán Sámuel, Bakóczy Károly és dr. Dávid Lajos április 25-én foglalták

Next

/
Oldalképek
Tartalom