Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

el hivatalosan tanszékeiket, a kollégiumi elöljáróság és az ifjúság előtt megtartott értekezéseikkel. Az új taná­rokat az elöljáróság nevében Ugrón János fogondnok, a tanári kar nevében Gönczi Lajos igazgató üdvözölte. TTj theol. magántanár. Dr. Szakács M. Albert sövényfalvai (Erdély) ref. lelkész a dunántúli egyház­kerület vizsgáló-bizottsága előtt az egyházjogból és a gyakorlati theologiából magántanári képesítést nyert. Protestánsok favorizálása! Lehet beszélni még erről is a mai időben ? Beszélni lehet, de csak a leve­gőbe, mint a hogy tette a nagyváradi „Tiszántúl" és az „Alkotmány". Azon háborodtak fel ezek a tisztelt újságok, hogy a kultuszminiszter arra hívta fel a nagy­váradi állami elemi iskola gondnokságát, hogy az ott betöltendő tanítónői állásra ref. vallású pályázót hozzon javaslatba. A nagy, mű-felháborodásra azonban nem volt semmi ok sem, mert a kultuszminisztérium nyilat­kozata szerint egyszerűen csak az történt, hogy miután az állam által átvett iskolánál eddig egyetlen református tanító sem volt, a viszonosság pedig azt kivánta, hogy legyen, most, a mikor az egyik tanítónői állás megürült, arra a minisztérium református tanerőt kiván kinevezni s ezért kivánta egy ref. pályázó jelölését, Két mozzanat azonban jellemző ebben a dologban. Az egyik az, hogy egy ilyen törvényszerű dologban is mekkora zajt csap a klerikális sajtó. A másik pedig az, hogy annak el­csitítása végett siet a kultuszminisztérium hivatalos ma­gyarázatot adni. A protestánsok jogos panaszaira azonban füle botját sem mozdítja a minisztériumban senki sem ! Klerikális krónika. Két napilap is hírül adta, hogy Mázy Engelbert, a kassai tankerület szerzetes főigaz­gatója, a tankerületébe tartozó állami középiskolákhoz körlevelet intézett, a melyben igen nyomatékosan aján­lotta figyelmökbe a tanári karoknak a Szent István Tár­sulat által kiadott tankönyveket. Erre jók tehát a szer­zetes főigazgatók, hogy az állami középiskolákban ne csak a kultuszminiszter által szabadalmazott Mária kon­gregácziókat propagálják, hanem hogy a Szent István Társulat által kiadott, teljesen róm. kath. színezetű tan­könyvek bevezetése útján a „keresztény" szellemet is inaugurálják ! Erre a hírre vonatkozólag a minisztérium nem adott ki sem czáfolatot, sem rektifikácziót. Miért is adna, hiszen nem a klerikális lapok szólaltak fel e vissza­élés ellen! — S hogy miként vonul be a klerikálizmus az állami középiskolákba s ott milyen biztosnak érzi magát, mutatja Lechner Tibor, budapest VII. ker. áll. főgimnáziumi tánár magatartása. Ez a tanár úr, a ki csak nemrég hozatott fel a vidékről a fővárosba, a tanítási idő alatt is büszkén hordozta gomblyukában a róm. kath. népszövetség jelvényét, A szülők és a tanári testület körében támadt visszatetszést látva, az intézet igazgatója arra kérte Lechner urat, hogy iskolában, hiva­talos időben ne viselje a jelvényt. A nagy Barkóczy e kis tanítványa azonban kijelentette, hogy csak azért is viselni fogja! Viseli is, s az Alkotmány diagnózisa szerint „éjszakáit jóízűen átalussza, érverése rendes, étvágya jó". A mi, ha megmagyarázod, annyit teszen, hogy Lechner úr teljesen bizonyos a felől, hogy magatartása miatt a mai érában a haja szála sem fog meggörbülni! Bethlen ünnepély. A nagyenyedi Bethlen-kollégium főgimnáziumi ifjúsága f. hó 8-án Maros-IIlvén Bethlen Gábor szülőházát emléktáblával jelölte meg s ez alka­lommal Bethlen ünnepélyt rendezett. Az ünnepély sor­rendje a következő volt. 1. Hymnusz. 2. Beszédet mondott Bodrogi János tanár. 3. Alkalmi dalt énekelt a főgimn. ifj. önképzőkör dalkara. 4. „Bethlen Gábor emlékezete", írta Berde Sándor, .szavalta Jeney Endre VIII. gimn. o. tanuló, 5. Az ifjúság koszorúját letette Berde Károly VIII. gimn. o. tanuló. 6. Az emléktábla átvétele. 7. A meg­bízottak koszorúinak letétele. 8. Szózat. EGYESÜLET. Az Orsz. l?ef. Tanáregyesület idei közgyűlését június hó 1. és 2. napjain Rimaszombatban fogja meg­tartani. A közgyűlés sorrendje: Június hó 1-én, d. e. 8 órakor a választmány gyűlése a főgimnázium tanácster­mében. Délelőtt 9 órakor istentisztelet a református tem­plomban. Imádkozik Czinke István, ref. lelkész s főgimn. vallástanár Istentisztelet után közgyűlés a vármegye­ház dísztermében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. üdvözlések. 3 Kálvin oktatási elvei és tanügyi politikája. Felolvasás S. Szabó József debreczeni kollégiumi tanártól. 4. A vallástörténet a tanítás különböző fokozatain. Fel­olvasás Antal Géza dr. pápai kollégiumi tanártól. Dél­után 6 órakor a választmányi gyűlés folytatása a főgim­názium tanácstermében. Június hó 2-án, délelőtt 9 órakor at közgyűlés folytatása a vármegyeház dísztermében. Tárgy­sorozat: 1. A főjegyző évi jelentése. 2. Jelentés a pénztár állapotáról. 3. Mit tanítsunk a középiskolában ? Felol­vasás Borsos Károly mezőtúri főgimnáziumi igazgató­tanártól. 4. A földrajz tanítása középiskoláinkban. Fel­olvasás Sáringer János dr. kisújszállási főgimnáziumi tanártól. 5. A választmány jelentései. 6. Indítványok. 7. A közgyűlés berekesztése. Tájékoztató. 1. Érkezés, el­szállásolás. Az egyesület tisztikara május hó 31-én este a 6 óra 15 perczes vonattal érkezik meg, akkor lesz a hivatalos fogadtatás a pályaudvaron. A vendégek elszál­lásolásáról a helyi rendező-bizottság gondoskodik. Hogy ezt idejében ós rendben eszközölhesse, a közgyűlésen résztvevők f. évi május hó 20-ig múlhatatlanul jelent­kezzenek az egyesület elnökségénél. A helyi rendezőség intézkedik, hogy a jelentkezők szállásukról idejekorán értesíttessenek. 2. Ismerkedési estély. Májns hó 31-én este 8 órakor ismerkedési estély lesz a Hungária vendéglő ter­meiben. 3. Társas ebéd. A közgyűlés első napján, június hó 1-én délután l fi 2 órakor a vendéglátó testületek (ref. egyház, főgimnázium, város) a vendégek tiszteletére társas ebédet rendeznek. 4. A városnak és intézményeinek megtekintése. A közgyűlés első napján a közebéd után, a helyi rendező-bizottság kalauzolása mellett, a közgyűlés tagjai megtekintik a főgimnáziumot, annak gyűjteményeit s a város többi kulturális intézményeit, 5. Műestély. Június 1-én este 8 órakor a helyi rendező-bizottság inűestélyt rendez a főgimnázium tornatermében, később közlendő programmal. 6. Kirándulás. A helyi rendező-bizottság alkalmat óhajt adni arra, hogy Gömörmegye világhírű nevezetességeit az arra vállalkozók megtekinthessék, így különösen: az aggteleki cseppkő-, a dobsinai jégbarlangot, a sztraczenai völgyet, Murány, Krasznahorka várát, az erdőközi hegyvidéket fogaskerekű vasutjával. Mindezekre nézve a helyi bizottság pontos költségvetést készít és idején megküldi az egyes tanárkaroknak, Ez a bizottság intézi általában a kirándulás ügyét s nyújt e tekintetben felvilágosítást. A kirándulásokra jelentkezések, a közzé­teendő módozatok szerint, a rimaszombati egyesült prot. főgimn. igazgatóságánál történnek. 7. Vasúti kedvezmény. Vasúti kedvezményes igazolványért szíveskedjenek a jelentkezők a központi jegyzőhöz (Szabó Márton dr. Deb­reczen, Főisola) fordulni, a ki a kedvezményes vasúti igazolványt, melyet a kassa-oderbergi vonalra is kértünk, egyenként 20 fillér megküldése ellenében szolgáltatja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom