Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

R E (11S E G. Abaujvármegye a jezsuiták ellen, 1655. Abaujvármegye tisztviselői kara és nemessége, a XVII. század közepén, túlnyomó nagy többségben a református vallás buzgó híve s ennélfogva az akkor alakult kassai református egyháznak fő pártfogója volt, úgy a római katholikusokkal, mint a Kassán akkor hatalmas lutheránusokkal szemben. Mikor a nagytudományu jeles író, Czeglédi István, 1653-ban a kassai református papságot elfoglalta, Beke Pál nevű kassai jezsuita egy gyalázatos gúnyiratot (pasquilust) írt és tett közzé Czeglédi ellen. Ezért Abaujvármegye rendei, 1653. szeptember 1-n tartott közgyűlésükből, Kátay Ferencz és Chernel György követeik által megkeresték a kassai generális főkapitányt, hogy a gyalázkodó jezsuitát utasítsa rendre és a pasquilusok gyártásától tiltsa el. Ez az érdekes eset lehetett egyik oka annak, hogy a megye rendei, az 1655. évi országgyűlésre küldött két követüknek, Barna Györgynek és Baksa Istvánnak, egyebek közt a következő utasítást adták: „Noha ezelőtt való országgyűlésében bocsátott becsületes követ atyánkfiainak is instructiójukba adtuk volt, hogy ilyen gravamenünk volna, és most is azon gravameniink akkori nem determinatio miatt fennmaradván ; Nevezet szerint penig, az többi között ez a gravamenünk, hogy jóllehet az 1608 esztendőben edált 8-ik articulusban ante coronationem statuáltatott, hogy páter jesuitáknak Magyarországban semminemű állandó jószáguk ne lehessen, ne is bírhassanak ; minthogy penig tudgyuk és láttyuk is, hogy ez és több erről írt articulusok ellen, az jesuita páterek Magyarországban, az mely vármegyékben és helyben akarják, jeles jószágokat, örökségeket, praepositurákat, városokat, falukat, majorokat, házakat, szőlőket az regnicolák közzíil sokaktul csudálatosképpen, és sokféle kigondolt mesterségekkel congerálni és magokévá tenni nyughatatlankodnak és most is naponként ebbeli mesterségöket el nem mulattyák végbenvinni ; erős házakat, kastélyokat, collégiumokat és residentiákat építenek. Propter itaque regnicolarum tranquitionem quietem méltó, hogy páter jesuitáknak és egyéb reguláris ordóknak, itt Magyarországban, contra publicas constitutiones regni semminémű jószágok és örökségek ne conferáltassanak; hanem hogy azoktul Magyarországban mindennemű jószágok és örökségek pénz nélkül elvétessenek és az előtti possessusoknak vei bene meritis personis conferáltassanak. Magoknak penig residentia, intra ambitum regni Hungáriáé, nullo sub praetextuet colore ne admittáltassék (ne adatódgyék), Mivel immár annyira bele elegyítették magokat az páter jesuiták az világi jószágoknak bírásában magokat contumaciter statusokká akarják tenni contra leges regni, kikről hogy erős Articulus condaltassék, látván módgyát követ Atyámfiai, allaborállyanak benne". (Abaujvármegye jegyzőkönye, 1655. év, 177. 1.) íme, Abujvármegye rendei már 1655-ben is követelték. nemcsak a jezsuiták, de az összes szerzetesrendek vagyonának elvételét, secularizálását! Az 1655. pozsonyi országgyűlésen szóba is került a jezsuiták dolga, de a protestánsok nem érhették el a kivánt eredményt. Klobusiczky András erről így ír I. Rákóczy György fejedelemhez, 1655. márczius 23-án: „A jezsuiták állapotján két nap veszekedtünk ; azok (t. i. a római katholikusok) megesküdtek, soha nem consentiálnak annak, (hogy) jószágot ne bírhassanak ; mi is hasonlóképen megesküdtünk, soha nem consentiálunk, hogy bírjanak, ós így úgy látom, most is in suspenso marad az a dolog, jobb időre kell hagynunk". Ez a jobb idő, úgy látszik, most jött el — a jezsuitákra! Révész Kálmán. IRODALOM. Előfizetési felhívás. Az utóbbi évtizedekben a tudományos világ figyelme egyre fokozottabb mértékben fordul a vallások története felé, mint ezt tanúsítja egyebek közt az a nagy érdeklődés is, melyet a babyloniai kutatások nem pusztán a theológusok s nem is pusztán az ó-kor történetével foglalkozók, de általában a műveltek körében keltettek. Több nyugoti országban a vallástörténetnek már néhány évtized óta külön egyetemi tanszékei vannak; Párisban egy Önálló vallástörténeti múzeum létesült; angol, franczia és német vallástörténeti folyóiratok tárgyalják a vallástörténet fontosabb problémáit, s általában e tudományág iránti érdeklődés óriási irodalomban jut kifejezésre. Ez irodalom legjelesebb termékeinek két évtizeden át tanulmányozása bátorít és indít arra, hogy tanulmányaim eredményét a magyar olvasóközönség használatára bocsássam, ha a tárgy iránt ennek körében megfelelő érdeklődést találok. A vallástörténet kézikönyve czím alatt óhajtanék kiadni egy ily tárgyú művet húsz — 3 íves — füzetben, illetve két — 30 íves — kötetben. A munka ára kötetenkint, fűzve 10 korona, s illetve füzetenkint 1 korona, mely összeg az egyes kötetek, füzetenkint való megrendelés esetén pedig az egyes füzetek megjelenése után fizetendő. A jelentkezők számától függ a munka megjelenése, mint szintén az, hogy illusztrácziókkal lesz-e ellátható. Elegendő számú jelentkezés esetén a munka első füzete jövő év márczius havában fog megjelenni. Megrendelések alulírotthoz intézendők. Pápa, 1908. Dr. Antal Géza ref. theol. akad. tanár. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A józsefházai ref. gyülekezet Miszti Mihály ref. segédlelkészt, — a késmárki evang. gyülekezet Kirehknopf Gusztáv ikladi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészkibucsúzás és beiktatás. A budapesti magyar evang. gyülekezet okt. hó 25-én búcsúzott el nyugalomba vonult érdemes lelkipásztorától: Horváth Sándortól, s ugyanekkor iktatta be hivatalába új lelkészét: Raffay Sándort. A nyugalomba vonult lelkipásztornak őszintén kívánjuk, hogy még sokáig élvezhesse a jól megérdemelt nyugodalmat; az új lelkipásztornak pedig,