Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

hogy híveiben hűséges, szerető nyájra találjon, s ne legyen oka megbánnia, hogy a tanári kathedrát a gyakorló lelkészi kathedrával cserélte fel! Templomszentelósek. Az ősi ref. gyülekezet okt. 18-án szentelte fel újra templomát, a melynek mintegy 14.000 koronába került megújítási költségeit a gyülekezet a saj át erejéből fedezte. A felszentelést Medgyasszay Vincze esperes végezte. — Ugyancsak okt. 18-án történt meg a peszeki ref. gyülekezet templomának felszentelése is, a melyen Patay Károly esperes, Bihary Kálmán, Varannay Sándor, Csekey Dávid és Lányi Árpád lelkészek működtek közre. — Az ó-tordai ref. gyülekezet okt. 25-én avatta fel nagy ünnepélyességgel régi, góthikus templomához épített tornyát és abba emelt új harangjait. A felavatást Kenessey Béla püspök végezte, a kit a megyei és városi hatóságok püspököt megillető tisztelettel fogadtak. Tanácsbíró-választás. A barsi ref. egyházmegyében legközelebb bontották fel a megüresedett lelkészi tanácsbíróságra beadott szavazatokat. A jelöltek közül senki sem nyervén abszolút többséget, szűkebb körű szavazás rendeltetett el Sándor Benő bajkai és Varannay Sándor alsófegyverneki lelkészek között. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése, a mely október 24-én vette kezdetét, október 29-dikén délben ért véget. A gyűlés három első napjáról lapunk más helyén adunk részletes tudósítást. Egyházkerületi értekezlet. A dunamelléki reform, egyházkerületi értekezlet f. hó 26-án tartotta meg gyűlését Budapesten. Az értekezlet iránt nem nagy volt az érdeklődés az egyházkerületi gyűlésnek ugyanakkor a fővárosban tartózkodott tagjai részéről, a mi eléggé szomorú jele annak, hogy az egyháztársadalmi munkák pártolása, támogatása még mily sok kívánni valót hagy fenn. Pedig a kik megjelentek, valóban élvezetes, tanulságos és építő dolgokban részesülhettek volna. B. Pap István theol. igazgató Kálvinról, mint lelkipásztorról mutatott fel szép jellemképet; Böszörményi Jenő hitoktató-lelkész pedig az egyház kebelében folytatható társadalmi munkásság áldásos hatásait ós sürgősségét fejtegette. Mindkét felolvasást egész terjedelmében közölni fogjuk. P. Horváth Zoltán felszólalása alapján az értekezlet kívánatosnak jelezte a Kálvin-Szövetség gyülekezeti fiókjáinak szervezését, s e tekintetben felterjesztést is intézett a kerületi közgyűlésre. A Ne temere ügye. Egyházi vezető embereink között még mindig vannak, a kik azt a jó reménységet táplálják, hogy a magyar r. kath. püspöki karnak a kormány által is támogatott kérelme meghallgattatásra talál Rómában és Magyarország is meg fogja nyerni a vegyesházasságok tekintetében a Németországnak biztosított kivételes helyzetet. Hogy ez a reménykedés mily vékony szálon függ, annak igazolása végett hivatkozunk a bécsi klerikális Pius Verein kőnyomatosában és a r. kath. Egyházi Közlöny okt, 23-diki számában megjelent híradásra. E szerint okt. 11-én, az Orsz. Pázmány-egyesület által Rómába vezetet zarándoklat alkalmával, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és a Pázmány - egyesület néhány előkelő tagja tisztelgett Merry del Val pápai államtitkárnál, a mikor egyebek között szóba kerülvén a Ne temere ügye és a magyar r. kath. főpapságnak a rendelkezés enyhítésére vonatkozó kérelme, a pápai államtitkár olyan felfogásnak adott kifejezést, a mely „ha nem is határozottan s a végső álláspont jellegével és inkább a sorok között, mint kifejezetten . . . inkább kedvezőtlen, mint reménységre jogosító volt". A Pius Verein kőnyomatosa pedig őszintén megírja, hogy Prohászka „határozottan elutasító választ kapott". — Arra nézve pedig, hogy a Ne temere rendelkezései már tényleg életbe léptek Magyarországon, közöljük a M. Sz. nyomán a következő, blankettás, tehát mindenesetre az egyházi hivatalos felsőség által elrendelt értesítést : „D. J. Kr. 183—1908. szám. A főtisztelendő plébániahivatalnak. Békés-Csaba. Házasságkötési bejelentés. Alulírott plébános (lelkész, plébánoshelyettes) a S. Congr. Conc. által 1907. évi augusztus hó 2-án kiadott „Ne temeren

czímü rendelet értelmében a kereszteltek anyakönyvébe XIII. 341. oldal — szám leendő bejegyzés végett értesítem a nt, plébániahivatalt, hogy a békéscsabai ágost. hitv plébánia-egyházban 1882. évi június hó 18-ik napján keresztelt O. J. a pusztaföldvári r. k. plébánia-egyházban 1908. évi október hó 4-ik napján házasságot kötött az orosházai ágost. hitv. plébánia-egyházban 1883. évi június hó 17-ik napján keresztelt M. I.-nal. Kelt Pusztaföldvár, 1908. október. Podolszky Ferencz lelkész." Ez a hivatalos értesítés nemcsak a Ne temere életbelépését igazolja, hanem azt is, hogy megindult annak alapján a lélekhalászás is, mert a házasság egyházi megkötése csak úgy történhetett meg, hogy az evang. fél születendő gyermekeiről reverzálist adott. A reménykedésekkel szemben tehát itt vannak a való tények ! Sapienti pauca! A római kath. autonómia ügyének fennakadása. Említettük már, hogy az utóbbi róm. kath. püspöki konferenczia azt konstatálta, hogy a róm. kath. autonómia megvalósulása elé akadályok gördültek. Hogy ki gördítette elébe az akadályokat és milyen természetűek azok ? arra nézve a bécsi Pius-Verein kőnyomatosa és a róm. kath. Egyházi Közlöny okt. 23-iki száma közöl érdekes leleplezéseket, A Pius-Verein kőnyomatosa szerint „Magyarország, a Regnum Marianum, csak úgy viselheti újra azt az ősi tiszteletreméltó nevet, ha az ország katholikusai. az egyház hierarchikus jellegét nem érintő ügyeik elintézésére megkapják az önrendelkezési jogot (autonómiát), vagyis ha a katholikus iskolaügyet, a katholikus vagyont, a reális egyházi javadalmak betöltését lehetőleg el tudnák vonni a felekezetűélküli államtól." Az ügy elég jó úton is haladt, mert „Apponyi Albert gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter minden lehetőt megtett arra nézve, hogy a katholikus néppárt ós püspöki kar ilyen irányú kívánalmainak eleget tegyen ós az uralkodó előtt, a magyarországi kath. egyház legfőbb védnöke előtt sem merültek fel elháríthatatlan akadályok ebben az ügyben." A dolog azonban mégis megfeneklett és pedig Róma beleszólása következtében. A Pis-Verein kőnyomatosa szerint Merrv del Val pápai államtitkár, Prohászka Ottokár püspöknek az autonómia ügyében „határozottan elutasító" választ adott és Csernoch János csanádi püspök éppen azért maradt még Rómában, hogy ha lehet, segítsen valamit a dolgon. Áz Egyházi Közlöny elismeri, hogy a Pius Verein kőnyomatosa „nagyjában megfelelően ad értesítést a jelenlegi hangulatról", és bár reménykedik a hangulat megváltozásában, elárulja egyszersmind azt is, hogy Róma miért nem akar hozzájárulni a magyar róm. kath autonómia tervezetéhez. Híradása szerint a pápai államtitkár „aggályainak adott kifejezést aziránt, vájjon az autonómiai szervezetnek jelenlegi szervezete kizárja-e teljesen szabadkőműves, szocziáldemokrata és egyéb megbízhatatlan elemeknek befurakodását." — Ez érdekes leleplezések világot vetnek mind gróf Apponyi-Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter szerepére, mind pedig arra, hogy hol és hogyan készül a magyar róm. kath. autonómia. Készül Rómában, nem pedig az autonómiai kongresszuson; s készül úgy, hogy abból