Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-26 / 4. szám

pénzeket lehet-e az egyházfentartási rovatba felvenni? Válasz: Egyházfentartási rovatba helyesen vétetik be minden olyan közszolgáltatás, a mely nem a lelkész és tanító illetményére történik. — 6. Kérdés: Lehet-e a gondnok, egyházfi díjazására új téleleket felvenni? Válasz: Gondnoknak semmivel sem ad több dolgot az új adó beszedése, mint a régié. Sőt miután a réginél kisebb, egyszerűbb, igazságosabb, inkább kevesebbet. Fizetéseink ezen czímen való felemelése tehát semmiesetre nem volna indokolt. Intézkedés a ref. egyház újabb hivatalos neve tárgyában. A ref. zsinat tudvalevőleg „Magyarországi református egyház"-nak állapította meg az egyház hivatalos elnevezését. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, az igazságügyiminiszterrel egyetértően most ennek alapján közrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, a melyben felhívta azokat az egyház újabban megállapított hivatalos elnevezésének használatára. A protestáns közös bizottság, a hogy az Evang. Őrálló kombinálja, rövid időn tanácskozásra fog összejönni, hogy a 48. XX. végrehajtására vonatkozó igényeket formulázza. Kombinácziójának az szolgál alapul, hogy értesülése szerint a kerületek elnökségei, talán már a héten, értekezletet fognak tartani. Közleményéhez ezt a megjegyzést fűzi :„.... pozitiv értesülésünk nincsen róla, mert nálunk mindazt, a mi anyaszentegyházunk központi vezetéséhez, felmerülő új törekvéseink, nagy kérdéseink a központ közbejöttével leendő megvalósításához tartozik, gondosan, a titok hét pecsétje alatt szokták rejtegetni." Csendesen panaszkodó laptársunkat megnyugtathatjuk, hogy ez nemcsak az evang. egyházban van így, hanem a ref. egyházban is ! A hazai zsidóság egységes szervezete. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter leíratott intézet az országos izraelita irodához, a melyben felhívta azt arra, hogy tegye ineg a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy az izraelita kerületi elnökök gyűlése sürgős véleményt adjon arra nézve, hogy mely intézkedéseket és mely eljárást tartana czélravezetőnek az izraelita hitfelekezet egységes szervezetének megalkotását tárgyalni hivatott egyetemes gyűlés egybehivása iránt. — Kétségtelenül szükséges volna, hogy az immár reczipiált hazai zsidóság megalkossa egységes egyházi szervezetét; azok az ellentétek azonban, a melyek az orthodox és a neolog zsidóság között fenforognak, kétségessé teszik, hogy az egyetemes gyűlés tárgyalásai sikerre vezethessenek. A vallásos buzgóság ereje. A katádfai református egyháznak szép ünnepélye volt f. hó 12-én; ekkor avattatta fel ugyanis templomában az új szószéket, melyet Oöllény Katalin, egy szegény sorsú, de vallásos lelkű és buzgó nő, egyedül, mások hozzájárulása nélkül, sajátjából állíttatott 650 korona költséggel Isten dicsőségére s a hívek lelki épülésére. A szószéket Csúthy László rózsafai lelkész avatta fel szép beszéddel, alapigéül vévén a LXIX. zsoltár 10 ik versét. A gyülekezet vallásos buzgóságát bizonyítja az is, hogy a gyülekezet többi nő tagjai is kimutatták már ez évben az Isten háza iránt érzett szerelmüket azzal, hogy márvány asztalt készíttettek közadakozásból, mintegy 220 korona költséggel. Sőt a buzgóságnak újabb szép jelei is nyilvánulnak, amennyiben a gyülekezet elhatározta, hogy a templom régi|tégla járdáját még ez évben márványterrazzo burkolattal cserélik ki és szó van a padok kifestetéséről, orgona felállításáról is. E jelek örvendetesen mutatják, hogy e kicsiny gyülekezet, szegénysége és nagy egyházi terhe daczára is, tud áldozni hitéért, vallásáért. Isten segítse többre is ! ISKOLA. Az iskolafentartók figyelmébe. Az 1907. évi XXVII. t.-czikk végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás 25. §.-ának d) pontja előírja, hogy a tanítói fizetések állami kiegészítése tárgyában benyújtott kérvényhez csatolandó a hitközség anyagi helyzetét igazoló és a járási főszolgabíró, illetve a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester által láttamozott helyhatósági bizonyítvány is. A kultuszminiszter, 1907. decz. 14-ről, 137,213 sz. alatt a megyei közigazgatási bizottságokhoz intézett leiratában ezt a követelményt tévedésen alapulónak jelentette ki és arra utasította a közigazgatási bizottságokat, hogy a vagyonkimutatásokat csak a községi iskoláknál kérjék be, a felekezeti iskoláknál azonban mellőzzék. Az erdélyi kollégiumi elöljáróságok tanartagjai. Az új egyházi törvénykönyv VI. czikkének 98. §.-a alapján szervezett kollégiumi elöljáróságokba, a kerületi közgyűlés által már megválasztott tagok mellé, a tanárok részéről a következőket választották meg a kollégiumok tanári testületei. Nagyenyeden: Fogarasi Bélát, Bartha Zsigmondot, Fogarasi Albertet, Lázár Istvánt és Molnár Károlyt; Kolozsváron: dr. Török Istvánt, Szathmáry Ákost, Balogh Károlyt, dr. Incze Bénit és Szabó Imrét; Marosvásárhelyen: Csíky Lajost, Kóbory Jánost, Horváth Józsefet, Trózner Lajost és Nagy Endrét; Székelyudvarhelyen : Gönczi Lajost, Szabó Andrást, Solymossy Endrét, Olasz Gyulát és Szabó Árpádot; Szászvároson: Simon Ferenczet, dr. Dózsa Józsefet, Csűrös Pált, Májer Jánost és Tankó Bélát; Szepsiszentgyörgyön: Péter Mózest, Végh Endrét, Pap Lajost, Glass Ferenczet és Szász Bélát; a zilahi megválasztottak felől forrásunk még nem nyert értesülést. Az új egyetemek F. hó 18-án Szeged városának népes küldöttsége járt gróf Apponyi kultuszminiszternél, Bács, Csongrád és Torontál megyék képviselőivel együtt, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden felállítását kérje. A miniszter válaszában kijelentette, hogy Szegednek egyetemet kell kapni; de kijelentette azt is, hogy feladatának tekinti több egyetem felállítását is. A szegediek tehát nyugodtak lehetnek. Ok már megkapták gróf Apponyi biztosítását, habár a sorrend megállapítására nézve a miniszter nem szólhatott is. (Apponyi biztosítását megkapták; de lesz-e ideje ezt a biztosítást valóra is váltani a miniszternek ? Mi bizony nem mernénk még inni a medve bőrére. Szerk.) De hát a többi egyetem ?! Pozsony, Kassa, Pécs, Debreczen versengenek értök. Debreczent kivéve, ezek a városok is már sok szépen hangzó biztatást kaptak miniszteri nyilatkozatokban. Vájjon lehet-e reménysége a szorgalmas, alapjait gyűjtögető Hamupipőkének, hogy ő is kap abból a sok egyetemből — legalább egy darabot ?! Iskolai aranykönyv. Berke János tótkeresztúri evang. lelkész, a dunántúli ev. lelkészeknek nesztora, éltének alkonyán egymásután hozza meg a jótékonyság áldott oltárára nemes szivének áldozatait. Legújabban megint növelte 400 koronával soproni tápintézeti alapítványát, úgy hogy az most már 2000 koronát tesz ki. Fizessen az állam! Volna érvényes törvény arra, hogy a rkath. egyház főpapjai a kezeik között levő s legnagyobb részben állami eredetű vagyon jövedelmét papok és tanítók eltartására fordítsák. Csak nem régen emlékeztünk meg dr. Erdélyi László, benczésrendi történetírónak egy kulturhistóriai tanulmányáról, a mely a XI. század törvényei alapján kimutatta, hogy a püs-