Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-20 / 51. szám

tekintettel arra, hogy a kultuszminiszter elvileg hajlandónak nyilatkozott az adócsökkentési államsegély mérsékelt felemelésére, s a 67,000 koronának a közigazgatásra visszautalása most olyan világításban tűntetné fel az egyet, egyházat, mintha a miniszter jóindulatát újabb követelésekkel akarná kizsákmányolni, azt indítványozta, hogy a kérdés felett most térjen a konvent napirendre, annyival is inkább, mivel az államsegély fokozatos emelkedésével lehetővé válik a közigazgatási pénztár kárpótlása. A konvent gr. Tisza indítványa szerint határozott. Az elnökség jelentése alapján jóvá hagyta a konvent a „zsinati alap" gyűjtése iránt megtett intézkedést, a mely szerint e czélra évenkint 3000 korona fog félretétetni. A tiszántúli kerület felterjesztésére elhatározták, hogy a szükséges ügyviteli blankettákat a középponti iroda készítse el s küldje meg a kerületeknek. A tiszáninneni kerület felterjesztésére kimondták az egyet, egyházi névtár kiadását, úgy azonban, hogy ez csak a legközelebbi népszámlálás után fog megjelenni. A tervezet elkészítésével és bemutatásával a középponti iroda bízatott meg. Dr. Nagy Dezső ügyész a jogi természetű ügyeket referálta ezután. Két kerület (tiszáninneni, tiszántúli) sürgette a 48: XX. végrehajtását, kettő (dunamelléki és dunántúli) a lelkészi fizetések törvényszerű rendezését ; a tiszántúli kerület a tandíjveszteségek kárpótlását, azon gyülekezetek részére, a melyek a tandíjat már régebben eltörölték; négy kerület a korcsmák vasárnapi bezárását; a tiszántúli kerület pedig a teljes vasárnapi munkaszünet behozatalát, s majdnem mindegyik kerület annak a sérelmes birói gyakorlatnak a megszüntetését, a mely szerint az egyházi és iskolai czélokra rendelt hagyományok csak kormányhatósági jóváhagyás mellett fizettetnek ki. A 48 : XX. végrehajtására vonatkozó felterjesztések a közös bizottsághoz tétettek át! a lelkészi fizetések rendezésére vonatkozó felterjesztések a miniszterhez küldettek fel, meleg ajánlattal. Ugyancsak a minisztériumhoz terjesztettnek fel a vasárnap megszentelésére vonatkozó kórelmek is. A hagyományok kiutalása kérdésében a konvent megújította már tavaly meghozott határozatát; az egyes sérelmes esetek dolgában azonban nem intézkedhetett, mivel a felterjesztések mellől hiányoztak az akták. Ugyanezen sajnálatos fogyatékosság miatt nem voltak felterjeszthetők a sérelmi ügyek sem. A tandíjkárpótlások k'érdése, véleményezés végett, az iskolaügyi bizottsághoz utaltatott. A tiszántúli kerület a 48 : XX. végrehajthatása végett az egyetemes egyházi és gyülekezeti szükségletek új és pontos felszámítása iránt tett felterjesztést. A konvent elrendelte az összeírást és annak végrehajtását a középponti irodára bízta. Ez a nagyfontosságú iigy minden felszólalás és minden direktiva-adás nélkül intéztetett el. Pedig ha valamin, úgy ezen az új szükségleti kimutatáson fordul meg a 48: XX. helyes vagy eltévesztett végrehajtása. Nem egyszer mondottuk már, hogy az a felszámítás, a melyre a prot. közös bizottság memorandumának igényei alapíttattak: fogyatékos és tökéletlen adatokat foglal csak magában. S hogy ez az állításunk igaz, elég annak bizonyítására azt a szomorú tényt felhoznunk, hogy ha az állam a memorandumban bejelentett összes igényeinket kielégítené is, akkor sem volnánk képesek tényleges szükségeinket fedezni, a mint hogy ezt az adócsökkentési és közigazgatási segélyek elégtelensége már kézzelfoghatólag demonstrálja. Oly részletes, pontos, minden legkisebbre kiterjedő felszámítás volna tehát kívánatos, a melyben a valóságos szükségletek világosan kimutattatnának, mind önmagunk, mind az állam előtt. Erre vonatkozólag azonban a konventnek direktívákat kellett volna adni s az ügyet nem egyszerűen csak a középponti irodára bízni. Nem a középponti iroda iránt való bizalmatlanság nyilatkozik meg ebben a véleményünkben — mert hiszen, a hogy a tapasztalatok mutatják, az iroda minden tekintetben becsülettel megfelel kötelességének — hanem csak az az aggodalmunk, hogy vájjon minden direktíva nélkül meg fogja-e találni csakugyan az iroda azt az útat-módot, a melyen a leghelyesebben és a legpreczizebben valósíthatja meg a konvent határozatát. Az volna tehát a komoly óhajtásunk, hogy az iroda, a konventi elnökséggel, az egyes konventi bizottságokkal megállapodva vegye munkába az adatok beszerzését; mert ha most is el találjuk véteni a dolgot, könnyen meglehet, hogy soha többé nem reparálhatjuk! Ezután következtek az ORLE. alapszabályainak és a Ne temere ügyében való állásfoglalásnak fogós kérdései. Az ORLE. alapszabályainak ügyét dr. Nagy Dezső referálta. Jelentette, hogy az egyesületnek a belügyminiszterhez felterjesztett alapszabályai a kultuszminiszter által azzal tétettek át a konventhez, hogy miután a lelkészeknek, mint egyházi belhivatalnokoknak az egyesülése autonómikus egyházi ügy, a kormányhatóság nem tartja magát illetékesnek az alapszabályok megerősítésére, hanem azoknak ügyét a konvent hatáskörébe utalja. Az előadó örvendetesnek minősítette azt a tényt, hogy ezt az ügyet a kormányhatóság a konvent hatáskörébe utalta, s a jogügyi bizottság részéről azt a véleményt terjesztette elő, hogy bár egyfelől az egyesülési jogot feltétlenül megóvandónak tartja, de másfelől kikerülendőnek ítél minden olyan egyoldalú szervezkedést, a mely az egyház autonómikus és paritásos szervezetét megbonthatná vagy annak működését megbéníthatná: küldjön ki a konvent az alapszabályok átvizsgálására egy 10 tagú bizottságot, a mely véleményes jelentését a legközelebbi konventre terjessze be. Gr. Degenfeld József nagyon kérdésesnek látja, hogy az ORLE. alapszabályai ügyének a konventhez utalása örvendetes tény-e ? Ezzel azonban nem kíván foglalkozni. Csak azt óhajtja, hogy az. ügy minél gyorsabban elintéztessék. A bizottság kiküldéséhez csak úgy járulhatna hozzá, ha az kevesebb tagból állana ós még