Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-13 / 50. szám

fővárosi magyar iskolaegyesület, a Mária Dorottya egye­sület és a szegény tanítók, felekezeti különbség nélkül. 5 - 5 ezer koronát az EMKE., FMKE., DMKE. közművelő­dési egyesületek. 2—2 ezer koronát az Akadémia, a term. tud. társaság, az írók segélyegylete, a hírlapírók nyugdíjintézete, a tört. társulat, a Mensa Academica és á szünidei gyermektelep. Ezér-ezer koronát a Kisfaludy-, a Petőfi-, a Magy. földrajzi társaság, a poliklinikai egye­sület, a Stefánia gyermekkórházba Josephinum fiúárvaház, a gyermekvédő egyesület, a kolozsvári siketnéma inté­zete, a budapesti Vakok intézete, a budapesti Y. ker. kisdedóvó egyes, és az állatvédő egyesület. Ezeken a világi kulturális és humanitárius intézményeken kívül hagyományban részesültek a következő protestáns intéz­mények : a budapesti réí" egyh kap leánynevelési czé­lokra 100 ezer, gimnáziumi czélokra 20 ezer koronát, a debreczeni ref. egyh. 30 ezer koronát, a ref. lelkészek és tanítók özvegyárva gyámintézete 20 ezer koronát, a pápai ref. főiskola, a szatmári és mármarosszigeti ref. főgimnáziumok, a ILörántffy Zs. egyesület és a Nagy­pénteki ref. társaság 10 —10 ezer koronát, a prot. árva ház 6000, a csurgói ref. főgimnázium és az alsó-gelléri ref. egyház 4—4 ezer koronát. Mindeme hagyományok és a rokonoknak rendelt 400 ezer korona kifizetése után fennmaradt összegre nézve a boldogult a budapesti, deb­receni és"'jpápai főiskolákat jelölte meg örököseiként. Hogy G. Szabó Jáno§ mily felfogással és gondolkodás­móddal tette meg e nagyjelentőségű intézkedéseit, annak jellemzésére idézzük végrendelete érné bevezető szavait: „Egy valódi hazafi első kötelességének azt tartom, hogv ha életében úgy, a mint azt óhajtotta volna, a hazai közhasznú intézménynek emeléséhez nem járulhatott, tegye ezt a végrendeletében, azon vagyonból, melyet becsületes munkája s a sors kedvezése által szerzett. Az északamerikai Egyesült-Államokban egészen rend-' ellenesnek tekintik, ha egy (vagyonos polgár meghal, a nélkül, hogy közérdekű alapítványt vagy hagyományt tett volna. E hazafia-közszellemnek-köszönik az észak­amerikai Egyesült-Államok nagyszerű közművelődési s jótékony intézeteiket." Vajha lelkükre vennék e szava­kat mindazok, a kiknek módjuk volna ahhoz, hogy vagyo­nukból közczélokat is támogassanak. A ref. egyetemes konvent, a melynek első napi végzett dolgairól olvasóink lapunk más helyén találják meg a részletes tudósítást, f. hó 10-én délben végeze be tanácskozásait. A második és a; harmadik napnak a Ne temere kérdés és, az adócsökkentési segélyek meg­szavazása adtak különös fontosságot. Mindezekről rész­letes tudósítást csak jövő heti számunkban adhatunk, Itt csak azt említjük fel, hógy a konvent egy igen ener­gikus hangú nyilatkozattal tette át a Ne temere ügyét a prot. közös bizottsághoz, és hogy összesen 636 egy­háznak 780,728 kor. 98 fillér adócsökkentési segélyt sza­vazott meg. ISKOLA. Újabb klerikális mozgalom a budapesti egyete­men. Csak nem régen zajlott le, és pedig kielégítő sikerrel, a budapesti tud. egyetemen a kereszt-kitűző mozgalom. A klerikális körök és a Szent Imre-Kör vezetői, úgy látszik, újabb eszmét adtak a kongregácziókból az egyetemre került klerikális ifjúságnak. Azt olvassuk ugyanis az Alkotmány Vuo.v, -28-diki számában, hogy a Szent Imre Kor, nov. 27-diki rendkívüli közgyűlésében azt a követelményt tárgyalta, hogy a budapesti tud. egyetemen egy „keresztény" azaz: pápista filozófiai tan­szék szerveztessék, miután tűrhetetlen, hogy minden­féle filozófiai iránynak legyen tanszéke, csak a „keresz­tény" filozófiának nem. A közgyűlés ki is mondta, hogy a róm. kath. diákkongresszus határozata értelmében meg­indítja a mozgalmat egy „keresztény" filozófiai tanszék felállítása iránt. Tudja Pál. mit kaszál. Tudja a kleri­kálizmus, hogy a jelenlegi érában mit érhet el. El lehe­tünk tehát készülve reá, hogy a mit követel, az teljesítve is lesz, és a budapesti tud. egyetem szép lassan át fog vedleni Pázmány-egyetemmé! S ha ez sikerül — pedig sikerül! — akkor talán majd Debreczen is kapni fog protestáns egyetemet! így látjuk mi ezt a mai paktumos, junctimus és koalicziók órában. S azt hisszük, hogy elég jól látjuk ! A győri ítélet. Részletesebben nem kell tárgyal­nunk annak az ítéletnek az ügyét, a melyet a győri r. kath. püspöki tanítóképző negyedéves növendékei felett kimondott a tanári kar és megerősített a püspök, s a mely kizárta őket a fegyelem és a király megsértése czínién az intézetből, azért, mert nem mentek el a császár 60 éves uralkodói jubileuma napján tartott ünnepélyes Te Deumra. Annyit kell csak konstatálnunk, hogy ez az ítélet a legerősebb felháborodást keltette, még azokban a körökben is, a melyek pedig igen exponáltán védel­mükbe veszik a klerika^zmus qs^leke^teit. ifinket az ítélet nem Mp #ieg, mert mi jól tudjuk, h,ogy a magyar r. kath. főpapság első sorban aulikus, másodsorban r. katho­likus és csak harmadsorban hazafias. Jó volna azonban, ha ezt már mások is megtanulnák! EGYES ÜLET. Az Országos Yallásegyenlöségi Szövetség választ­mánya f. hó 7-én ülést tartott Budapesten, gr. Degen­feld József elnöklete alatt. A választmány tudomásul vette a Szövetség ügyében kibocsátott felhívások kinyo­matásáról és szétküldéséről szólt ügyvezető titkári jelen­tést és intézkedett az iránt, hogy a felhívások még mely körökhöz küldessenek meg. Sajnálattal értesült a felől, hogy az alapszabályok még mindig nem erősíttettek meg a belügyminiszter által és hogy azok rövid időn való megerősítése alig is várható, a mennyiben a belügy­minisztérium a Szövetséget illetőleg a kultuszminiszté­rium véleményét is ki akarja kérni. Ez a késed^lmes­kedés s ez a huzavona annál inkább feltűnő, mivel-a fóm. kath. népszövetség és sajtó egye sülét alapszabályai pár nap alatt megnyerték a megerősítést. A választmány megtette az intézkedést a megerősítés hathatós szorgal­mazása iránt. Tudomásul vette, hogy a tagok száma ör­vendetesen szaporodik és a Szövetség iránt a társadalom különböző, de főként intelligens rétegeiben, élénk érdek­lődés mutatkozik, pedig az igazi nagyszabású akczió még meg sem indulhatott, a megerősített alapszabályok hiányában. Tárgyalás alá vette a választmány, a min­denfelől megnyilatkozó óhajtás és az O. R L. E. sajtó­ügyi bizottsága átirata alapján egy politikai napi- esetleg hetilap megindításának a kérdését is, s e tárgyban, puhatolódzás és számítások tétele végett, bizottságot kül­dött ki. Elhatározta továbbá, hogy a Szövetség czéljait felfejtő, valamint a czélokat szolgáló brosúrákat készíttet és azokat minél nagyobb számban igyekszik elterjesz­tani. — A Szövetség választmányáról szóló emez érte­sítéshez a magunk részéről csak azt a kérelmet fűzzük, hogy lelkészeink, tanítóink, a kikhez rövid idő alatt eljut a Szövetség felhívása, legyenek lelkes harczosai

Next

/
Oldalképek
Tartalom