Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-13 / 50. szám
az ügynek. Igen nagy részben az ő buzgóságukon fordul meg az ügy sikere. Tegyék meg azért a szervezési előkészületeket, hogy mihelyt az alapszabályok megerősíttetnek, azonnal megalakíthatok legyenek a fiókszövetségek. A Kálvin-Szövetség igen szép sikerrel indította meg nyilvános akczióját a f hó 9-én, Pestvármegye székházának dísztermében megtartott ünnepélyes felolvasó ülésével. Az ülésen dr. Darányi Ignácz tényleges és György Endre volt miniszteren, a konvent több tagján kívül, nagy számmal voltak jelen a fővárosi intelligens körök férfi és női tagjai. Petri Elek budapesti lelkész szép imádsága után Kenessey Béla püspök, lelkészi elnök tartott magas szárnyalású megnyitó beszédet. Abból a látszólagos ellentétből indult ki, a mely a Jézusnak az istenországa békességéről szóló evangélioma és ama kijelentései között van, a melyek szerint ő nem békességet hozott e világra, hanem horczot és háborút. Szépen fejtette fel, hogy mint kell megértenünk ennek a látszólagos ellenmondásnak belső harmóniáját s mit kell értenünk a Krisztus által czólul kitűzött harcz és háború alatt. A bűnnel, a hitetlenséggel, a közönyösséggel kell megvívniok a Krisztus híveinek ezt a harczot, hogy az istenországa békessége és boldogsága elkövetkezhessék. Reámutatott eziiVán arra, ho^y a krisztusi keresfctyénségnek ezek az elvei miként érvérlyesültek a legklasszikusabban a Kálvin-féle reformáczióban, Genf és a kálvini reformácziót befogadott népek történetében, s ezekből elvonva a következtetéseket, tárta fel azokat a czélokat, a melyeket a krisztusi alapokra helyeződött és a kálvini szellemet és életfelfogást ápolni, terjeszteni czélzott Kálvin Szövetség elérni kíván. A formájában és tartalmában egyaránt szép beszédet, közben is,} végül is, lelkes tetszésnyilvánításokkal honorálta a közönség. Az elnöki megnyitó után dr. Bernát István ügyvezető alelnök ismertette a Szövetség czéljait és eddig végzett munkálkodását, s kérte a czéloknak a kálvinista közönség által való lelkes támogatását. Dr. Kovács Ernő a diákotthonokról s ezekben a tanuló ifjúság testi-lelki keresztyén gondozásának nagy fontosságáról tartott felolvasást, a melyet legközelebb egész terjedelmében közölni fogunk. A kérdést, Gonda Béla alelnök indítványára, megfontolás és megvalósítás végett a szövetség választmányához utalták. Maday Gyula ref. főgimnáziumi tanár egy szép,' hazafias aggodalmakkal, de egyszersmind jó reménységekkel is teljes költeményét olvasta fel. Utánna a Bethlen Gábor Kör énekkara énekelt szép preczizitássál. Az ülést Hamar István imádsága rekesztette be. A budapesti ref. ifjúsági egyesület B. Pap István elnöklete alatt. f. hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését. Közének és elnöki megnyitó beszéd után Forgács Gyula titkár tett jelentést az egyesület egy évi életéről ós működéséről. Ez az élet és működés bizony sokkal szerényebb keretekben mozgott, mint a külföldi keresztyén ifjúsági egyesületeké; mert bizony az érdeklődés, sem az ifjúság, sem a nagyközönség körében nem nyilatkozott meg oly mértékben, mint a hogy lehetett és kellett volna. Az egyesület tagjainak kis csapata azonban hűséggel viseltetett a zászló iránt, s ha szélesebb körökben nem tudott is hatni, de legalább önmagát építette a keresztyéni hitben és szeretetben, Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés a titkári jelentésből, h<)gy az egyesület anyagi ereje nem engedi meg, hogy az Ébresztőt továbbra is kiadja. A magyar keresztyén ifjúsági egyesületeknek ez az egyetlen organuma tehát, ha csak az ifjúsági egyesületek nemzeti bizottsága át nem veszi, a jövő esztendőben megszűnik. Megszűnése ismét csak egyik, lehangoló bizonysága leend az ifjúság valláserkölcsi gondozása tekintetében megnyilatkozó közönyösségünknek. A pénztári jelentést Hamar István terjesztette elő. S ennek végső télelei is csak a közönynek, a pártolás hiányának voltak bizonyságai. A jelentések megtétele és tudomásul vétele után a közgyűlés a tisztújítást ejtette meg. Miután az elnökségre még mindig nem tudtak embert találni, ügy vézető alelnökké újból B. Pap István ref. theol. igazgatót választották meg. A titkári és pénztárnoki tisztségre, az emerilált és más munkakörökben erősen elfoglalt korábbi tisztviselők helyébe újabb erőket állított í\z egyesülqt, a titkári tiszt viselésére ifj. Victor János theologust, á pénztárnokiéra pedig ifj. dr. Szilassy Aladárt választván meg. A jegyzői tisztségben továbbra is dr. Koczogh Andrást tartották meg. Megalakították ezenkívül az új választmányt is, lehetőleg arra törekedvén, hogy ebbe is új erők kerüljenek be. Közgyűlés után, este Q órakor a Kálvin-téri templomban hálaadó istentiszteletet, utánna pedig az egyesület helyiségében szeretet-vendégséget t tartottak. A Nagypénteki Református Társaság vezetősége tudatja, hogy budaörsi Erzsébet-házában a gyermekek karácsonyi ünnepélyét f. hó 20-án, d. u. 4 órakor fogja megtartani, s ,arra az Érdeklődőket szives szejjetettel meghívja Indulás Kelenföldről (1. u. 2 óra 45 perczkor; visszatérés 6 óra 41 perczkor. A budaörsi rendes állomáson kocsik fogják várni áz érkezőket. GYÁSZROVAT. Ihász Lajos, a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület felügyelője, főrendiházi tag, a Ferencz-József-rend lovagja, Yeszprémvármegye törvényhatósági1 bizottságának tagja,\ nagybirtokos, áldásos életének 58-ik, boldog házasságuk 20-ik évében, folyó hó 6-án elhunyt. Porrószei folyó hó 8-án délután 2 órakor Lőrintén áldattak meg s onnét Hathalomra szállítva-, tétettek a családi sírboltban, a boldog feltámadás reményében, örök nyugalomra. Szerettei és minden jók áldása legyen vele ! KÜLÖNFÉLÉK. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk igog-iki, 52-ik év évfolyamára meghirdetjük az előfizetést. Előfizetési felhívásunkkal bizalommal fordulunk a protestáns közönséghez. Bizalmunkra feljogosít lelkünk amaz öntudata, hogy kötelességeinket híven igyekeztünk teljesíteni, egyházunk belső építésében, jogaink, igazaink védelmezésében, a bennünket fenyegető veszedelmek felmutatásában és a protestantizmus tömörítésére irányuló munkában. A veszedelmek nemcsak nem multak még el, hanem inkább tornyosulnak egyházunk és hazánk egén. S ezekkel szemben még mindig nem vagyunk sem elég éberek, sem elég szervezettek, sem elég elhatározottak. Nagyon sok még a teendő, benn és künn egyaránt. De éppen ezért úgy ítéljük, hogy nemcsak arra van szükség, hogy a sajtó vezetői a legéberebb szemekkel őrködjenek s hiradásaíkkal, fejtegetéseikkel felmutassák a veszedelmeket és az azokkal szemben szükséges teendőket; de szükség volna arra is, hogy a protestáns nagyközönség e kritikus időben fokozottabb