Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-13 / 50. szám

az ügynek. Igen nagy részben az ő buzgóságukon fordul meg az ügy sikere. Tegyék meg azért a szervezési elő­készületeket, hogy mihelyt az alapszabályok megerősít­tetnek, azonnal megalakíthatok legyenek a fiókszövet­ségek. A Kálvin-Szövetség igen szép sikerrel indította meg nyilvános akczióját a f hó 9-én, Pestvármegye székházának dísztermében megtartott ünnepélyes felol­vasó ülésével. Az ülésen dr. Darányi Ignácz tényleges és György Endre volt miniszteren, a konvent több tag­ján kívül, nagy számmal voltak jelen a fővárosi intelli­gens körök férfi és női tagjai. Petri Elek budapesti lelkész szép imádsága után Kenessey Béla püspök, lel­készi elnök tartott magas szárnyalású megnyitó beszédet. Abból a látszólagos ellentétből indult ki, a mely a Jé­zusnak az istenországa békességéről szóló evangélioma és ama kijelentései között van, a melyek szerint ő nem békességet hozott e világra, hanem horczot és háborút. Szépen fejtette fel, hogy mint kell megértenünk ennek a látszólagos ellenmondásnak belső harmóniáját s mit kell értenünk a Krisztus által czólul kitűzött harcz és háború alatt. A bűnnel, a hitetlenséggel, a közönyös­séggel kell megvívniok a Krisztus híveinek ezt a har­czot, hogy az istenországa békessége és boldogsága el­következhessék. Reámutatott eziiVán arra, ho^y a krisztusi keresfctyénségnek ezek az elvei miként érvérlyesültek a legklasszikusabban a Kálvin-féle reformáczióban, Genf és a kálvini reformácziót befogadott népek történetében, s ezekből elvonva a következtetéseket, tárta fel azokat a czélokat, a melyeket a krisztusi alapokra helyeződött és a kálvini szellemet és életfelfogást ápolni, terjeszteni czélzott Kálvin Szövetség elérni kíván. A formájában és tartalmában egyaránt szép beszédet, közben is,} végül is, lelkes tetszésnyilvánításokkal honorálta a közönség. Az elnöki megnyitó után dr. Bernát István ügyvezető alelnök ismertette a Szövetség czéljait és eddig végzett munkálkodását, s kérte a czéloknak a kálvinista közön­ség által való lelkes támogatását. Dr. Kovács Ernő a diákotthonokról s ezekben a tanuló ifjúság testi-lelki keresztyén gondozásának nagy fontosságáról tartott fel­olvasást, a melyet legközelebb egész terjedelmében közölni fogunk. A kérdést, Gonda Béla alelnök indítványára, megfontolás és megvalósítás végett a szövetség választ­mányához utalták. Maday Gyula ref. főgimnáziumi tanár egy szép,' hazafias aggodalmakkal, de egyszersmind jó reménységekkel is teljes költeményét olvasta fel. Utánna a Bethlen Gábor Kör énekkara énekelt szép preczizi­tássál. Az ülést Hamar István imádsága rekesztette be. A budapesti ref. ifjúsági egyesület B. Pap István elnöklete alatt. f. hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését. Közének és elnöki megnyitó beszéd után Forgács Gyula titkár tett jelentést az egyesület egy évi életéről ós működéséről. Ez az élet és működés bizony sokkal sze­rényebb keretekben mozgott, mint a külföldi keresztyén ifjúsági egyesületeké; mert bizony az érdeklődés, sem az ifjúság, sem a nagyközönség körében nem nyilatko­zott meg oly mértékben, mint a hogy lehetett és kellett volna. Az egyesület tagjainak kis csapata azonban hű­séggel viseltetett a zászló iránt, s ha szélesebb körök­ben nem tudott is hatni, de legalább önmagát építette a keresztyéni hitben és szeretetben, Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés a titkári jelentésből, h<)gy az egyesület anyagi ereje nem engedi meg, hogy az Ébresz­tőt továbbra is kiadja. A magyar keresztyén ifjúsági egyesületeknek ez az egyetlen organuma tehát, ha csak az ifjúsági egyesületek nemzeti bizottsága át nem veszi, a jövő esztendőben megszűnik. Megszűnése ismét csak egyik, lehangoló bizonysága leend az ifjúság vallás­erkölcsi gondozása tekintetében megnyilatkozó közönyös­ségünknek. A pénztári jelentést Hamar István terjesz­tette elő. S ennek végső télelei is csak a közönynek, a pártolás hiányának voltak bizonyságai. A jelentések megtétele és tudomásul vétele után a közgyűlés a tiszt­újítást ejtette meg. Miután az elnökségre még mindig nem tudtak embert találni, ügy vézető alelnökké újból B. Pap István ref. theol. igazgatót választották meg. A titkári és pénztárnoki tisztségre, az emerilált és más munka­körökben erősen elfoglalt korábbi tisztviselők helyébe újabb erőket állított í\z egyesülqt, a titkári tiszt viselé­sére ifj. Victor János theologust, á pénztárnokiéra pedig ifj. dr. Szilassy Aladárt választván meg. A jegyzői tiszt­ségben továbbra is dr. Koczogh Andrást tartották meg. Megalakították ezenkívül az új választmányt is, lehető­leg arra törekedvén, hogy ebbe is új erők kerüljenek be. Közgyűlés után, este Q órakor a Kálvin-téri templom­ban hálaadó istentiszteletet, utánna pedig az egyesület helyiségében szeretet-vendégséget t tartottak. A Nagypénteki Református Társaság vezetősége tudatja, hogy budaörsi Erzsébet-házában a gyermekek karácsonyi ünnepélyét f. hó 20-án, d. u. 4 órakor fogja megtartani, s ,arra az Érdeklődőket szives szejjetettel meg­hívja Indulás Kelenföldről (1. u. 2 óra 45 perczkor; visszatérés 6 óra 41 perczkor. A budaörsi rendes állo­máson kocsik fogják várni áz érkezőket. GYÁSZROVAT. Ihász Lajos, a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület felügyelője, főrendiházi tag, a Ferencz-József-rend lovagja, Yeszprémvármegye törvényhatósági1 bizottságának tagja,\ nagybirtokos, áldásos életének 58-ik, boldog házasságuk 20-ik évében, folyó hó 6-án elhunyt. Porrószei folyó hó 8-án délután 2 órakor Lőrintén áldattak meg s onnét Hathalomra szállítva-, tétettek a családi sírboltban, a boldog feltámadás reményében, örök nyugalomra. Sze­rettei és minden jók áldása legyen vele ! KÜLÖNFÉLÉK. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk igog-iki, 52-ik év évfolyamára meghir­detjük az előfizetést. Előfizetési felhívásunkkal bizalommal fordulunk a protestáns közönséghez. Bizalmunkra feljogosít lelkünk amaz öntudata, hogy kötelességeinket híven igyekeztünk teljesíteni, egyházunk belső építésében, jogaink, igazaink védel­mezésében, a bennünket fenyegető veszedelmek fel­mutatásában és a protestantizmus tömörítésére irá­nyuló munkában. A veszedelmek nemcsak nem multak még el, hanem inkább tornyosulnak egyházunk és hazánk egén. S ezekkel szemben még mindig nem vagyunk sem elég éberek, sem elég szervezettek, sem elég elhatározottak. Nagyon sok még a teendő, benn és künn egyaránt. De éppen ezért úgy ítéljük, hogy nemcsak arra van szükség, hogy a sajtó vezetői a legéberebb sze­mekkel őrködjenek s hiradásaíkkal, fejtegetéseikkel fel­mutassák a veszedelmeket és az azokkal szemben szükséges teendőket; de szükség volna arra is, hogy a protestáns nagyközönség e kritikus időben fokozottabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom