Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-13 / 50. szám

hogy a tulajdonképeni kongrua-tanulmánytól megmene­kült, sürgősen és behatóan foglalkozik, melynek igazi megoldása azonban a katholikus autonómia közreműkö­dése nélkül alig képzelhető. Ilyen a kepének a kérdése, a melyet már Nagy György t. képviselőtársam tavaly és most Zakariás János t. képviselőtársam is felhozott és a melyre nézve az előmunkálatok a minisztériumban már be vannak fejezve és a mely legközelebb bizott­sági tárgyalás alá fog vétetni. Midőu én ezeknek a nagy kérdéseknek komplexu­mába belemarkoltam, olyan kérdésekbe, melyeket eddig ebben az országban kerülgettek, mint a macska a forró kását, és midőn belemarkoltam e kérdésekbe egész erőmmel, nem törődve semmi gyanúsítással, hanem fenn­tartva útamon tiszta lelkiismeretem által és midőn e kérdések megoldása körül igazságossággal és elfogulat­lansággal akarok haladni: akkor ne méltóztassék engem felelőssé tenni az eddigi évtizedes mul asztásokért, hanem, ha különben politikai véleménykülönbség választ is el bennünket, ebben a nagy kérdésben méltóztassék engemet, nehogy ezt a sokszorosan széttagolt nemzetet vallásilag is ••szétkülönítsük, istápolni. Es ezzel ajánlom a költség­vetést elfogadásra. . ,V EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A budapesti ref. gyülekezet a VI—VII. kerületi parochiális kör lelkészévé, meghívás útján Kovács Emil katechetát, a parochiális körnek évek óta adminisztrátorát választotta meg. A midőn az új budapesti lelkészt szívesen üdvözöljük, őszintén kívánjuk, hogy a parochiális kör megtalálta legyen benne azt a férfiút, a kinek vezetése alatt reá váró nagy feladatait a legszebb sikerrel oldja meg! — A gyomai ref. gyüle­kezet, a boldog emlékezetű Garzó Gyula elhunytávál megüresedett lelkészi állásra Domby Béla gyönki lel­készt, — a dunabogdányi ref. gyülekezet i ry Lajos iváncsai helyettes lelkészt, — a bátorkeszii ref. gyüle­kezet' Tancsa Pál padányi helyetteslelkészt választotta meg lelkipásztorává. Legyen rajtok és gyülekezeteiken Istennek áldása! Kerületi választások. A dunántúli ref. egyház­kerület kiküldött bizottsága legközelebb bontotta fel a két tanácsbirói állásra és a zsinati lelkészi póttagságra beadott szavazatokat. A világi tanácsbiróságra Szabó György kerületi ügyész választatott meg. A lelkészi tanácsbiróságra szűkebbkörű szavazás fog megejtetni Antal Lajos és Balla Endre, a zsinati póttagságra pedig Dózsa József és Antal Lajos között. Adományok a geníi Kálvin-emlékre. A felsöbara­nyai ref. egyházmegye gyülekezetei a Genfben felállí­tandó jubileumi Kálvin-emlékműre 1210 kor. 54 fillért adakoztak. Az egyházmegye összes gyülekezetei részt vettek az adakozásban s csupán két gyülekezet maradt süket a felhívásra. A szép összeg, a mely begyűlt, szé­pen mutatja, hogy az egyházi terhek alatt görnyedező gyülekezetekben él még Kálvin szelleme. Éljen is, s tartsa meg őket időtlen időkig! ' Ref. templomépítés Budapesten. A VI—VII kerü­leti parochiális kör templom építő-bizottsága, f. hó 9-én tartott ülésében döntött a felett a kérdés felett, hogy hol építse fel templomát. Á parochiális kör tagjai közül többen azt óhajtották volna, hogy a templom ne a város által a Hegedűs Sándor- és Izabella-utczák sarkán adott 230 • öles telken, hanem más, alkalmasabb helyen építtessék fel. Meg is kísérelték ennek az óhajtásnak valóra váltását, azáltal, hogy puhatolództak alkalmasabb telek vásárlása iránt. A kiszemelt telkek azonban oly drágán lettek volna megszerezhetők, hogy a templom­építési alapnak csaknem á! félét kellett volna a telekbe belefektetni. Látván az elháríthatatlan nehézségeket, a templomépítő-bizottság úgy döntött, hogy a templomot a város által adott telken kívánja,, felépíteni, s a tervek elkészítésére három építészt .kér fel. A vallás- ós közoktatásügyi költségvetést a kép­viselőház f. hó 3. és 4-dik napjain tárgyalta le és fo­gadta el minden változtatás nélkül Gróf Apponyi Albert­nek a vita végén a kultuszkérdéseket illető beszédét olvasóink lapunk más helyén találják meg egész terje­delmében. A felszólalásokat illetőleg csak azt a jellemző tényt kell kiemelnünk, hogy csak egyetlen egy protes­táns ember akadt, a kinél á irtai komoly időben mon­dandója volt. Dr. Ballagi Aladár, egyetemi tanár, a duna­melléki egyházkerület tanácsbirája, a nagy Ballagi Mór fia volt az, a ki felszólalásában dicshimnusz^ zenge^N a mai kultuszpolitika.; vezetőjének és a legkárhoztatolbb ítéletet látta jónak kimondani mindazok felett, a kik ezzel a kultusz- és külturpóíitikával és a nyomában ter­jedő ultramontán-klétikális törekvésekkel nincsenek meg­elégedve. Ebbe a kárhoztató ítéletbe belefoglalta dr. Ballagi Aladár e lap szerkesztőjét is. Nincs semmi ki­fogásunk ellene, ha dr. Ballagi Aladár, vagy akárki más, azok közé soroz bennünket, a kik a mostani kor­mány kultusz- és kultúrpolitikájának ellenzői vagyunk. Tényleg azok vagyunk mert ezt a politikát nem csak általános nemzeti, hanem prot. felekezeti szempontból is szerencsétlennek .és veszedelmesnek ítéljük.. Azon azon­ban már igen csodálkozunk, hogy dr. Ballagi Aladár, mint historikus, és mint egyházának „hü" tagja, úgy beszélt a 48: XX. czéljáról és jelentőségéről, mint a hogy beszélt, s hogy olyan ítéletet mondott a protestáns közvélemény megnyilatkozásáról, mint a mit kimondott. Mily nagy a különbség apa: dr. Ballagi Mór és a fiú: dr. Ballagi Aladár állaspontja között! Az apa élete java részét, éppen a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, az ultra­montánizmus ellen folytatott küzdelmekben töltötte el. A fiú pedig lázítóknak bélyegezi azokat, a kik atjr ja munkáját, a legjobb meggyőződésük szerint folytatni igyekeznek! Megvalljuk, hogy nagy csalódást érzünk dr. Ballagi Aladár beszéde nyomán. Ez a csalódás azonban csak még inkább ösztönöz arra, hogy küzdel­münket továbbfolytassuk; níert ime, még azok is el­hagyják ügyünket, a kikben legjobban bíztunk! Aranykönyv. Említettük már, hogy a legközelebb elhunyt Gelléri Szabó János, két millió koronánál többre rúgó vagyona legnagyobb részét kulturális és humani­tárius czélokra hagyományozta. Utolsó, hiteles végren­delete szerint 400,000 koronát hagyott az államnak nép­nevelési, közművelődési czélokra, érdemes tanítók ós tanulók ösztöndíjakkal való jutalmazására. Budapest fővárosnak 400,000 koronát ^olyképpen, hogy 300,000 koronából elzüllött vagy szülőtlen gyermekeket gondozó intézet állíttassék, vagy ha erre nem volna szükség, egy új népliget nyittassékrj 100,000 kor. kamatai pedig a főváros jótékony intézetei között osztassanak fel. 30—30 ezer koronát kapnak a budapesti tud. és a műegyetem, 10—10 ezer koronát az önkéntes mentőegyesület, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom