Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-13 / 50. szám
hogy a tulajdonképeni kongrua-tanulmánytól megmenekült, sürgősen és behatóan foglalkozik, melynek igazi megoldása azonban a katholikus autonómia közreműködése nélkül alig képzelhető. Ilyen a kepének a kérdése, a melyet már Nagy György t. képviselőtársam tavaly és most Zakariás János t. képviselőtársam is felhozott és a melyre nézve az előmunkálatok a minisztériumban már be vannak fejezve és a mely legközelebb bizottsági tárgyalás alá fog vétetni. Midőu én ezeknek a nagy kérdéseknek komplexumába belemarkoltam, olyan kérdésekbe, melyeket eddig ebben az országban kerülgettek, mint a macska a forró kását, és midőn belemarkoltam e kérdésekbe egész erőmmel, nem törődve semmi gyanúsítással, hanem fenntartva útamon tiszta lelkiismeretem által és midőn e kérdések megoldása körül igazságossággal és elfogulatlansággal akarok haladni: akkor ne méltóztassék engem felelőssé tenni az eddigi évtizedes mul asztásokért, hanem, ha különben politikai véleménykülönbség választ is el bennünket, ebben a nagy kérdésben méltóztassék engemet, nehogy ezt a sokszorosan széttagolt nemzetet vallásilag is ••szétkülönítsük, istápolni. Es ezzel ajánlom a költségvetést elfogadásra. . ,V EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A budapesti ref. gyülekezet a VI—VII. kerületi parochiális kör lelkészévé, meghívás útján Kovács Emil katechetát, a parochiális körnek évek óta adminisztrátorát választotta meg. A midőn az új budapesti lelkészt szívesen üdvözöljük, őszintén kívánjuk, hogy a parochiális kör megtalálta legyen benne azt a férfiút, a kinek vezetése alatt reá váró nagy feladatait a legszebb sikerrel oldja meg! — A gyomai ref. gyülekezet, a boldog emlékezetű Garzó Gyula elhunytávál megüresedett lelkészi állásra Domby Béla gyönki lelkészt, — a dunabogdányi ref. gyülekezet i ry Lajos iváncsai helyettes lelkészt, — a bátorkeszii ref. gyülekezet' Tancsa Pál padányi helyetteslelkészt választotta meg lelkipásztorává. Legyen rajtok és gyülekezeteiken Istennek áldása! Kerületi választások. A dunántúli ref. egyházkerület kiküldött bizottsága legközelebb bontotta fel a két tanácsbirói állásra és a zsinati lelkészi póttagságra beadott szavazatokat. A világi tanácsbiróságra Szabó György kerületi ügyész választatott meg. A lelkészi tanácsbiróságra szűkebbkörű szavazás fog megejtetni Antal Lajos és Balla Endre, a zsinati póttagságra pedig Dózsa József és Antal Lajos között. Adományok a geníi Kálvin-emlékre. A felsöbaranyai ref. egyházmegye gyülekezetei a Genfben felállítandó jubileumi Kálvin-emlékműre 1210 kor. 54 fillért adakoztak. Az egyházmegye összes gyülekezetei részt vettek az adakozásban s csupán két gyülekezet maradt süket a felhívásra. A szép összeg, a mely begyűlt, szépen mutatja, hogy az egyházi terhek alatt görnyedező gyülekezetekben él még Kálvin szelleme. Éljen is, s tartsa meg őket időtlen időkig! ' Ref. templomépítés Budapesten. A VI—VII kerületi parochiális kör templom építő-bizottsága, f. hó 9-én tartott ülésében döntött a felett a kérdés felett, hogy hol építse fel templomát. Á parochiális kör tagjai közül többen azt óhajtották volna, hogy a templom ne a város által a Hegedűs Sándor- és Izabella-utczák sarkán adott 230 • öles telken, hanem más, alkalmasabb helyen építtessék fel. Meg is kísérelték ennek az óhajtásnak valóra váltását, azáltal, hogy puhatolództak alkalmasabb telek vásárlása iránt. A kiszemelt telkek azonban oly drágán lettek volna megszerezhetők, hogy a templomépítési alapnak csaknem á! félét kellett volna a telekbe belefektetni. Látván az elháríthatatlan nehézségeket, a templomépítő-bizottság úgy döntött, hogy a templomot a város által adott telken kívánja,, felépíteni, s a tervek elkészítésére három építészt .kér fel. A vallás- ós közoktatásügyi költségvetést a képviselőház f. hó 3. és 4-dik napjain tárgyalta le és fogadta el minden változtatás nélkül Gróf Apponyi Albertnek a vita végén a kultuszkérdéseket illető beszédét olvasóink lapunk más helyén találják meg egész terjedelmében. A felszólalásokat illetőleg csak azt a jellemző tényt kell kiemelnünk, hogy csak egyetlen egy protestáns ember akadt, a kinél á irtai komoly időben mondandója volt. Dr. Ballagi Aladár, egyetemi tanár, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája, a nagy Ballagi Mór fia volt az, a ki felszólalásában dicshimnusz^ zenge^N a mai kultuszpolitika.; vezetőjének és a legkárhoztatolbb ítéletet látta jónak kimondani mindazok felett, a kik ezzel a kultusz- és külturpóíitikával és a nyomában terjedő ultramontán-klétikális törekvésekkel nincsenek megelégedve. Ebbe a kárhoztató ítéletbe belefoglalta dr. Ballagi Aladár e lap szerkesztőjét is. Nincs semmi kifogásunk ellene, ha dr. Ballagi Aladár, vagy akárki más, azok közé soroz bennünket, a kik a mostani kormány kultusz- és kultúrpolitikájának ellenzői vagyunk. Tényleg azok vagyunk mert ezt a politikát nem csak általános nemzeti, hanem prot. felekezeti szempontból is szerencsétlennek .és veszedelmesnek ítéljük.. Azon azonban már igen csodálkozunk, hogy dr. Ballagi Aladár, mint historikus, és mint egyházának „hü" tagja, úgy beszélt a 48: XX. czéljáról és jelentőségéről, mint a hogy beszélt, s hogy olyan ítéletet mondott a protestáns közvélemény megnyilatkozásáról, mint a mit kimondott. Mily nagy a különbség apa: dr. Ballagi Mór és a fiú: dr. Ballagi Aladár állaspontja között! Az apa élete java részét, éppen a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, az ultramontánizmus ellen folytatott küzdelmekben töltötte el. A fiú pedig lázítóknak bélyegezi azokat, a kik atjr ja munkáját, a legjobb meggyőződésük szerint folytatni igyekeznek! Megvalljuk, hogy nagy csalódást érzünk dr. Ballagi Aladár beszéde nyomán. Ez a csalódás azonban csak még inkább ösztönöz arra, hogy küzdelmünket továbbfolytassuk; níert ime, még azok is elhagyják ügyünket, a kikben legjobban bíztunk! Aranykönyv. Említettük már, hogy a legközelebb elhunyt Gelléri Szabó János, két millió koronánál többre rúgó vagyona legnagyobb részét kulturális és humanitárius czélokra hagyományozta. Utolsó, hiteles végrendelete szerint 400,000 koronát hagyott az államnak népnevelési, közművelődési czélokra, érdemes tanítók ós tanulók ösztöndíjakkal való jutalmazására. Budapest fővárosnak 400,000 koronát ^olyképpen, hogy 300,000 koronából elzüllött vagy szülőtlen gyermekeket gondozó intézet állíttassék, vagy ha erre nem volna szükség, egy új népliget nyittassékrj 100,000 kor. kamatai pedig a főváros jótékony intézetei között osztassanak fel. 30—30 ezer koronát kapnak a budapesti tud. és a műegyetem, 10—10 ezer koronát az önkéntes mentőegyesület, a