Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

PROTES m EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Farkas József. Vezérczikk : Adventi gondolatok. H. I. — A lelkipásztor-képzés reformja. Veress Jenő. — Iskolaügy : Református gimnáziumaink működése az 1907—1908. iskolai évben. Dr. Batta István. — Tárcza: A Servet-ügy aktái. Dr. Kováts J. István. -- Könyvismertetés: Református keresztyén vallástan. K 8. — Egyház. — Iskola. — Egye­sület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Szívünk összeszorul, kezünkben megremeg a toll, a mikor ezt a nevet leírjuk a gyászt, vesz­teséget jelző keretbe. Koszorúba, — a szeretet, tisz­telet virágainak koszorújába fontuk eddig ezt a nevet, valahányszor róla emlékeztünk. S ime mégis elérkezett Isten akaratából az idő, hogy gyász­keretbe kell azt foglalnunk, s Farkas József kopor­sójára a gyásznak czipruságát kell letennünk! Farkas József, a budapesti ref. theol. aka­démia érdemekben megőszült tanára, a tanári kai­nesztora, a dunamelléki ref. egyházkerület csak­nem minden lelkipásztorának szeretve tisztelt ne­velője, elköltözött közülünk! Pár napig tartott s először nem is komolynak látszó betegség után, f. hó 27-én hajnalban, visszabocsátotta nemes lel­két Teremtője kezébe! Elete folyásáról, érdemeiről bővebben kell majd szólanunk. Most, lapunk lezárásának utolsó perczeiben, csak annak a nagy fájdalomnak kívá­nunk kifejezést adni, a mely elfogja lelkünket, mikor elhunytáról kell megemlékeznünk. A fájdalom s a gyász, a mely hátramaradt szeretteire reáborult, sötét borulatával elborítja a budapesti ref. theol. akadémiát, a melynek 1860 óta mindenek által szeretett és becsült tanára, büszkesége vala. Elborítja a dunamelléki ref. egyházkerületet, a melynek 1863-tól 1893-ig al­jegyzőségét, onnantól kezdve pedig tanácsbiróságát viselte. Elborítja a budapesti egyházat, a melynek tanácsosa és 1870 óta egyháztanácsi jegyzője vala. Elborítja azokat a sok-sok százakat, a kiket mint tanár vezetgetett be lebilincselő előadásaival a történelem csarnokaiba s tanított soha meg nem rendülő haza- és egyházszeretetre! • Alakja úgy állott mindnyájunk előtt, mint a szeretetnek, a hűségnek, a lankadatlan köteles­ségtudásnak mintaképe. Tudásának, bölcseségének gazdagsága meggazdagította, élete példája jóra irányította, egyéniségének szeretetteljes varázsa magához forrasztotta lelkünket. Nemcsak Nesto­runkat, de vezérünket, szerető atyai barátunkat is tiszteltük — s most immár vesztettük el ő benne! Nem látjuk többé őt, a kinek csak látása is öröme vala szivünknek! Üres lett a hajlék, a melyben szeretteit oly bámulatos hű^ggel gondoz­gatta! üres a kathedr a, a melyet hosszú évti­zedek óta oly ritka hűséggel töltött be! S üres az a sok hely, a melyen az ő jóságos, kedves alakját látni úgy megszoktuk! Elköltözött! Úgy fáj a lelkünk, a mikor ezt a megmásíthatatlan szót le kell írnunk! Egy vígasztal, egy nyugtat csak bennünket: az a tudat, hogy dolgait hűséggel végezve költözött el, s hogy ott, a hova nemes lelke elszállt, mint jó és hű szolga, többre bízatik az ő mennyei Ura által! Have pia anima! H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom