Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

nyában is — hiszen a visszavonultság határáig jutott szerénysége nem engedte Őt nagy zajjal venni részt az élet mozgalmaiban — sokáig, mélyen szivünkbe zárva fog közöttünk megmaradni. Dr. Gyulay Ágost. IRODALOM. A képes Szent-Biblia, a német Tausend Bilder-Bibel magyar kiadása — mint örömmel értesülünk — legközelebb meg fog jelenni. Az érdeklődők szíves figyelmébe ajánljuk Kókai Lajos könyvkereskedőnek mai számunkban e műre vonatkozólag közzétett hirdetését. A revideált Biblia. A Brit- és Külföldi Bibliaterjesztő-Társaság budapesti képviselete tudatja, hogy a kiadásában megjelent Károli-féle revidiált biblia ó- és új-szövetségi része, egykötetbe foglalva, a következő árak mellett kapható a társaság raktárában (IV., Deáktér 4. sz.): vászonkötésben 2 kor., bőrkötésben 3 kor, igen finom, aranyozott chagrinkötésben 7 korona. A revideált bibliát, a mely a szükséges javítások mellett is megtartotta a régi fordítás zamatját, a legmelegebben ajánljuk ÍJ, protestáns nagyközönspg figyelmébe. MÍir EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Mult heti számunkban azt irtuk, hogy ifj. Szabó József mezőnagy mihályi segédlelkészt a mezőcsáti ref. gyülekezet választotta meg lelkipásztorává. Ezt a téves híradást most akképen igazítjuk helyre, hogy ifj. Szabó József a Mezőcsátra elválasztott Szalóczy Pál helyébe, Tiszavalkra választatott meg. Lelkészbeiktatás. Szalóczy Pált, a mezőcsáti ref. gyülekezet új lelkipásztorát okt. 31-én iktatták be hivatalába. A beiktatáson Deák Gyula világi és Horváth Bertalan lelkészi tanácsbiró képviselte az egyházmegyét, s ez utóbbi tartotta a beiktató beszédet. A második vármegye. Mult heti számunkban említettük, hogy Zólyom vármegye közgyűlése feliratban tiltakozott a Ne temere ellen. Zólyom vármegyéhez csatlakozott újabban Gömör vármegye is. Október 28-diki ülésében Molnár József a következő indítványt nyújtotta be: „Tisztelettel indítványozom, hogy törvényhatósági közgyűlésünkből intéztessék felirat a miniszterelnökség útján a magyar kormányhoz, azon kérelemmel, hogy a társadalmi és családi békét s törvényeink uralmát fenyegető „Ne temere" czímű pápai dekrétum visszavonása iránt czélravezető intézkedéseket tenni szíveskedjék". Az indítványt, többek hozzászólása után, a közgyűlés elfogadta. (Sp. Ref. Lapok.) A Ne temere ügyében a Budapesti Hirlap f. hó 10-diki számában oly hírt közöl, a mely, ha valóban igaz, még némi reménységet nyújt arra nézve, hogy a vegyesházasságok kérdése békességesen fog megoldatni. Azt írja az említett lap, hogy a magyar r. kath. püspöki kar előterjesztésére a pápa a Ne temere rendelkezéseinek teljes életbeléptetésére nézve 1909. jan. l-ig újabb haladékot adott, a kérdést pedig érdemleges tárgyalás végett az illető kongregáczió elé utalta. Hogy ennek az érdemleges tárgyalásnak lesz-e kedvező eredménye ? nem tudjuk ; de őszintén kívánjuk, hogy legyen és ezzel kiküszöböltessék felekezeti életünkből az áldatlan harcznak egyik fő oka! Eötvös Károly Kálvinról. A nélkül, hogy a Zoványi ügybe, a mely sub judice est, beleavatkozni akarnánk, érdemesnek ítéljük közölni Eötvös Károlynak e kérdéssel kapcsolatban Kálvinról tett és a Budapesti Hétfői Hirlap által közölt nyilatkozatát, a mely így hangzik: „Beszéltem erről a dologról a minap egy Ferenczy nevű pataki tanárral és neki már megmondtam. hogy mit tartok az ügy felől. Akármit mondjanak is, én olyan emberektől veszem, a mit Kálvinról tudok, mint, dr. Hase, Révész Imre, Lonovics, a kalocsai érsek, a kik legalább is vannak olyan jó források, mint a milyenekből a pataki tanárok szedték a tudományukat. Azt, mondom hát. hogy Kálvin volt a megteremtője az áutonóm egyházi életnek, hogy a legdemokratikusabb egyházi életet ő alkotta meg; ő volt az, aki az egyenlő jogokat: a szabad választást, az egyenlőség elvét megvalósította az egyházi életben, és neki köszönheti a világ négy legszabadabb és legdemokratikusabb állama az alkotmányát is. Az Egyesült-Államok első tízenhat állama, mikor felszabadult, szórólszóra a Kálvin alkotmányát vette át és a svájczi, a skót és a magyar alkotmány is Kálvinnak köszönhető". Milyen lesz a r. kath. autonómia 3 A Magyar Szó f. hó 10-diki számában azt írja, hogy sikerült megtudnia a r. kath. autonómia lényegét. Ez a lényeg, a világiak befolyását illetőleg abból állana, hogy az autonómiába bevont világi elemnek csupán tanácskozási joga lesz és a döntés joga a püspöki karnak tartatik fönn. Az anyagiakat illetőleg pedig abból, hogy mindazok az alapok (vallási-, tanulmányi-, egyetemi alapok), a melyeket jelenleg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezel, az autonómia hatásköre alá fogíiak rendeltetni. Hogy a M. Sz. értesülése mennyiben megbízható, nem tudjuk ; a r. kath. egyház hierarchikus szervezete azonban a világiakat illetőleg tényleg alig enged meg más megoldást, mint a mit a nevezett lap említ; a mi pedig az anyagiakat illeti, azt szintén a szándéknek megfelelőnek vehetjük, mert az a nagy lelkesedés, a mely az autonómia ügyét kíséri a klerikális körök részéről, eléggé biztos mutatója annak, hogy az anyagi ügyek reájok nézve kedvezőleg szándékoltatnak megoldatni. Ha nem így volna, a klerikálisok szép csendesen pihenni hagynák az autonómia kérdését; mert hiszen az autonomia reájok nézve pusztán anyagi kérdés és semmi más;

í Templomszentelés Ojankovczén. Az újbanovczei missziónak egyik tár^egyháza, a kisded ojankovczi német anyanyelvű református gyülekezet november 8-án szentelte fel új imaházát. A Szeréin megyei Ojankovci lakossága háromnegyed részben magyar nyelvű r. kath , negyed részben pedig német és horvát. Mindhárom nemzetiség mintaszerű egyetértésben és barátságban él, a mi csakis annak tulajdonitható, hogy a magyarság van többségben, a mely sokkal józanabb, mintsem ezt éreztetné és hatalmaskodnék. A nemzetiségi s felekezeti egyetértés kifejezésre jutott már azon körülményben is, hogy a kicsiny református német imaház felépítéséhez a községnek minden nyelvű és vallású lakosa hozzájárult, különösen a róm. kath. magyarság. De kifejezésre jutott a kölcsönös türelem és szeretet az imaház felszentelési ünnepélyében is. Baksay Sándor püspök urat Tóth Sándor bársfeketehegyi lelkész, egyh. ker. tanácsbiró képviselte, kit a templom előtt Vásárhelyi Pál helybeli missziói lelkész üdvözölt szép magyar beszéddel. Hideghéty Imre szerémmegyei főispánt s a járás főszolgabiráját Kelecsényi Zádor egyh. ker. tanácsbiró üdvözölte. Az istentiszteletet a püspök helyettese nyitotta meg és zárta be magyar imádsággal s áldással. A szertartás többi része a gyülekezet nyelvén, németül folyt le. Glöckmr Károly prédikált, ifj. Kulifay