Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

Elek keresztelt, Vásárhelyi Pál úrvacsorát osztott, Moravecz Imre Julián iskolai tanító a Julián Egyesületnek 500 koronás ajándékát nyújtotta át magyar beszéd kíséretében, mit Ágoston Sándor köszönt meg. Közben a banovczei ref. egyház énekkara adott elő szép összhangzatos éneket. Délután és este ismét istentiszteletet tartottak, melyen a jelenlevő lelkészek magyarázták a bibliát, hirdették az Isten igéjét. Kitüntetett esperes. Bohus Pál, brassói ág. hitv. evang. főesperesnek; az egyházi és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a király a királyi tanácsosi czimet adományozta. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése f. hó 7-dikétől kezdődőleg folyt le Kolozsvárt. A betegsége miatt meg nem jelenhetett báró Bánífy Dezső helyett báró Kemény Kálmán vezette a tanácskozásokat. Hogy a gyűlés mik felett tanácskozott és mit végzett, arról — sajnos — nem tudunk beszámolni, mivel a gyűlésről lapunk zártáig sem közvetlen, sem közvetett tudósítást nem kaptunk. Mindössze arról nyertünk tudomást, hogy a gyűlés, az igazgató-tanács előterjesztései során foglalkozott a Ne temere kérdésével és a klerikális reakcziónak egyéb jelenségeivel, s elfogadta az igazgató-tanácsnak ezek tárgyában a konventre terjesztendő felirati javaslatát. Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület küldöttsége dr. Baltazár Dezső elnök: vezetése alatt, f. lio 12 én adta át a "képviselőház elnökének az egyesületnek a papi fizetések rendezése tárgyában a törvényhozáshoz intézett memorandumát. A küldöttséget, a melyhez az orsz. képviselő ref. lelkészek közül is többen csatlakoztak, Antal Gábor dunántúli pÖspök mutatta be A képviselőház elnökénél dr. Baltazár Dezső beszélt s adta át a memorandum eredeti kéziratát. Felkereste a küldöttség ezenkívül a miniszterelnököt és a kultuszminisztert is, hogy a memorandum másolatának átadása mellett, azok jóindulatú támogatását kérje. A miniszterelnöknél dr. Tüdős István, a kultnszminiszternél Ferenczy Gyula volt a küldöttség szónoka. Az eredményről jövő heti számunkban referálhatunk csak részletesebben. Most csak azt említjük meg, hogy a küldöttség mindhárom helyen szíves fogadtatásbau részesült és ábizható Ígéreteket kapott. — Az egyesület sajtóügyi-bizottsga is ülést tartott 12-én. Az ülésen az egyesületi heti közlöny fejlesztése, egy heti népies családi és egy krajezáros napilap megindítása kérdéseit beszélték meg. A budapesti skót misszió vendége. A skót egyesült szabad ref. egyház budapesti missziójának meglátogatására elküldötte egyik kiváló edigburghi lelkészét: Hall Jánost. A látogatás czélj a a lelki élet ébresztése és erősítése volt. Október 31-én, szombaton szeretetvendégséggel üdvözölte vendégét a misszió. November 1-én, vasárnap pedig megkezdette Hall úr két hétig (november 15 ig) tartó munkáját, mely abból állott, hogy naponként délután angol nyelven beszélőknek, este pedig tolmácsolás mellett a nagy közönségnek előadásokat tartott. A délutáni beszédek az evangélium mélyebb igazságait fejtegették, a keresztjén életben előrehaladni akarók és keresztyén munkában foglalatosak számára. Az esti beszédek pedig a közömbösöknek, kételkedőknek, az üdvösséget kereső, de még meg nem talált lelkeknek hirdették a régi, egyszerű, de ma is hatalmas örömüzenetet. Az esti előadások tárgyai közül ime egy néhány jellemző: „Mit jelent keresztyénnek lenni?" „Az elveszettek". „Mi a megtérés?" „A hontalan Krisztus". Krisztus". „Kielégit-e a Krisztus?" stb. — A nem kis mértékben megerőltető munka daczára Hall úr meg nem fogyatkozó erővel mindvégig lekötötte a napról-napra növekvő hallgatóság figyelmét. Egyszerű közvetlenség, élénk érdekesség és mély élettapasztalatból s a „Krisztus szelleméből" táplálkozó erő jellemezték előadását. — A hirdetett ige nem egy hallgató lelkében idézett elő fordulatot, s általában a budapesti különböző keresztyén munkák munkásai e két hét után felfrissült erővel fognak feladataikhoz látni. Hall úr egyízben a theologiát is meglátogatta, s a theologusoknak tartott beszédében a lelkipásztor személyes hitének és iidvtapasztalatának szükségét hangsúlyozta. ISKOLA. Tanárválasztás. A szarvasi evang. tanítóképző intéző bizottsága, a megüresedett vallástanári állásra Horváth Olivér, felsőlövői gimnáziumi helyettes tanárt választotta meg. A tanárok memoranduma. A középiskolai tanárkongresszus végrehajtó-bizottsága f. hó 13-án memorandumot nyújtott be a kultuszminiszterhez a státusrendezés tárgyában. A memorandum hálával fogadja a statusrendezésnek czélbavett módját, azonban reá mutat annak még meglevő hiányaira is és kéri azoknak jóakaratú megszüntetését. így 1, kívánja a státusrendezésnek lehető gyors s legalább is 1910 re való teljes végrehajtását; 2. a rendezési elvnek következetes és arányos kiegészítését, tehát az igazgatók és tanárképző intézeti tanárok, továbbá a főigazgatók és a gyakorlóiskolai igazgató számára egy-egy felsőbb fizetési osztálynak, a tornatanárok számára pedig két fizetési osztálynak a megnyitását; 3. a státusrendezésnek a felekezeti és községi tanárokra is egyidejű kiterjesztését; 4. a részletezés és megokolás cz. mellékletben feltűntetett egyéb szükségletetek kielégítését és 5. a miniszternek, további intenczióira nézve, már az idei költségvetési tárgyalások folyamán megnyugtató kijelentését. Beszélő számok. Az Alkotmány., f. hó 8-diki számában gúnyolódva hánytorgatja fel, hogy míg az 1909. évi költségvetésbe a nem állami középiskolák segélyezésére 1.877,856 korona, addig a r. kath. középiskolákéra csak 586,856 korona van felvéve. Ez a felhánytorgatás azonban csak ignotos i'allit, notis est derisui. A klerikális szócső ugyanis bölcsen elhallgatja azt, hogy a r. kath. középiskolákat a megyés püspököknek ós a tanulmányi alapnak kellene fenntartaniok, s hogy az állami költségvetésben szereplő 586,856 koronának ott tulaj don -képen semmi helye sincs. Ez az igazság! A községi és felekezeti polgári iskolai tanárok mozgalma. A tanügyi kormány a községi és felekezeti polgári iskolák tanárainak anyagi helyzetén még eddig nem segített, holott ezek egyenlő képesítéssel birnak az államiakkal, hasonló működési körük van amazokéval és a magyar nemzeti közművelődésnek ugyanolyan fontos tényezői, mint amazok. E sérelmeket panaszolta fel az a küldöttség, mely e hó 3-án Budapesten járt Gábel Jakab igazgató vezetése alatt. A küldöttség felkereste a pénzügyi bizottság vezető embereit: Széli Kálmán, Sághy Gyula, Nagy Emil képviselőket. A kultuszminiszter nem lévén Budapesten, a küldöttség a polgári iskolai ügyosztály vezetőjénél Morlin Emil miniszteri tanácsosnál tisztelgett. Ügy a miniszteri tanácsos, mint a képviselők a tanárokat a lehelő legnagyobb előzékenységgel fogadták és megígérték, hogy ügyüket magukévá teszik, s habár az 1909. évi költségvetés keretében a kívánságnak már alig tehetnek eleget, de a következő évre biztos kilátásba helyezték az ügy kedvező méltányos elintézését.