Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

engem az Isten. Adja nekem az Isten az ő szent Lelkét, hogy az vezessen egész életemben". Most pedig, tekintettel ezekre, engedjék meg, hogy néhány kérdést intézzek önökhöz Isten előtt. Mit cselekszenek önök itt, e szép országban a világmisszió ügyéért? Magyarország története bizonyítja, hogy e nép védelmezte az evangéliumot. De nem elég csak védeni, terjeszteni is kell! Livingstonenak az volt a jelszava: „akármerre, föltéve, hogy előre visz". Szent ügyről van szó, mit nem szabad tisztátalan kezekkel illetni. Emlékezzenek rá, mit mond az Úr Malakiás próféta által: „Nem telik kedvem . bennetek, azt mondja az Úr; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezeitekből". (Mai. 1:10) „Bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek". (Ezs. 1:13.) „Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemein elől cselekedeteitek gonoszságát; szűnjetek meg gonoszt cselekedni, tanuljatok jót tenni". (Ezs. 1:16—17.) „És ül, mint ötvös vagy ezüsttisztogató és fényessé teszi Lévi fiait, mint aranyat és ezüstöt és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak". (Mai. 3 : 3.) Megszabadultatok-e már a haszontalan beszédektől s atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből ? (I. Pet. 1: 18) Részeseivé lettetek-e az isteni hivatásnak és isteni természetnek ? Nehéz dolog ez. Nem is lehet ezt csupán emberi erővel végrehajtani. Nem elég ide kalandvágy, sem önző vagy kötelességszerű hősiesség. Egyedül az Isten szeretete, a mit Isten Lelke terjeszt mindenütt. KGY HÁZ. Lelkészválasztás. Az alsó-rákosi ref. gyülekezet Irsay József országgyűlési képviselőt, a kolozsvári egyház volt lelkészét választotta lelkipásztorává és f. hó 18-án fogja hivatalába beiktatni. A ref. egyetemes konvent deczember hó 8-án ós következő napjain tartja meg ülésezéseit Budapesten. TemplomSzentelések. A lévai ref. gyülekezet szeptember 20-án szentelte fel újra, díszesen renovált templomát. A felszentelő istentiszteleten képviselve volt a város elöljárósága, az evang. és a zsidó egyházközség és a barsi egyházmegye. Csupán a róm. kath. egyház maradt képviseletlenül, jeléül az általa nagyon hirdetett vallási türelem őszinteségének. Az alkalmi imádságot Patay Károly esperes mondotta. Ima után Tóth István kántortanító vezetése alatt 50 iskolásgyermek énekelte Luther énekét. Az alkalmi egyházi beszédet Bihary Kálmán egyházmegyei főjegyző tartotta; majd pedig, az iskolásgyermekek újabb éneke után, Birtha József helybeli lelkész olvasta fel a templomépítés történetét. CseJcey Dávid alsóváradi lelkész keresztelt; ugyancsak ő osztatta ki az úrvacsorát is, a helybeli lelkész segítségével. — Iíaramságh községe és környéke evangélikus tagjainak örömünnepük volt í. hó. 4-én. Rég idő óta vágyakoztak ugyanis arra, hogy templomuk vagy legalább imaházuk legyen. E vágyukat teljesedésre vitte a község nemeslelkü birtokosnője, br. Prőnay Róza és nővére Irma, a mikor kastályukban imaházat emeltek. Ennek ünnepélyes felszentelése történt meg okt. 4-én. A felszentést dr. Baltik Frigyes püspök végezte. A felszentelő istentiszteleten jelen voltak : báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő, báró Prónay Gábor és családja, báró Pödmaniczky Gyula és neje és báró Radvánszky Géza is. A püspök intézkedése szerint ezentúl havonkint egyszer egy misszionárius lelkész fog istentiszteletet tartani. — Á székesfehérvári ref. gyülekezet f. hó 11-én avatta fel renovált tornyába emelt új harangjait. Az istentiszteleten Antal Gábor püspök mondotta a felavató beszédet; a többi aktusokat pedig a helybeli és a szomszédos lelkészek végezték. A felavatáson a vármegye és a város elöljárósága is képviseltette magát. Egyházmegyei választások. Az alsózempléni ref. egyházmegye, az esperesi hivatal betöltésével megüresedett tanácsbirói állásra Horváth János tiszatokaji lelkészt választottá meg. A világi aljegyzőségre megejtett szavazás nem vezetett eredményre s új szavazás rendeltetett el dr. Vitányi Miklós, dr. Szánthó Élek és dr. Tárczy Pál között. Politikai kultura. Ilyen is van már Magyarországon. Megteremtette az általános választójog czélbavett törvénybe iktatása és az a kiszivárgott hír, hogy a választói jog az írni-olvasni tudáshoz lesz hozzákötve.. A szocziáldemokrata és a klerikális párt, hogy a választásoknál minél több voksra tehessen szert, lázas sietséggel indította meg országszerte az analfabéta felnőtteknek írniolvasni tanítását. A néppárt kiadta a jelszót: „Tanítsuk meg sürgősen olvasni és írni analfabétáinkat a kath. egyesületekben, a keresztény munkásszervezetekben, a vidéki népszövetségekben". „Egy félmillió szavazatra lesz szükség, hogy a katholikus politika eddigi poziczióit meg tudjuk védeni". Az Alkotmány vezető czikke, melyből a fentebbi passzusokat idéztük, ékes tirádákat zeng a róm. kath. egyház végzett kulturmunkájáról. „Megmutattuk a múltban — mondja — hogy a hazának . a legnagyobb tirádának azonban legvilágosabb czáfolata a czikknek amaz önbevallása, hogyha fél millió szavazatra van szükség a róm. kath. politika eddigi pozicziójának megtartására, „majdnem ugyanennyi katholikus analfabéta felnőtt férfi van", a kiknek sürgős kiművelésére van szükség. Ha a klerikálizmus móst ráveti magát analfabétái nevelésére: semmi kifogásunk sincs ellene. De tisztelettel bátrak vagyunk kérdezni: a „népfelvilágosítás kultur-pionírjai" miért csak most ébredtek hivatásuk tudatára ? Hogy nőhetett fel kulturvezetésük alatt az a fél millió analfabéta ? Úgylátszik, hogy az analfabétaság veszedelmes voliára a kultur-pionir urak csak akkor jöttek reá, a mihor a voksokat kell félteni! Node az a kultura, a mit analfabétáiknak adni fognak, az is csak olyan lesz, a mivel azok nem sokra fognak menni a mai világban De hát nem is ez a kulturpionirok czélja, hanem csak a néppárti voksok biztosítása! Még sincsen egészen tető alatt! Mult heti számunkban megemlékeztünk a legutóbb tartott róm. kath. püspöki konfereneziáról. kiadott kommünikéről, a mely szerint a r. kath. autonómia és a r. kath. papi kongrua ügye már tető alatt van". Ezzel szemben az Egyházi Közlöny f. hó 9. diki számárán, ezt "."olvassuk":. „Okt. 1-én ült össz.e ismét,.a püspöki . kónferenczia s7 ezúttal hetedszer ^foglalkozott a katholikus Táutonomia? es~ a" kongrua. kérdéséivel.*; :

Újabb ^lehézrségek" merültek fel a "kxingruánál, melyeket úgy a törvényhozás, mint a legfelsőbb kegyúr közbelépése oszlathat el. Az autonómia kérdésében 4 faktornak kell döntő szót mondania : a királynak, az egyháznak, a törvényhozásnak .s a katholikus kongresszusnak. A korona és a római kúria hozzájárulnak az autonómia megteremtéséhez, ha ennek hatásköre jogaikat nem