Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
visszaállítását követelik. A deklaráczióhoz egyhangúlag hozzá is járult a gyűlés és elhatározta annak a prot. közös bizottsághoz áttételét. A párbérmegváltás kérdésénél Zsilinszky Mihály bányakerületi felügyelő felhívta a gyűlés figyelmét arra, hogy a kultuszminiszter állami korpótlással akarja megváltani a róm. kath. egyház javára a protestánsok által törvénytelenül fizettetett járulékokat, s indítványozta, hogy ezt, mint sérelmi ügyet, tegyék át a prot, közös bizottsághoz. Szentiványi Árpád és Veress József, mint koalicziós képviselők, megkísérlettók ugyan a kultuszminiszter védelmezését, azonban a gyűlés Zsilinszky indítványa értelmében határozott. Sérelmesnek jelentették ki a bíróságok ama követelését is, hogy az egyházi és iskolai alapítványok alapítóleveleit a kultuszminiszter erősítse meg. Dr. Mikler Károly az 1907. XXVII. t.-cz. sérelmes intézkedéseit mutatta fel s beterjesztette az e tárgyban e kultuszminiszterhez intézendő felirat tervezetét, a mit a gyűlés el is fogadott. A harmadik napon, okt. 9-én, megállapították az újabb három milliós államsegély felosztását. E szerint 415,400 korona az egyházi adóterhek csökkentésére, 301,200 korona az egyetemes nyugdíjintézetre, 27,000 korona az egyet, egyház, 40,000 korona pedig a kerületek közigazgatási szükségleteire fordíttatik. Megalkották továbbá az adócsökkentési segélyezés szabályrendeletét, a mely szerint az egyházi adó maximuma az állami adó 37°/<ra s a z adócsökkentési segélyek tíz évről tíz évre állapíttatnak meg. Hosszabban foglalkozott a gyűlés a budapesti egyetemen feállítandó prot. theol. fakultás kérdésével. Az e tárgyban tett felterjesztésre a kultuszminiszter azt a feleletet adta, hogy ez üggyel az egyetemeket szervező törvényjavaslat tárgyalásakor kiván foglalkozni. Mind Zsilinszky Mihály, mind mások azonban reámutattak arra, hogy ez a felelet csak kibúvó keresés. Az egyet, egyház nem azt kívánja, hogy valamelyik újonnan felállítandó, hanem a budapesti egyetemen szerveztessék prot. theol. fakultás. Ezt pedig kívánja azért, hogy ne csak a viszonosságnak tétessék elég, hanem hogy a budapesti egyetem czélba vett romano-katholizálásának eleje vétessék és az intézetnek állami jellege megóvassék. Az ügy-tehát nem csupán napirenden tartandó, mint a hogy a jogügyi biz. javasolta, hanem a prot. közös bizottsághoz teendő át, mint sürgetendő. A gyűlés ez utóbbi értelemben határozott. Némely felebbezett s a pánszláv agitátorok kezei nyomát mutató ügyek elintézése után rendezték, átmenetileg az egyetemes pénztár terhére, a pozsonyi theologiai tanárok fizetését és megtették a tanügyi bizottság jelentései és javaslatai alapján a szükséges intézkedéseket. Végül a jogügyi, a levéltári, a számvizsgáló-bizottságok jelentései tárgy altattak le. A negyedik napi ülésen megválasztották az egyet, adóügyi-bizottság tagjait; Gyürky Pál ügyvivő jelentése alapján tudomásul vették az egyetemes nyugdíjintézet vagyoni állapotát és felhívták az alsóbbfokú egyházi testületeket a tekintetben való nyilatkozattételre, hogy vájjon fenntartják-e továbbra is nyugdíjintézeteiket, vagy pedig csatlakoznak az egyetemes intézethez? Zsigmondy Jenő bejelentette, hogy a zsinati bizottság által kiküldött albizottságok elvégezték munkájokat; s ennek kapcsán a Poszvék Sándor nyugalomba vonulásával megüresedett egyik bizottsági helyet Jausz Vilmos theol. tanárral töltötték be. Sztehlo Kornél jelentése alapján kimondották, hogy az egyházegyetem Üllői-úti épületében evang. főiskolai tanulók részére internátust állítanak fel, a mely 40 növendéket fogadhat magába. Az internátus egy igazgató (vallástanár vagy tanár) felügyelete alatt 1909. október 1-én nyílik meg. Az énekügyi-bizottság jelentésének meghallgatása után a gyűlés báró Prónay Dezső zárószavaival és dr. Baltik Frigyes püspök hálaadó imádságával ért véget. A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. Különös, mondhatnánk: szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a pesti ref. egyházmegye október hó 9-én, a budapesti ref. főgimnázium tanácstermében. Az elnöki székeket Mády Lajos esperes és gróf Teleki József egyházmegyei gondnok foglaltalták el. Mády Lajos esperes Istenhez emelt buzgó fohásszal nyitotta meg a gyűlést, melynek kezdetét a közgyűlési tagok igazolása foglalta le. Jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek : Petri Elek és Benedek Sándor tanácsbirák. Benkő István egyházmegyei főjegyző jelentést tett a részben halálozás folytán megüresedett, részben újonnan szervezett tanácsbirói állások betöltése tárgyában, melynek kapcsán egyszersmint az új tanácsbirák, névszerint: lelkészi részről Kontra Imre és dr. Szabó Aladár, világi részről gróf Teleki Tibor, Vikár István. Pálóczi Horváth István, dr. Weresmarthy Miklós, Ligárth János és Szászy Béla, a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt ünnepélyesen le is tették. A még mindig gyengélkedő Mády Lajos esperes évi lelentését Bárdy Pál egyházmegyei aljegyző olvasta fel élénk érdeklődés mellett. Az egész egyházmegye őszintén érzett örömét tolmácsolta a jelentés a felett, hogy a dunamelléki kerület nagyérdemű püspökét, Baksay Sándort királyunk a főrendiház tagjai közé hívta be. Az egyházmegye ez évi beléletéről számolt be ennekutánna a jelentés. Az új egyházi törvények végrehajtásának jegyében indult meg és záródott is le az egyházmegye ez évi működése. Méltányolja az esperes ama nehézségeket, melyekkel az új törvények életbeléptetése alkalmával az egyes gyülekezeteknek és lelkészeknek meg kellett küzdeni; de e nehézségek daczára is, mint a jelentés kapcsán kitűnik, az illetékes tényezők legnagyobb buzgalommal, leghívebb kötelességtudással iparkodtak
