Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

megoldani nehéz feladatukat, Az ez évi egyházlátogatások nyomán szerzett tapasztalatok arról győzték meg az esperest, hogy minden egyház igyekezett az új törvények kívánalmainak — ereje és tehetsége mértékében — megfelelni. Az egyházi irattárak mindenütt rendeztettek. A vagyonleltárakat, csekély kivétellel, minden egyház elkészítette. A választói névjegyzék is minden gyülekezetből rendesen beérkezett, valamint az ez évi költségvetés is. Nagyobb építkezések ez esztendőben Budapesten a zuglói lelkészlakon, Erzsébetfalván és Fóthon történtek. A legszomorúbb adatokra tér át ezután a jelentés, nekrologot adván az ez évben jobb hazába tért egyházi férfiaink soráról. Kegyelettel emlékezett meg Pócsmegyer agg lelkészének : Szászy Istvánnak elhunytáról, az utóbbi időkben teljesen elerőtlenedett veresegyházi lelkész, Erdélyi József haláláról, valamint Gyón tudós, aggastyán lelkipásztorának : Kalicza Ferencznek elköltözéséről, ki jelentékeny vagyonát magyar reformált egyházunk iskolai czéljaira hagyományozta. A pesti egyházmegye tanítói karának egyik büszkesége : Körtvélyessy László váczi taftító halálának bejelentésével a gyászos rovat véget ért. Kevésbbé szomorú, de mégis veszteséget jelentő referádát adott a jelentés három derék lelkésztársunk távozásáról. Baranyay Károly kisoroszii lelkészt a diósjenői, Tóth Pál nyáregyházai lelkészt a bogyiszlói, Makay Lajos Örkényi lelkészt a losonczi gyülekezet választotta meg lelkipásztorává. Midőn az elhunytak felett részvétét, az eltávozottak felett sajnálkozását fejezte ki a közgyűlés nevében az esperes, másrészről örömmel üdvözölte az árván maradt gyülekezetek új lelkipászrorait, névszerint: Kozma Andor pócsmegyeri, Nagy Ferencz veresegyházai és Kovács Géza kisoroszii lelkészeket, valamint az újonnan választott tanítókat, illetve tanítónőt, Bereczky Endre gödöllői, Kazár Árpád váczi, Fábián János Miklós és Körtvélyessy Bertalan péczeli, Varga Lajos kosdi tanítókat és Kupa Judit péczeli tanítónőt. Statisztikai kimutatásokkal végződött a jelentés. Az egyházmegye jelenlegi népessége: 121,615 lélek. Az elmúlt évben született 2129 fiú és 1903 leánygyermek, összesen 4032. Elhalt 1184 fi és 1266 nő, összesen 2450. Konfirmáltatott 15.15 egyén. Eskettetett 1240 pár, közülök vegyesházas 758 pár volt, tehát felénél jóval több. Uri szent vacsorával 12,435 hivő élt. Összes tanköteles gyermekek száma 14,830. Az espesi jelentést különös köszönettel vette tudomásul a közgyűlés s eme köszönetnek szívből tolmácsolója, gróf Teleki József egyházmegyei gondnok nem mulasztotta el ez alkalommal örömteljes üdvözléssel köszönteni elnöktársát, Mády Lajos esperest, ki súlyos betegségéből, melynek híre a pesti egyházmegye egész közönségét megdöbbentette és aggódásba ejtette, Istennek különös kegyelméből felépült. Egyben hálás köszönetének is kifejezést adott, midőn elnöktársa, az esperes, daczára annak, hogy még teljesen fel nem épült, betegágyából felkelve, koczkáztatva gyógyulását, egyháza közügyeiért azon áldozatot hozta, hogy a közgyűlés vezetésében tevékeny részt óhajt venni. A közgyűlés közönsége legmelegebb ováczióval adta megnyilatkozását annak, hogy a gondnok szavai csakugyan mindnyájuk érzését fejezte ki. Az újonnan választott tanítók eskütétele után szavazás rendeltetett el az elnökség részéről az egyházkerületre kiküldendő képviselők megválasztására, melynek eredménye lőn, hogy lelkészi részről rendes képviselőkké Molnár Albert (bugyi) és Kontra Imre, pótképviselőül Molnár Albert (fóthi); világi részről rendes képviselőkké gróf Ráday Gedeon és Vikár István, pótképviselőül dr. Szabó József választatott meg. Benedek Sándor közigazgatási biró, az egyházmegye egyik tanácsbirája emelte fel ezekután tiltakozó szavát a közgyűlés osztatlan figyelme mellett a „Ne temere" pápai dekrétum ellen, kiváló jogi tudással mutatván reá annak veszedelmes és mind egyházi autonómiánkat, mind állami törvényeinket sértő voltára. A közgyűlés lelkesen csatlakozott az indítványhoz s elhatározta, hogy tiltakozását a kerület, illetve a konvent útján juttatja a kormányhoz. A tanügyi-, építési-, számszéki- és missziói-bizottságok jelentéseinek meghallgatása után a közgyűlés elfogadta a mult esztendőben előterjesztett egyházmegyei ügyrendet, építési- és számszéki-szabályrendelet. A dr. Darányi Gyula lemondásával megüresedett számszéki elnöki állásra dr. Szabó József választatott meg. Budapestnek a parochiális körök szervezésével kapcsolatosan új egyházi törvényeink értelmében szerkesztett és felterjesztett szabályrendeletét, mely szerint Budapest hat lelkészi állással ugyanannyi parochiális körre oszlik, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és azon reményének adott kifejezést, hogy e szabályrendelet, mely első a maga nemében, nemcsak a budapesti egyház megerősítését czélozza, hanem irányadóul szolgálva, a többi nagyobb gyülekezet felvirágzását is munkálni fogja. Elélik eszmecserére adott alkalmat Alsódabas kérelme, közgyűlésének ós presbyteriumának különleges szervezése ügyében. Ez egyháznak valóban különleges helyzete miatt, az adott viszonyok közt, különösen az új egyházi törvények érvényre jutása óta, specziális egyházkormányzási szabályzatra lenne szüksége. Az egyháznak régi alapítványokból jelentékeny vagyona van, s a hívek így mindennemű egyházi adófizetés terhe alól fel vannak mentve. A gyülekezet az alapítók csekélyebb számú utódaiból és ezeknek nagyobbszámú alkalmazottaiból, cselédeiből áll. Az új törvények értelmében szervezett egyházi közgyűlés többsége előreláthatólag, mellőz, ve az egyházi alapítványok kezelését az alapítók feltételei értelmében eddig ellenőrző nemes utódokat, ezután a cselédekből választja presbitériumát s így az alapítók által az alapítványaikhoz kötött feltételek megsértetnek. Az egyházközségi közgyűlés joghatáskörének bármily mértékű korlátozása által pedig a legkardinálisabb egyházkormányzati elvünk szenvedne sérelmet. A